Az államtitkár sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a közoktatás egyik legsúlyosabb hibája, hogy nem tisztázott pontosan, mit kell tanítani az iskolákban, és ezen nagyon gyorsan változtatni kell. A tartalmi szabályozással kapcsolatban kifejtette: a megelőző oktatási irányítás azt „fellazította”, majdnem „eltüntette”. Jelenleg nincsenek kötelezően előírt tartalmak, amelyeket tanítani kellene – mondta, hozzáfűzve, hogy ezen fog változtatni az új nemzeti alaptanterv. A dokumentum szakmai tervezete hétfőtől elérhető az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hoffmann Rózsa az MTI kérdésére elmondta: a nemzeti alaptanterv részletei az egy hónapos társadalmi vita lezárultával ismerhetők meg, de a dokumentumban a nevelési intézkedések mindenképpen nagyobb hangsúlyt kapnak. Az államtitkár országjáró körútján érkezett Debrecenbe, ahol pedagógusokkal és az oktatásban dolgozó szakemberekkel találkozott. Hoffmann Rózsa a mintegy száz vendégnek tartott előadásában a köznevelési rendszer átalakításának céljairól, mikéntjéről és a közoktatás legfontosabb változásairól, valamint a felsőoktatásról is beszélt. Előadásából kiemelte, hogy az államnak egyértelműen felelősséget kell vállalnia a közoktatás irányításában, fenntartásában, ellenőrzésében. „A nevelés az elsődleges és mindent átfogó feladata a köznevelési rendszernek. Minden pedagógus munkájában, a mindennapokban jelen kell lennie egy olyan értékrenden alapuló nevelésnek, amelyet az alaptörvényünk és a Nemzeti Együttműködés Programja meghatároz” – foglalta össze az államtitkár.

A felsőoktatásra kitérve közölte: a hallgatói szerződés intézményének bevezetése és a keretszámok kialakítása a társadalom érdekét szolgálják, „hogy legyen hazánkban ápoló, mérnök, orvos”. A hallgatói szerződés egyben nagyobb felelősségvállalást is követel meg a hallgatóktól – jegyezte meg. Hoffmann Rózsa rámutatott, hogy a kormány igyekszik a műszaki és természettudományos területek felé terelni a hallgatókat.