-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Erősebb stresszel reagálnak a nők a rossz hírekre, mint a férfiak, és később is jobban emlékeznek a negatív főcímekre – állapították meg kanadai kísérleti pszichológusok.
A tanulmány egyike az elsőknek, amelyek a médiából érkező negatív tartalmú hírekre adott testi választ vizsgálták. Mint kiderült, a negatív főcímek olvasása nem váltja ki automatikusan a test stresszválaszát, de a nők a későbbi kihívásokra már nagyobb szorongással reagálnak.
A PLoS ONE elnevezésű online tudományos portálon megjelent tanulmány szerzői szerint alapvetően fontos megérteni a média által folyamatosan közvetített negatív információkra adott társadalmi reakciókat, tesztjeik célja is ez volt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Montreali Egyetem munkatársai 56 férfit és nőt kértek meg, hogy olvassák el 24 hír kivonatát, amelyek mindegyike egy főcímből és egy rövid összegzésből állt. A résztvevők fele semleges híreket látott, míg a többiek lehangoló információkat kaptak. A hír elolvasását követően a tesztalanyok egy stresszes állásinterjú-utánzaton vettek részt, majd matematikai feladatokat is meg kellett oldaniuk.
Az egész kísérlet alatt mérték a résztvevők nyálában a kortizon stresszhormon szintjét. A mérések azt mutatták, hogy a hírek olvasása alatt sem a nők, sem a férfiak körében nem emelkedett a stresszhormon szintje, későbbi reakcióik azonban eltérőek voltak. A negatív híreket kapott nők kortizonszintje jóval nagyobb mértékben ugrott meg a további kihívást jelentő helyzetek alatt, mint a semleges híreket olvasó nőké, a férfiaknál pedig nem találtak összefüggést a későbbi feladatok alatti kortizonszint és a korábban olvasott hírek tartalma között.
A teszt a következő kísérleti napon azzal folytatódott, hogy megkérték a résztvevőket, idézzék fel az előző napon olvasott híreket. A semleges hírekre körülbelül ugyanolyan arányban emlékeztek a nők és a férfiak, a negatív tartalmú híreket azonban nagyjából kétszer nagyobb valószínűséggel tudták felidézni a nők.
A kutatók úgy vélik, hogy szükséges lenne a későbbiekben szélesebb körben is megvizsgálni, hogy miként tudnak az egyes embercsoportok megbirkózni a negatív hírekkel – idézte a LiveScience című ismeretterjesztő portál.