– Hát te mit csinálsz itt? – kérdezte tőle.

– Iszom – felelte gyászos képpel az iszákos.

– Miért iszol? – kérdezte a kis herceg.

– Hogy felejtsek – felelte az iszákos.

– Mit? – tudakolta a kis herceg, mert máris megsajnálta.

– Azt, hogy szégyellem magam – felelte az iszákos és lehajtotta a fejét.

A kis herceg szeretett volna segíteni rajta.

– Miért szégyelled magad? – kérdezte.

– Mert iszom – vágta el a további beszélgetést az iszákos, és mélységes hallgatásba süllyedt.

(Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg; Rónay György fordítása)

„Borítsunk fátylat a múltra!” „Lapozzunk!” „Felejtsük el!” – szoktuk mondani a hétköznapokban, ha valami olyasmi történik velünk, amire jobb nem emlékezni. A dolog a valóságban azonban mégsem ilyen egyszerű: a rossz, kellemetlen emlékek sokszor sokáig velünk maradnak. Egy új kutatás azonban azt mutatja, hogy a rossz emlékektől tudatosan meg tudunk szabadulni – számolt be az eredményekről nemrégiben a LiveScience.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Arról korábban már mi is beszámoltunk, hogy egerekkel végzett kísérletek azt mutatták, hogy bizonyos emlékek megváltoztathatóak. Most azonban emberekkel végzett kísérletek látszanak igazolni azt, hogy a rossz emlékektől igenis meg lehet szabadulni, de ehhez tudatos erőfeszítésre van szükség.

A rossz emlékek nemcsak az elménk tudatos működésének részei, hanem nyomot hagynak a tudatalattinkban is. Az új kísérlet azt mutatja, hogy ha valamit aktívan, tudatosan megpróbálunk elfelejteni, az segít megszüntetni ezt a tudatalatti emléknyomot is.

A kísérlet során a résztvevőknek képpárokat mutattak, amelyeken tárgyak szerepeltek. Néhány esetben arra kérték őket, hogy az első tárgy képét próbálják meg elfelejteni. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ez a fajta tudatos felejtés befolyásolja-e azt, hogy az illető milyen könnyen ismeri föl később az ugyanarról a tárgyról készült képet – úgynevezett vizuális zaj környezetében (ez azt jelenti, hogy a tárgy majdnem a fölismerhetetlenségig el van rejtve egy képen).

Radírozzunk!
(Forrás: Wikimedia Commons / Hariadhi / GNU-FDL 1.2)

Alapesetben a korábban látott tárgy képe megkönnyíti a későbbi percepciót – még abban az esetben, ha a kép vizuális zajt is tartalmaz. Ennek az a magyarázata, hogy az agyban az első alkalommal fölépül a látott tárgy, például egy kávéscsésze képe, így a második alkalommal ezt már kisebb munka előhívni. A kísérletben azonban azt tapasztalták, hogy azoknak a tárgyaknak a képeit sokkal nehezebben azonosították a résztvevők, amelyeket megpróbáltak elfelejteni. Ráadásul ez a fajta szándékos felejtés befolyással volt a tudatalatti agyi reprezentációkra is.

Mi történik az agyban akkor, amikor megpróbálunk elfelejteni valamit? „Alapvetően az, hogy megpróbáljuk leállítani azokat az agyterületeket, amelyek szerepet játszanak az adott tárgy képének látásában, azaz megpróbáljuk megakadályozni azt, hogy a tudatba bekerüljön ez az emlékkép” – mondja Michael Anderson,a cambridge-i egyetem neurológus professzora. „Ennek az erőfeszítésnek a mellékhatása az, hogy az elfeledni kívánt kávéscsésze emlékképei gyöngülnek. Ennek az eredményeképpen később nagyobb erőfeszítés lesz ugyanazt a kávéscsészét azonosítani zajos környezetben.”

Forrás: Wikimedia Commons / Takkk / CC BY-SA 3.0

A látott tárgyak mentális reprezentációi a vizuális kéregben tárolódnak; ez az az agyterület, amely lehetővé teszi a látást. Ez az emléknyom nem azonos azzal a tudatos emlékkel, amit az ember vissza tud idézni magában.

A kísérlet során a kutatók fMRI-vizsgálatokat készítettek a résztvevők agyi aktivitásáról miközben ők a képeket nézegették. Azt találták, hogy akkor, amikor a résztvevőket egy olyan tárgyra emlékeztették, amelyet azok megpróbáltak elfelejteni, a vizuális percepcióért felelős területek aktivitása kisebb volt ahhoz képest, amilyet az olyan képek fölidézésekor mutatott, amelyet nem kellett elfelejteniük. Ez a kutatók szerint azt mutatja, hogy az ember képes akaratlagosan befolyásolni bizonyos vizuális emlékképek maradandóságát, ezáltal pedig azt is képesek korlátozni, hogy azok az emlékek a tudatukba kerüljenek.

Ez az eredmény azt mutatja, hogy azok számára, akik valamilyen traumán esnek át, lehetséges a vizuális emlékképek tudatos gyöngítése, ami segíthet egy-egy ilyen esemény feldolgozásában. Ugyanakkor a kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy az erős érzelmi emlékek elfelejtése korántsem olyan egyszerű, mint egy kávéscsésze emlékképének az elhalványítása.

A kísérletben a résztvevők olyan emlékképeket próbáltak elfelejteni, amelyek nem sokkal korábban jelentek meg előttük. Nyitott kérdés azonban, hogy egy esemény vagy tapasztalat bekövetkezte után mennyi ideig lehetséges a kellemetlen emléknyomok elhalványítása. A kutatás folytatásában a tudósok éppen erre lesznek majd kíváncsiak.

Forrás

Memory Study Shows Erasing Bad Thoughts May Be Possible (VIDEO)

Erasing Bad Memories: Wiping Out Unconscious Traces Is Possible