László nevű olvasónk a magyar helyesírás egyik legnehezebb kérdését, az egybe- és különírás problémáját feszegeti, méghozzá a gyakorlati oldaláról:

Hogy kell írni a helyesírásguruk szerint a heti( )szakasz szót a liturgiai értelemben (פָּרָשַׁת הַשָּׁבוּעַ)? A szabályzatban nincs benne, de aszerint egybe kell írni pl. a hetijegy, hetilap szavakat, pedig azok se kevésbé transzparens jelentésűek. Egy hozzáértő azt mondja, hogy ha nincs benne a szabályzatban, akkor a különírás se hiba. De a kiejtésben egy hangsúlya van, és az én intuícióm szerint csak az egybeírás ennek a hiteles lejegyzése.

Mindenekelőtt azt kellene tisztáznunk, hogy kiket is ért olvasónk „helyesírásguruk” alatt – a helyesírás valódi szabályzóit (a Magyar Nyelvi Bizottság tagjait), más helyesírás-szakértőket (beleértve a jelenlegi helyesírási rendszerhez kritikusan viszonyulókat), vagy esetleg nem is személyek véleményére, hanem a szabályzat rendelkezéseire kíváncsi.

Olvasónk úgy érvel, hogy azért írná egybe a szerkezetet, mert egy hangsúlya van. Házi szakértőnk, Kálmán László is hasonló állásponton van: szerinte az esetek nagy részében pusztán ez alapján eltalálhatjuk, hogy a szerkezetet egybe vagy külön kell-e írni. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy erre a szempontra a szabályzat sosem hivatkozik. Ráadásul számos esetben ez a szempont nem működik: például a nyitva tartás szerkezetet külön kell írni, holott a nyelvhasználók jelentős része – éppen a hangsúlyozása miatt – szíve szerint ezt egybeírná.

Olvasónk szerint a hetijegy és hetilap szavak nem kevésbé „transzparensek” (azaz „átlátszóak”, maguktól értetődőek), mint a heti( )szakasz. Ebben nem vagyunk annyira biztosak. A heti jegy és a heti lap érzésünk szerint olyasmit jelentene, mint ’az a(z egyetlen) jegy/lap, amelyet a(z adott) héten veszünk (olvasunk stb.)’. A hetijegy ezzel szemben ’egy hétig érvényes jegy’, a  hetilap pedig ’hetente megjelenő lap’.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ugyanakkor A magyar helyesírás szabályai (AkH.) szótári része tartalmazza a heti jelentést is – ez ugyan lehet ’az a jelentés, melyet az adott héten készítünk (adunk le stb.)’, de lehetne ’a(z adott) hétre vonatkozó jelentés’ is (melyet nem feltétlenül hetente készítünk el, hanem mondjuk negyedévente). További hasonló példákat tartalmaz az Osiris Helyesírása: heti kimutatás, heti műsor, heti részlet (az utóbbi bizonyára pénzösszegre vonatkozik). Ezek közül a heti műsor egyaránt lehet ’az adott héten játszott egyetlen műsor’, ’az adott héten többször játszott azonos műsor’ (pl. ha egy moziban egy adott héten minden nap ugyanazt a filmet játsszák), de ’az adott hét teljes programja’ (pl. egy rádió vagy televízió esetében).

Látható tehát, hogy a heti jelentőse meglehetősen tág, és a ’hetente előforduló’, ’hétre vonatkozó’ stb. jelentéseket a helyesírás nem különbözteti meg, mind az egybeírás, mind a különírás esetében mindkettőre van példa. Abban tehát igaza van Lászlónak, hogy a heti( )szakasz semmivel nem „transzparensebb”, mint a hetijegy vagy a hetilap, de kijelentését meg is fordíthatjuk: semmivel nem kevésbé „transzparens”, mint a heti jelentés vagy a heti műsor.

Hasonlóan ellentmondásos a napidíj, napilap, napirend, ellenben napi jelentés írásmódja. Erős a gyanú, hogy itt is a hangsúlyozás a döntő az írásképben – a hangsúlyozást viszont a nyelv szeszélye szabályozza. Talán szerepe van a szavak hosszúságának is: a rövidebb alakokat gyakrabban ejtjük egy hangsúllyal.

Ha a példák alapján nem is lettünk okosabbak, nézzük, meg, mit ír a szabályzat! Az AkH. 107. a) pontja szerint „a minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában külön írjuk egymástól”, a b) pont szerint viszont „a minőségjelzős összetételeket egybeírjuk”. A kettő megkülönböztetésében az segíthet, hogy utóbbiak „tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag összege”. Sajnos nem tudjuk, hogy a hetilap esetében miben más a tagok összege, mint a heti műsor esetében, így a szabály alapján való eligazodást reménytelennek kell tartanunk.

Lászlónak tehát azt kell válaszolnunk, hogy az AkH. és a helyesírási tanácsadó irodalom alapján lehetetlen eldönteni, hogy a heti szakasz vagy a hetiszakasz-e a helyes írásmód. Valójában tehát mindenki úgy írja, ahogy szeretné. Ez persze nem baj, sőt kifejezetten üdvözlendő. Csak az a kérdés, miért tesznek úgy a helyesírás szabályozói, mintha lenne véleményük a kérdésről.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)