-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egereknél sikeresen gátolták meg a kóros agressziót amerikai kutatók, ami arra utal, hogy a jövőben talán az embernél is ellenőrzés alá lehet vonni a kontrollálatlan dühkitöréseket, visszafogni a stresszhelyzetben mutatott túlreagálást.
Kóros agresszió, dühkitörések kísérik sok esetben az Alzheimer-kórt, az autizmust, a bipoláris zavart, a szkizofréniát, valamint más pszichológiai rendellenességeket is. Az eredmény áttörésnek számít a kóros agresszió célzott kezelésére szolgáló gyógyszer kifejlesztésében.
A Dél-Karolinai Egyetem kutatói az agresszió egy alapvető fontosságú neurológiai tényezőjét azonosították, egy receptort, amely az ellenségesen viselkedő egerekben hibásan működött. Amikor ezt az embereknél is jelen lévő receptort sikerült bizonyos szerekkel lezárni, eltűnt az egerek fölös agressziója.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A reaktív agresszió klinikai és társadalmi szempontból is alapvetően fontos probléma – idézte Marco Bortolato kutatásvezetőt a ScienceDaily című tudományos portál. Bortolato és munkatársai olyan eszközöket kerestek, amelyekkel ez az impulzív erőszak csökkenthető lenne.
Korábbi kutatások megmutatták, hogy a kóros agresszióra fogékonyabbak azok, akiknél egy bizonyos enzim, a monoaminoxidáz-A (MAO-A) szintje alacsony. Férfiaknál és hím egereknél is megfigyelték, hogy az enzimet születetten hiányosan, csökkent mértékben termelők erőszakosan reagálnak a stresszre.
A MAO-A alacsony szintje azonban embereknél csak az egyik összetevője az agresszió megjelenésének. „A másik a rossz bánásmóddal való találkozás, a két tényező kombinálódása pedig halálosnak tűnik: következetesen erőszakot eredményez felnőttekben” – magyarázta Bortolato.
Az agresszióhoz köthető agyi receptor, az NMDA kulcsszerepet játszik abban is, hogy az egyszerre több csatornán beérkező érzékszervi információknak értelmet tudjunk adni. A tanulmányt a The Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban ismertették részletesen.