Ki mit vet, azt arat
Híre-hamva se maradt az írmagnak?
Olvasónk kérdése nyomán kiderül, miért is sajnálja házi szakértőnk, hogy annyiféle „ír” alakú szó van a magyarban – az „ér” alakúakról nem is szólva! Lehet, hogy gyökeresen megváltoztatjuk néhány korábbi elképzelését!
Roland nevű olvasónk kérdésére rövid, ámde annál bizonytalanabb választ fogok adni.
Gyakran találkozhatunk az „írmagja sem maradt „ kifejezéssel , amikor valakik v. valami(k) teljes elpusztításáról , kiírtásáról hallunk . De mi is az az írmag tulajdonképpen ? Laikus szemmel úgy látszik , hogy az ír + mag szó összetételéről van szó , de ez esetben az ír szónak mi a jelentése ?
Az írmagja se maradt mondást úgy magyarázzák, hogy az eredetileg írja-magja se maradt vagy íre-magja se maradt lehetett, vagyis ’se írja (íre), se magja nem maradt’, és ebben az ír tő jelentése ’gyökér’ volt. De vajon mi ez az ír tő, amiről ráadásul még azt sem tudjuk, hogy „magas”, vagy „mély hangrendű” volt-e, vagyis hogy elöl-, vagy hátulképzett toldalékokkal járt-e?
Mag és ír
(Forrás: Wikimedia Commons / Amada44)
Sajnos a magyarban van jó néhány
ír alakú szó, és ezekhez még hozzá kell vennünk a szintén jó néhány
ér alakút is, mivel a nyelvtörténetben és nyelvváltozatokban is gyakori az
í ∼ é váltakozás. Az
ír és
ér alakú igéket félretehetjük, ahogy a német (eredetileg pedig óír) eredetű
ír népnevet is. A ’gyökér’ jelentés összesen két tővel hozható összefüggésbe. Az egyik az a bizonytalan eredetű
ír tő, amelyiknek ’gyógyszer, kenőcs’ lehetett a jelentése, és ma a régies, ritka
gyógyír szóban található meg. Ez a tő hátulképzett toldalékokkal jár (
gyógyírja, nem pedig
*gyógyíre). Gondot jelent viszont az, hogy ’gyökér’ jelentése ennek a tőnek nincs meggyőzően dokumentálva.
Írok-magok? Írek-magok?
(Forrás: Wikimedia Commons / Edukeralam / GNU-FDL 1.2)
Kimutathatóan volt viszont ’gyökér’ használata annak az ér tőnek, amely ma is használatos ’véna, verőér, növény ere’ értelemben. Tehát a legvalószínűbb az, hogy ennek a tőnek az í magánhangzós változata szerepel az írmagja se maradt mondásban. Ez a tő elölképzett toldalékokkal jár, tehát könnyen lehet, hogy a mondás régi változata íre-magja se maradt volt. De az is lehet, hogy az írmag nem olyan típusú összetételből származik, mint a (hasonló jelentésű) híre-hamva, hanem eleve olyan összetétel volt, mint a szóbeszéd, vagyis nem toldalékolták mindkét tagját (nem *szót-beszédet, hanem szóbeszédet).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Végül érdekességképpen megemlítem, hogy A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a gyógyír szóban megtalálható bizonytalan eredetű ír tő esetleg összefügghet azzal az ér tővel, amit régen többek között ’gyökér’ értelemben is használtak. (Talán a gyökerek jellegzetes forrásai voltak a gyógyszereknek?) Ennek ellentmond ugyan, hogy az ér tővel szemben az ír hátulképzett toldalékokkal jár. De ez későbbi fejlemény is lehet: esetleg magyarázható a rengeteg egy szótagú és hátulképzett toldalékolású -í- magánhangzós tő analógiás hatásával.
Hozzászólások (10):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
10
mederi
2022. április 22. 11:23
Az írmaggal kapcsolatban azt gondolom, hogy ketté kell bontani a szót, ír és magra..
-Két hasonló értelmű ige is van a magyarban az írásra, az ír, és a ró.
Példák a "ró"-ra:
rója az utat/ rovott múltú egyén/ megrótta a tanár a gyereket/ felrótták a férjnek, hogy megcsalta a feleségét..
Példák az "ír"-re:
emlékiratot ír/ képeslapot ír/ leckét ír/ hírlapban ír..
-Ha azt feltételezem, hogy nagyon régi összetett szó az "írmag", a szó eleji "h" ha volt is, lehetett ideje lekopni..
Ha a szót abba a korba helyezem el, amikor még a fenti példák (ró, kontra ír) alapján a régebbi "ró" kifejezés meghatározó lehetett, akkor szerintem értelmet nyer a "mag"-al összefüggésben is.
Még csak nem is a rovásírással kapcsolatos, hiszen vagy fára, vagy kő lapokra lehet gondolni mint "szöveges lapokra", amiket nem lehet "mag" szóval illetni..
Sokkal inkább azt idézi fel az emberben, hogy a híreket, leveleket a közel keleten olyan agyag golyókban, nevezhetjük úgy is "magok"-ban jegyezték fel "ék" írással, amiket ha ketté vágtak az "össze illesztés" helyén, akkor olvashatták csak el a címzettek..
-Ilyen összefüggésben a "hírmag"---->"írmag" szerintem megalapozottá és érthetővé válik..
9
mederi
2022. április 22. 10:09
Az "ér" szó jelentése ha igéről van szó:
Pl.
oda, be, ér valahová/ elér valameddig/ ki ér valahonnét/ meg ér valamit (idő)/ fel ér valahová/ össze ér valamivel..
Ha főnév jelentésű:
Pl.
Az ereinkben vér folyik./ Nagy a távolság az "ér"-től az óceánig. (ahonnét a folyó "er"-ed)/
Én sem hoznám kapcsolatba a gyökér szóval, hanem inkább az
"ereszt/ ered" késztetés-eredmény szókapcsolatban tő szó..
8
kalman
2014. augusztus 26. 16:25
@nudniq: Bocs, a szerkesztő kérte, hogy térjek ki a "gyökér" és az "ér" összefüggésére, de a levelét valahol elkevertem, ezért maradt ki. Szóval a "gyökér" és az "ér" között (a jelentésükön kívül) semmilyen összefüggés nincs, a "gyökér" szó nem összetett (legalábbis nem magyar összetétel), hanem így, ahogy van, ősi örökség az ugor korból. A "gyök" nyelvújítási alkotás, elvonás a "gyökér"-ből (bár valószínűleg spontán is bekövetkezett nyelvjárásokban ilyen elvonás: a palócban használatos a "gyüke" abban az értelemben, hogy 'töve').
7
hun
2014. augusztus 26. 01:04
vezir begir bagamir balambir
tenyir
kenyir
gyogyir
gyökir
mundir
szemir szümir
tekirg tekircs tepiertő tepörtyű tapir
tupir
.
iram irány
irdatlan
irt irtózat irtóztató irtvány
.
megvan az első párthusi király és h honnan jön az ashkatan
"Ashk has also given name to the city of Ashkabad."
perzsáknak Arshak görögöknek Arshakisz párthusoknak meg valszeg Ashagh v Ashkagh
en.wikipedia.org/wiki/Arsaces_I_of_Parthia
és valszeg az a szó is h arashk (mint írják=arsaces) párthusi
6
Krizsa
2014. augusztus 24. 17:24
Nagyon röviden, de hadd legyen itt ez is: Az ír-magot tekinthetjük őr-magnak, az utolsónak, ami még szaporodhatna, de már az sincs - vagy inkább ürü (üres)magnak, amiben már a lehetőség sincs meg.
Ír nép, sziget.
A kelták (galáták) a Közel-Keleten is (hol nem?) hosszú ideig éltek. A héber I = sziget, nincs, -talan. Az ir, arim = város, városok (torokhangú i-vel, mint az orosz ы.) Az arám ír, irin = angyal (eltűnt, felszállt lélek), ez a torokhanggal - tehát csak az eltérő többesszám különbözteti meg őket. A héberben egy csomó arám szót - hisz amúgy is egymás tájnyelve - ma is együtt használnak.
Az i-r (mit csinál? igeszerű szó) egy elkülönült nép szigetvárosa.
5
Roland2
2014. augusztus 24. 15:21
4
Krizsa
2014. augusztus 23. 02:57
Közvetlen link az "ir" csoporthoz:
www.leventevezer.extra.hu/gyök2.pdf
A Gyöknyelvészet 13 fájlja és a többi írásom mind együtt leginkább a honlapomon található:
www.gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36119447
A hatamas XR gyökcsoport a II. fájl 151-163. oldalán van..
Kis idézet belőle: XR gyök, magyar
Az XR gyök és származékok értelme a két nyelvben (a másik a héber) jól megfelelnek egymásnak.
A héber X1R gyök értelme: éberség. Magyar megfelelői: ár(ad), (oda)ér, erő, ér(ik), ír(ás), (gyógy)ír - író (túróról leöntött), őr, (b)őr.
A héber X1RX gyök értelme: ideiglenes. Magyar megfelelője: óra.
A héber XR gyök értelme: katasztrófa.
Magyar megfelelői: ár (szúr), úr (fény, tűz), őr, ürü.
Az arám XRX1 értelme: értékes.
Magyar megfelelői: ár, áru, ár(terület), (meg)ér, ara (jegyes).
A közös -xr képző itt is áradást, kiterjedt hatást, ált. érvényességet jelent.
Magyarázat: Az X1 bármilyen torokhangú magánhangzót jelent, az XR pedig az európai nyelvekben megszokott lágy magánhangzókat.
Továbbiak: Az ÍR nép és az ÍRmag szavakkal az első kiadásban még nem foglalkoztam, de azóta már igen. Kérdésre felteszem azt is, hogy ezekkel mire jutottam.
3
mondoga
2014. augusztus 22. 22:04
"...miért is sajnálja házi szakértőnk, hogy annyiféle „ír” alakú szó van a magyarban..."
Ha a sajtóhibát kivesszük, akkor eggyel kevesebb lesz: :DDD
"Gyakran találkozhatunk az „írmagja sem maradt „ kifejezéssel , amikor valakik v. valami(k) teljes elpusztításáról , kiírtásáról hallunk ."
2
baloch
2014. augusztus 22. 20:49
"Az ír és ér alakú igéket félretehetjük, ahogy a német (eredetileg pedig óír) eredetű ír népnevet is."
Ez így rendjén is van, a csőrömet azonban piszkálja az az ezernyi szál, mellyel a magyar mintaadók genetikailag összekapaszkodnak az ír mintaadókkal R1b, I1 és R1a y-haplocsoportok terén. Vajon megtörténhetett-e, hogy az etnikai/genetikai rokonság mellett nyelvi (szókincs-beli) kapcsolatokat is megőriztünk nyelveinkben? Lássuk:
"ir ÚIR - föld, talaj (angol soil); török YER. - föld, talaj
ír MAC - fiú, ivadék ~ magyar MAG"
www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyv2/keltmaaa.htm
A skót klán-nevekben a Mac, Mc ugyanezt jelenti.
Apropó klán: clan ~ clad ~ c(sa)lád.
--
A fenti idézetben lévő szavak jelentését leellenőriztem, és megtaláltam angol-ír online szótárban, így részemről tényként elfogadva a szövegrész igazságtartalma.
ÍRMAG szavunk jelentése a fentiek alapján lehet-e 'földi fiú-utód' vagy 'evilági fiú-utód' ? Szerintem lehet, ha feltételezünk nyelvünkben keltáktól származó örökséget.
1
nudniq
2014. augusztus 22. 14:21
Az "ér" tövet "gyökér" értelemben is használták. És laikusként úgy tűnik ebből,h magában a "gyök+ér" szóban ugyanez az "ér" van.
Ha ez igaz, akkor is kérdés, miért került elé a "gyök". Talán azért, mert kezdett elhomályosulni az "ér" szó "gyökér" jelentése, és bár passzívan még ismerték ezt az értelmét a beszélők, de amikor aktívan használták, akkor már szükségét érezték,h kihangsúlyozzák,h erről az értelméről beszélnek, mert nem lehettek biztosak abban,h más is megérti?
Vagy ez bonyolultabb ennél, és a "gyökér" szó megalkotása idején az "ér" már csak a mai "vérér", "növény ere" értelemben volt használatos, és gyökér értelemben csak a "gyök"? És ebben az esetben "véletlenül" került bele pont ez az "ér" szó a gyökérbe, mint "növény ere" ami éppen a gyökében van?
