Előző cikkünkben arról írtunk, hogy az 1990-es évektől kezdve egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a határon túli (röviden: ht) nyelvi jelenségek iránt. Arról is írtunk, hogy alapvető kézikönyvek vettek fel, magyaráztak határon túli szavakat, emellett pedig a Magyar nemzeti szövegtár is jelentős határon túli anyaggal bővült. Ahhoz azonban, hogy a köztudatba jobban bekerüljenek a határon túli kifejezések, a határon túli nyelvészek összefogására volt szükség. Így született egy egyedülálló szótári adatbázis, amelynek segítségével könnyen megismerhetjük a környező régiók magyar nyelvét.

Ahol a határ nem akadály. Híd a szlovákiai Ipolyszalka és a magyarországi Letkés között.
(Forrás: Wikimedia Commons / Beroesz / CC BY-SA 2.5)

Több, mint lista

Bár nagy siker volt, hogy a magyarországi szótárak határtalanítása során több határon túli nyelvész is bekapcsolódott a ht-szavak gyűjtésébe, problémát okozott, hogy ezt a munkát nem összehangoltan végezték. A nyelvészek azt is látták, hogy a ht-szavak rendszerezése olyan speciális feladat, ami túlnő azon, hogy magyarországi kiadványokba listákat készítsenek. Ezért önálló szóadatbázis készítésébe fogtak.

2007-ben kezdte publikálni Ht-online szótárat a Termini Kutatóhálózat. Valóban csak elkezdte, mert a szótár készítése folyamatosan zajlik. Jelenleg közel 4000 szót tartalmaz (ez több, mint tízszer annyi, mint amennyi annak idején a Magyar értelmező kéziszótárba került!), de folyamatosan bővül és formálódik.

Ez a szótár nem egyszerű szójegyzék, hanem egy komplett nyelvi adatbázis. Online szerkesztőfelület segítségével otthon dolgoznak a szerkesztői, aztán megvitatják, szükség esetén kiegészítik a szócikkeket. A szótár készítésében az online elérhetőség azért is fontos, mert ellenőrizhető, milyen szavakat kerestek a használók, és a keresett, de szócikkben még ki nem dolgozott – és a készítők által fontosnak ítélt – szavakról máris új szócikk írható. A szócikkekben a szavak jelentésén és használati minősítésén túl példamondatok is találhatók. Ezek túlnyomó többsége az internetről vagy más számítógépes szövegadatbázisból származó, a valóságban ténylegesen elhangzott vagy leírt anyag, és csak elenyésző arányban nyúltak saját fantáziájukhoz a nyelvészek. Ez a szótár tehát egyfajta sajátos korpuszként is használható: bő szöveggyűjtemény a határon túli nyelvhasználatról.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Szirupot a bufetból?

A szótárból a határon túli szókészlet jellegzetes csoportjait lehet megismerni. A szavak számottevő része az államnyelvből származó kölcsönszó. Ilyen a ’virsli’ jelentésű párki, vagy a több régióban is használatos, ’ápolónő’ jelentésű szesztra.

Jellegzetes ht-jelenség, amikor ugyanaz a szó az egyes régiókban más-más jelentésekkel, más használati értékkel van jelen. Erre jó példa az arranzsál, amelynek így fest a jelentésszerkezete a Ht-online szótár szerint:

1. ’rendez, elrendez’. Romániában idegenes, tehát elsősorban olyanok beszédében fordul elő, akik jobban tudnak románul, mint magyarul. A szlengben, bizalmas stílusértékkel használják. Szlovákiában az iskolázottabb beszélők nyelvében, elsősorban a sajtónyelvből mutatható ki, és bármilyen stílusú szövegben előfordulhat. Magyarországon közhasználatú, de ritka szónak jelölték.

2. ’kirakatot elrendez és kivitelez’. A szlovákiai kereskedelmi nyelvben mutatható ki olyanok beszédében, akik jobban beszélnek szlovákul, mint magyarul. Közhasználatú és bármilyen stílusú szövegben előfordulhat.

3. ’zeneművet átír más hangszerre’. A zenei szaknyelvben Kárpát-medenceszerte használatos.

Kötött szószerkezeteket is találunk a szótárban – pl. autorizált forgalmazó ’márkakereskedő’ (Szlovákia) –, illetve szólásokat, mondásokat is. Ezek közül nyelvileg játékosakat is találhatunk, mint amilyen a romániai fele apă, fele víz ’se ilyen, se olyan’. Itt a poén az, hogy az apă románul vizet jelent.

A jelentésbeli kölcsönszavak esetében a magyarországi magyarban is használatos az adott szó, csak a határon túl speciális jelentésben is él, az államnyelv hatására. A szirup például ’szörp’ jelentésben él minden határon túli régióban (persze Magyarországon is van hasonló, ’édes, sűrű folyadék’ jelentése). De az igék között is találunk ilyeneket: a felszed pl. ’írógéppel vagy számítógéppel beír, begépel’ jelentésben használatos Kárpátalján.

Az is előfordul, hogy Magyarországon is közkeletű szavak hangalakja válik az államnyelvi szóhoz hasonlóvá, pl. a bufet esetében, amely Romániában, Szlovákiában és a Kárpátalján is egyszerűen büfét jelent.

Olykor meghökkentőek az ún. kölcsönhomonimák. Itt a homonímia (azonos alakúság) azért áll elő, mert egy Magyarországon használt szóval azonos alakú szó kerül a magyarba az államnyelvből. A bíró ’ügynökség’ (Vajdaság, Horvátország), a bambusz ’vörösboros kóla’ (Vajdaság, Horvátország, Muravidék), a drukker ’nyomtató’ (Őrvidék, más néven Burgenland), a koncert pedig ’takarmánykeverék’ is lehet (Vajdaság) – ez utóbbi a koncentrat ’koncentrátum, sűrítmény’ szóból ered. A banya ’gyógyfürdő’ jelentésben is használatos a Vajdaságban és Horvátországban, a bánya pedig ’fürdő, szauna’ jelentésben Kárpátalján. Ebbe a körbe tartozik az előző cikkünkben emlegetett, ’sportcipő’ jelentésű szerbiai patika is.

Fordulatok a szavak életében

Különösen érdekesek azok a szavak, amelyek Magyarországon és a határon túl is ismertek, de más jelentésben, vagy más használati körben. A katedra ’tanári állás’ jelentése például Erdélyben teljesen közhasználatú, míg Magyarországon a katedrát kap ’(egyetemi) tanári álláshoz jut’ szerkezet elsősorban választékos szövegekben szokott előfordulni.

A líceum szócikke a Ht-online szótárban

Bár a ht-szótár az egyes címszavaknál vagy a szavak egyes jelentéseinél a lehető legpontosabb információkat közli, a leírások nem egyszer kiegészítésre szorulnak. Ezt a készítők is tudják, és folyamatosan dolgoznak az anyagon. A Ht-online-ból például azt tudjuk meg, hogy a líceum szó Erdélyben (Er) és Kárpátalján (Ka) használatos. A szótár minősítési rendszere – amiről a szótár honlapja részletesen tájékoztat – elárulja, hogy a szó mindkét régióban általános használatú (ált), tehát nem nyelvjárási. Közhasználatú (közh), vagyis pl. nem szaknyelvi vagy szépirodalmi kifejezés, és közömbös stílusértékű (köz): nem választékos vagy bizalmas. Ha azonban a Magyar nemzeti szövegtárban is utánanézünk, azt látjuk, hogy Szlovákiában is elég gyakran használják a kifejezést, Szerbiában és Magyarországon pedig ritka. A líceum nem véletlenül ritka: Magyarországon egyfajta régies, irodalmias íze van: helyette a gimnázium a közkeletű. Ez esetben arról lehet szó, hogy egy, a magyarországi magyarban is meglévő kifejezés – feltehetően az államnyelvek hatására – jobban elterjedt, közhasználatúvá lett a határon túl. Ezzel szemben Magyarországon, bár 1920 előtt is használták (a történeti-etimológiai szótár szerint 1812 óta), visszaszorult a használata.

A „líceum” a Magyar történeti szövegtárban
(Forrás: Szabó Tamás Péter)

Mielőtt azonban megkérnénk a szótár készítőit, hogy az oly elterjedtnek tűnő líceumot a szlovákiai régióhoz is vegyék fel közkeletű kifejezésként, érdemes elolvasnunk a korpusz példamondatait. Ebből az derül ki, hogy főként történeti szövegekben – visszaemlékezésekben, történelmi tanulmányokban – használják, a mai sajtóban és szépirodalomban csak elvétve. Ezért csak arra kérhetjük a szerkesztőket, hogy jelezzék: bizonyos kontextusokban és ritkán, de a magyarországi és a szlovákiai magyarban is él a kifejezés.

A „líceum” a Magyar történeti szövegtárban – ha csak a szlovákiai magyar szövegekben keresünk
(Forrás: Szabó Tamás Péter)

A Ht-online szótár tehát nemcsak az államnyelvekből a magyarba került szavakat dolgoz fel, hanem olyan szavakat is, amelyek régebb óta megvannak a magyarban, de 1920 után változás állt be a használatukban. A készítők épp most egészültek ki olyan magyarországi munkatárssal, akinek a ht-szavak magyarországi vonatkozásainak jelölése lesz a feladata, így ez a jelenség részletesebben ki lesz dolgozva.

Kalandra fel!

Aki kedvet érez a keresgéléshez, azt egyszerűen kezelhető keresőfelület várja. Nemcsak a címszavak között, hanem jelentésben vagy példamondatban is kereshetünk. E két utóbbi lehetőség akkor hasznos, ha pl. azt keressük, milyen szavak jelentenek számítógépet vagy melyek definíciójában fordul elő ez a fogalom. Ha csak a jelentésszerkezet érdekel minket, mellőzhetjük a példamondatok megjelenítését. A legátláthatóbb a két példamondatos keresés, de akár bele is vághatunk az adatok dzsungelébe, és kiírathatjuk az összes példamondatot, amit a készítők érdemesnek tartottak összegyűjteni.

A szótár keresőfelülete

Ha regisztráljuk magunkat (a regisztráció ingyenes), 10 helyett egyszerre 20 találatot olvashatunk, illetve böngészhetünk is az anyagban. Listát készíthetünk  bizonyos betűvel kezdődő, vagy bizonyos betűkapcsolatokat tartalmazó szavak szócikkeiből. A regisztrált felhasználók megjegyzéseket is fűzhetnek az egyes szócikkekhez. Ezek a szócikkíróknak, de akár a többi olvasónak is hasznosak lehetnek.

Miért is érdemes a Ht-online adatai között bogarászni? Ha kutatók vagyunk, akkor az adatbázis a nyelvek egymásra hatásának módját teszi tanulmányozhatóvá: ha csak a fent említett szócikktípusokra (jelentéskölcsönzés, kölcsönhomonima, hangalaki hasonlóság stb.) gondolunk, számos kutatási területet kapunk. Ha határon túliak vagyunk, ötleteket meríthetünk: egy bizonyos fogalomra milyen szót használjunk, az általunk ismert szavaknak milyen stílusértéke, használati köre van? De az is előfordulhat, hogy magyarországiak és határon túliak más régiókban írott szövegeket találnak a neten, és ezekben akadnak olyan szavak, amiket nem értenek. Ha pedig csak hobbiból érdeklődünk a téma iránt, a HT-online segítségével megismerkedhetünk a határon túli magyar nyelvhasználat színességével, a nyelvi példákon keresztül pedig azok életével, akik ezeket a nyelvváltozatokat beszélik.

Ajánlott olvasnivaló és források

Nádasdy Ádám: Párkit a líceumba! Élet és Tudomány, 2011. ápr. 22.

Lanstyák István: A platni botránya. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2009/2.

Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat tíz éve. Szerk. Benő Attila–Péntek János. Gramma Nyelvi Iroda–Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Dunaszerdahely–Kolozsvár, 2011.

Lanstyák István: A sajátos határon túli magyar szókincs változatosságának dialektális, regiszterbeli, időbeli és stilisztikai aspektusáról. In: Borbély Anna–Vančoné Kremmer Ildikó–Hattyár Helga szerk., Nyelvideológiák, attitűdök és szterotípiák. Budapest–Dunaszerdahely–Nyitra, 2009.

Lanstyák István–Benő Attila–Juhász Tihamér: A Termini magyar–magyar szótár és adatbázis. Regio 2010/3.

Pintér Tibor: Gondolatok a Kárpát-medencei magyar nyelvi korpusz bővítéséről. Magyar Nyelv 2008/1–2. 1. rész, 2. rész