-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az anyák többsége elmondja gyerekének, ha a genetikai tesztekből kiderül, hogy jó eséllyel emlő- vagy nőgyógyászati daganat fog nála kialakulni – derült ki egy amerikai kutatásból. Az információ megosztása vagy eltitkolása sok tényező függvénye. Azok a nők, akik úgy döntenek, eltitkolják pozitív teszteredményüket, később elégedetlenek ezzel a döntéssel.
2013 májusában terjedt el a hír, hogy Angelina Jolie orvosai javaslatára amputáltatta melleit, mivel genetikai vizsgálatokból kiderült, hogy nyolcvan százaléknál is nagyobb esélye van arra, hogy emlő- vagy petefészekrák alakuljon ki nála. Ebben az esetben egy emlőeltávolító műtét jobb esélyeket jelent a túlélésre. A genetikai szűrés tehát fontos eleme a betegség megelőzésének. Ugyanakkor egy ilyen vizsgálat pozitív eredménye esetén döntések sorozatát kell meghoznia a páciensnek. Egy felmérés során amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy a pozitív teszteredményekkel rendelkező anyák megosztják-e az információt a családjukkal, vagy inkább igyekeznek eltitkolni a problémát – számol be a kutatásról a Science Daily.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A BRCA1 és a BRCA2 gének mutációja jelentősen megnöveli az esélyét a mellrák (illetve a petefészekrák) kialakulásának. A georgetown-i Lombardi rákkutató központ (Lombardi Comprehensive Cancer Center) olyan anyák körében végzett felmérést, akiknél pozitív lett a génmutációt vizsgáló teszt eredménye. A felmérésből kiderült, hogy az anyák többsége úgy dönt, nem titkolja el az ijesztő információt a család, a gyerekek elől.
„A tapasztalatok azt mutatják, hogy az anyák genetikai szűrésben való részvételét is befolyásolja az esetleges pozitív eredménytől való félelem, illetve az, hogy ezt a terhet majd a gyerekeikkel is meg kell osztaniuk” – mondta el Kenneth Tercyak, a Lombardi központ viselkedéses prevencióval foglalkozó munkatársa. Az anyáknak döntést kell hozniuk, hogy elmondják-e, és ha igen, mikor és hogyan a pozitív eredményt. A gyors döntésben szerepet játszik az is, hogy hogyan tudják könnyebben felkészíteni gyerekeiket a várható jövőre.
A vizsgálatban 221 anya vett részt, akiknek 8-21 éves gyermekeik vannak. A nők egy sztenderdizált kérdéssorra válaszoltak mielőtt megcsinálták volna náluk a tesztet, aminek egy hónapra rá tudták meg az eredményét. A kutatók azt találták, hogy a nőknek több mint a fele (62,4 százaléka) elmondta a teszteredményét a gyerekeinek – elsősorban akkor, ha a gyerekek tizenévesek voltak.
„Az eredmények megosztás a családtagokkal gyakran jelent megkönnyebbülést, és sokszor érzik úgy a szülők, hogy kötelességük beavatni gyermekeiket abba, ami történik velük” – mondta el Tercyak. Az is megfigyelhető, hogy az anyák annál inkább hajlamosak voltak megosztani gyerekeikkel az információt, minél inkább úgy ítélték meg, hogy ennek előnyei felülmúlják a lehetséges negatív következményeket. „A fiatalabb gyerekek földhözragadottabban gondolkodnak. Van olyan gyerek, akinek a gén vagy a génhiba fogalma túl elvont lehet, így a dolog lényegét nem értik, nem tudják felfogni, míg mások képesek erre” – magyarázza a szakértő. Így a központ munkatársai mindig arra ösztönzik a szülőket, hogy a döntés meghozatala előtt elsősorban ezt a kérdést tegyék fel maguknak: „Elég érett már a gyerekem ehhez?”
A kutatásban azt is vizsgálták, hogy a részt vevő nők mennyire voltak elégedettek a saját döntésükkel a teszteredményt megosztását illetően. Kiderült, hogy azok voltak kevésbé elégedettek, akik nem mondták el eredményüket, vagy akik halogatták a döntést. Nem könnyű meghozni egy ilyen döntést abban a helyzetben, amikor a nő (egyelőre) egészséges és a gyerekek még kicsik. Ahogyan a preventív műtét megcsináltatása mellett sem könnyű dönteni. Különösen nehéz elmagyarázni egy gyereknek azt, hogy az egészséges anyuka miért kell, hogy orvosokhoz járjon, kórházba kerüljön és megműtsék – megelőzési céllal.
Tercyak és munkatársai egy olyan kommunikációs stratégiát igyekeznek kidolgozni, amely segíti a szülőket abban, hogy a rákra való örökletes hajlamot meg tudják beszélni családtagjaikkal, és ezáltal segítsék a betegség kialakulásának megelőzését. „Abban támogatjuk a szülőket, hogy tudjanak olyan döntést hozni, és tudjanak úgy cselekedni, amely a lehető legjobb a családjuk számára” – összegezte Tercyak.
Forrás
Moms Often Talk to Children About the Results of Cancer Genetic Testing