Zentai Péter László hangsúlyozta, hogy az egész földkerekség kultúrája tükröződött vissza a vasárnap véget érő vásáron, amelyet kínálata és méretei alapján „beláthatatlannak és bejárhatatlannak” nevezett. Emlékeztetett arra, hogy öt nap alatt a 15 ezer négyzetméter alapterületű vásárt mintegy 300 ezer látogató kereste fel, azon 106 országból – köztük Magyarországról – csaknem 7500 kiállító volt jelen.

A nagy hagyományokkal rendelkező, az elmúlt évtizedekben a magyar irodalomnak is számtalan elismerést hozó frankfurti könyvvásárok sorában a mostani immár a 63-dik volt.  Az idei esztendőben – akárcsak az elmúlt években – az egyik fő téma, illetve fő irányzat a folytatódó digitalizálás, az elektronikus könyvek térnyerése volt. Mindezek ellenére Zentai Péter László hangsúlyozta, hogy a nyomtatott könyvet nem fenyegeti veszély. Felidézte, hogy a frankfurti vásáron már tíz évvel ezelőtt az volt a jelszó, hogy „Sorry Mr. Gutenberg”, de – mint hangsúlyozta – Gutenberg találmánya, a nyomtatott könyv ma is él.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mindennek alátámasztására utalt arra, hogy a világ egyik legigényesebb, legsokrétűbb, legjobb könyvkiadása a német, a teljes német könyvpiacnak ugyanakkor mindössze 0,5 százaléka az elektronikus könyv. Magyarországon körülbelül ugyanekkora ez a részesedés. A digitális könyvek aránya a legfejlettebb számítástechnikával rendelkező országokban sem éri el a 10 százalékot. Bár szinte hetente jelenik meg értékelés az úgynevezett e-könyv térnyeréséről, a frankfurti könyvvásáron semmifajta „elsöprő erőt” nem lehetett tapasztalni – fogalmazott az MKKE elnöke, utalva arra: a trendváltásról sok szó esik, de valójában az még messze nem következett be. A világ nyomtatásban megjelenő kulturális kínálata nem csökkent.

Ez a kultúra ugyanakkor ugyanolyan sokrétű, izgalmas és újdonságot hozó, mint eddig. Ráadásul a harmadik világ gazdasági növekedése óriási tömegeket von be a könyvkiadásba, elég csak Kínát és Indiát említeni. A gazdasági válság közvetve mégis éreztette hatását a mostani vásáron, ahol a tavalyihoz képest csekély mértékben csökkent a látogatók száma, a résztvevőké pedig stagnált, ami tulajdonképpen csökkenést jelent. Drámai visszaesésről azonban nincs szó.

Magyarország – mint emlékeztetett –  igazán irodalmával vált ismertté Németországban, ezért a magyar standon a kortárs és a határon túli magyar irodalom legjobbjainak alkotásai kerültek most is bemutatásra. Az állami támogatás hiánya miatt  ugyanakkor most kisebb léptékű kulturális programot tudtak szervezni, mint korábban. A „főszereplő”, Garaczi László volt, akinek Ausztriában a közelmúltban német nyelven megjelent legújabb, Arc és hátraarc című könyvét a Bécsben élő kiváló magyar fordító, Buda György mutatta be. Ugyanakkor „az idők szavát követve” a  magyar standon is konferenciát szerveztek az elektronikus könyvekről az egyik legnagyobb ilyen jellegű magyar tartalomközvetítő, a Kossuth Kiadó szervezésében.

Zentai Péter László elmondta, hogy a vendégország, Izland lenyűgözte a látogatókat. A kis szigetország, amelynek éves könyvtermése körülbelül 1000 – miközben Magyarországé mintegy 13 ezer –, olyan káprázatos, kedves és kulturált bemutatkozást szervezett, amelyhez hasonló még nem volt a frankfurti könyvvásárok több évtizedes történetében.