A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára Megújul a tanügy – az új nemzeti köznevelési rendszer című országjáró körútjának első állomásán a pedagógusoknak tartott fóruma utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: ezzel a közszolgálattal a közösség, a nemzet javát akarják szolgálni, a cél pedig az, hogy az oktatás, a nevelés is segítsen az ország újjáépülésében.  Célként határozta meg azt is, hogy minden gyerek kibontakoztathassa képességeit.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány a közelmúltban fogadta el a köznevelésről szóló törvény tervezetét, ebben a koncepcióban sok olyan elem található, amely nemes hagyományokat elevenít fel; ezek bizonyították a neveléstörténet során, hogy a magyar oktatás „tud szárnyalni és erősödni, és jó lenni”.

Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy természetesen „nem múltba merengő, konzervatív törvényt alkottak, hanem egy élő, friss, modern” jogszabályt, amely hangsúlyosan támaszkodik a magyar oktatás- és iskolaügy hagyományaira, értékeire.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Nem véletlen – mondta –, hogy nemzeti köznevelésről szól a törvény. Ezzel ugyanis azt hangsúlyozzák, hogy az iskola, az óvoda, a kollégium visszatér eredeti, klasszikus feladatához, a fejlődésben lévő gyerekek személyiségének formálásához, ez pedig a nevelés.

Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta az államtitkár, hogy több lesz a dolguk az iskoláknak, mint hogy csak matematikát, kémiát, fizikát tanítsanak, „a kis emberkék fejlődését” is segíteniük kell. Ebben szerepe lesz az erkölcsi nevelésnek, a hazaszeretetre, a családi életre, a rendre és „kitüntetően” a munkára való nevelésnek – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: „Ezeknek az értékeknek a követését elvárjuk a pedagógusoktól, a szülőktől és minden gyerektől.”