A kutatók a történelem során először kötöttek össze két emberi agyat noninvazív módon: a kísérletben részt vevő egyik kutató által küldött agyi aktivitást egy számítógép detektálta, majd továbbította az interneten keresztül egy másik számítógéphez, amely a másik, kísérletben részt vevő kutató agyát olyan módon stimulálta, hogy az megmozdította a kezét. A kísérletről videofelvétel is készült, amelyről bárki megbizonyosodhat a kísérlet valódiságáról...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A kísérletben részt vevő egyik kutató, Rajesh Rao agyhullámait egy EEG segítségével számítógépen rögzítették. Majd egy mágneses hullámok segítségével az agyat stimulálni képes készülék révén Rao „gondolatait” továbbították egy másik szobában ülő kollégájának, Andrea Stoccónak, aki erre megmozdította az ujját. Ezzel sikerült megvalósítani két emberi agy között a kapcsolatot.

A kísérlet egyedülálló: korábban két emberi aggyal ilyen kísérletet nem végeztek. Hasonló kísérletet végeztek már a Duke Egyetem kutatói két patkány agyával, illetve a Harvard Egyetem kutatói emberrel és patkánnyal. Két emberrel azonban most először próbálták ki a módszert. „Az internetet arra találták ki, hogy számítógépeket kössenek össze egymással, most azonban agyakat is össze lehet kötni a segítségével” – mondta el Stocco. „Mi az emberi agyból származó tudást akartunk az egyik agyból a másikba eljuttatni.”

EEG elektródák
(Forrás: Wikimedia Commons / Petter Kallioinen / CC BY-SA 3.0)

A kísérletben részt vevő, vállalkozó kedvű kutatók mindketten a washingtoni egyetem munkatársai. Rao mérnök-informatikus, és több mint tíz éve foglalkozik agy-számítógép interfészekkel (BCI; brain-computer interfacing). A két agy összekötésének ötlete is tőle származott. A kísérlethez partnere Stocco lett, aki pszichológiával és kognitív tudománnyal foglalkozik.

A kísérletre augusztus 12-én került sor a washingtoni egyetem két, egymástól távol eső laboratóriumában. Az egyik laborban ült Rao, a fején egy elektródákkal teli úszósapkával; ez rögzítette és továbbította agyi tevékenységét. Mindeközben Stocco a saját laborjában ült, egy másik úszósapkával a fején, amelyen az agyát a koponyán keresztül mágneses hullámokkal stimulálni képes tekercsek voltak. Ezek közvetlenül oda voltak helyezve, ahol a bal oldali motoros kéreg található az agyban – ez irányítja ugyanis a (jobb) kéz mozgásait.

Rao feladata az volt, hogy egy képernyőt nézve egy egyszerű videojátékot játsszon „fejben”. Amikor egy ágyú segítségével szét kellett lőnie egy célpontot, akkor elképzelte, hogy mozgatja a jobb kezét. Arra azonban nagyon ügyelt, hogy valójában ne mozdítsa meg a kezét, csak képzelje el a mozdulatot. Ezáltal a kurzor a „tűz” gombra mozgott. Majdnem ugyanebben a pillanatban Stoccónak – aki egyébként füldugót viselt, hogy a külső zajok befolyását teljesen kiszűrjék – akaratlanul megmozdul a jobb keze.

„Nagyon izgalmas, de egyben hátborzongató is volt nézni, ahogyan egy általam elképzelt mozdulat valóra válik egy másik ember agyán keresztül” – mondta Rao a kísérlet után. „Ez valójában egyoldalú kommunikáció két agy között: az információ az én irányomból áramlott a kollégám agya felé. A következő lépés az lesz, ha válaszolgatni is tudnak majd egymásnak az agyaink.”

A kutatók által használt eszközök igen egyszerűek és jól ismertek. Az EEG-t (elektroenkefalográf) napi mint nap használják a klinikumban, hogy a páciensek agyi aktivitását nem invazív módon követni tudják. A TMS (transcranial magnetic stimulation; koponyán keresztüli mágneses stimuláció) szintén elterjedt technika; arra használatos, hogy valamilyen agyterületet ingereljenek vele. „Az emberi agy számítógéppel való összekötése már réges-régen lehetséges. Most sem csináltunk mást: az emberi agyat összekötöttük az elképzelhető legbonyolultabb számítógéppel: egy másik emberi aggyal” – mondta el Chantel Prat, a kutatócsoport egyik tagja.

Sokan gondolhatnak arra, hogy ezzel a technikával az embertől elvehető a döntési képessége, hogy gépek segítségével rávehető, hogy akaratlanul olyan dolgokat tegyen, amelyeket tudatosan nem tenne. Ez azonban már a science-fiction világa – figyelmeztet Rao. Ez a módszer valójában csak a legegyszerűbb agyi impulzusok átvitelére alkalmas, igazi „gondolatok” átvitelére nem.

Az embereket akaratukon kívül tehát ezzel a módszerrel nem lehet majd irányítani. Arra azonban hosszabb távon van esély, hogy ennek a technikának a segítségével egy ember képes legyen leszállítani egy repülőgépet, ha a pilóta valamiért képtelen lenne erre: a pilóta gondolatait átvíve a másik ember képes lenne megvalósítani annak mozdulatait. De ez még igencsak a jövő zenéje.

Forrás

Researcher Controls Colleague's Motions in First Human Brain-To-Brain Interface