Az új alaptanterv megjelenése azért fontos az oktatást érintő szabályozások sorában, mert ez a dokumentum sokkal konkrétabban és kézzelfoghatóbban határozza meg azt, hogy mi fog zajlani 2013 szeptemberétől a magyar általános és középiskolákban, mint maga a köznevelési törvény. Ahogy arról már korábban írtunk, a törvény az intézményes kereteket jelöli ki, meghatározza az intézmények finanszírozásának formáját, megadja a lehetséges formákat (például az intézménytípusokat), és persze meghatározza az egész közoktatási szakasz (az elsőtől a tizenkettedik évfolyamig, illetve a tankötelezettségi kor betöltéséig) oktatási és nevelési céljait. Az alaptanterv ennél már konkrétabban határozza meg, hogy melyek azok a tanítási vagy nevelési célok és követelmények, amelyek szerint az iskolai munkát meg kell szervezni. Ennek az új szabályozásnak a szövegét tartjuk tehát most a kezünkben. Sorozatunk első részében általánosságban tekintjük át az új Natot, majd a további részekben részletesebben megvizsgáljuk a magyar nyelv és irodalom, illetve az idegen nyelv tanulására vonatkozó tantervi előírásokat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Először is tisztázzuk azt, hogy mi a jelentősége az alaptantervnek! Röviden: az iskolai munka tartalmi részének szabályozása, azaz annak előírása, hogy milyen tudástartalmakat, milyen képességeket kötelessége minden egyes iskolának fejleszteni mindegy egyes oda járó gyerek esetében. Nem kicsi dolog ez: azt jelöli ki, hogy mit kell biztosítani minden állampolgárnak függetlenül attól, hogy az kerek, hosszúkás vagy szögletes, kicsi, közepes vagy nagy, cigány, kínai vagy német, egynyelvű vagy kétnyelvű. Az alaptanterv a tantervek közül a legfelső, azaz a legáltalánosabb szinten áll. Tehát mindenkire vonatkozik és egységes. A szabályozás végrehajtását további szinteken levő tantervek biztosítják. Az alaptantervnél konkrétabbak a különböző kerettantervek, és az egyes iskoláknak vannak saját, helyi tantervei is. Ezeknek természetesen összhangban kell lenniük a Nattal.

Az alábbiakban dióhéjban áttekintjük, hogy milyen fontos pontokon hoz változást az új alaptanterv, majd megvizsgáljuk, hogy mi az, amiben nem vagy alig változott a szabályozás. A különbségek elemzésére sorozatunk következő részeiben kerül sor.

Mi változott?

Magyarországnak eddig is volt nemzeti alaptanterve. Az első 1995-ben készült, ez azóta a negyedik új alaptanterv. A most érvényben lévőt legutóbb 2007-ben módosították. Az eddigi Nat sajátossága az volt, hogy nem tett kötelezővé konkrét tartalmakat, hanem csupán képességeket, kompetenciákat írt elő. Tehát nem volt meghatározva, hogy ötödik osztályban minden ötödikesnek el kell olvasnia a János vitézt, tudnia kell mettől meddig élt Mátyás király, vagy hogy a lucfenyő egylaki vagy kétlaki növény-e. Ezeket a konkrét tartalmakat eddig a kerettantervek, illetve a helyi tantervek írták elő. A mai általános és középiskolások számára a mostanáig érvényes Natban csak azt határozták meg, hogy milyen képességeiket kell fejleszteni az adott iskolai szakaszban.

Sokszínűség?
(Forrás: Wikimedia Commons / Takkk / GNU-FDL 1.2)

Az új szabályozás éppen ezen a ponton változtatott: az új Nat meghatározza azokat a konkrét tartalmakat is, amelyeket mindenkinek meg kell tanítani a közoktatás tizenkét évfolyama folyamán. Ez a változtatás egyáltalán nem érhet váratlanul senkit, hiszen Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár évek óta, következetesen ezt ígéri nyilatkozataiban. Hoffmann-nak ugyanis meggyőződése, hogy a közoktatás rossz állapota, eredménytelensége, és egyáltalán, a fiatalok általános erkölcsi züllése annak köszönhető, hogy az iskolában eddig nem volt meghatározva, hogy milyen értékeket kell képviselni, illetve nem volt direkt erkölcsi nevelés. Az államtitkár asszony meggyőződése, hogy a túlzott szabadság – ami szerinte eddig jellemezte a közoktatás rendszerét – senkinek nem tesz jót: se a tanárnak, se a diáknak. Ezért az új Nat természetesen korlátozóbb jellegű, mint az eddigi. Újdonság még továbbá az is, hogy az új köznevelési törvény által újonnan kötelezővé tett fejlesztési terület (az erkölcstan) tartalmi szabályozását is megadja az új tanterv.

Mi maradt meg és hogyan?

Az új tanterv általános jellemzésében itt azokat a sajátosságokat emeljük ki, amelyek megmaradtak, vagy eddig is jellemezték a Natot. Változatlan maradt az úgynevezett kulcskompetenciák rendszere. Ezek olyan alapvető képességeket határoznak meg, amelyek fejlesztését az egész közoktatás ideje alatt előtérbe kell állítani és fejleszteni kell. Ezeket a kulcskompetenciákat (key competences) az EU oktatásügyi dokumentumaiban is megtaláljuk, és az egész Unió oktatásának irányát kijelölik. A kilenc kulcskompetencia szintén nagyon általános megfogalmazása a fejlesztési feladatoknak, olyan területek tartoznak ide, mint anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikáció; a matematikai, a természettudományos és technikai, a digitális képességek; a szociális és állampolgári, az esztétikai és művészeti kompetencia; a kezdeményező, illetve vállalkozói képességek és hatékony önálló tanulás.

Az alaptanterv általános fejezeteiben érdemes részletesebben áttekinteni az úgynevezett fejlesztési célokat, amelyeket a kulcskompetenciák alapján jelölnek ki. Ezek azok az alapvető, általános elvek, amelyeknek a szolgálatába kell állítani az oktatás tartalmát és módszereit. A régi Nat kilenc, míg az új tizenegy ilyen célt fogalmaz meg. A célok nagyobbik része összecseng, kisebbik részük tér el egymástól. Az is igaz azonban, hogy az egyes célok megfogalmazásában máshova esnek a hangsúlyok a régi és az új alaptantervben. Az önismeret fejlesztése, a felelős állampolgárságra, a demokráciára való nevelés, a testi-lelki egészségre, a környezettudatosságra való nevelés, illetve a tanulás tanítása mindkét tervezet szerint alapvető cél. Mindkét tervezet hangsúlyozza a hazához kötődő feladatokat, ezt azonban nem azonos módon teszi. A 2007-es szövegben hon- és népismeret, míg az új változatban nemzeti öntudat fejlesztése és hazafias nevelés szerepel. Ez utóbbit az új tervezet igen hangsúlyosan tartalmazza: „Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége” – olvasható például a tervezet 7. oldalán. Szintén más hangsúlyok találhatók az iskolának a felnőtt életre való felkészítési feladatait tekintve: a régi szöveg úgy fogalmaz, hogy a felnőtt szerepekre kell az iskolának készítenie, míg az új szöveg a családi életre nevel, és a pályaorientációt külön fejlesztési célként jelöli meg. Az új tervezet tartalmaz új fejlesztési célokat: ilyen az erkölcsi nevelés (amelynek kötelező bevezetéséről a köznevelési törvény rendelkezett), a felelősségvállalás és az önkéntesség (amelyre szintén a törvényi szöveg is utalt) és a médiatudatosság. Egyetlen cél maradt ki a 2007-es szövegből, ez pedig az európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra megismerése. (A nemzeti értékeknek, és a nemzeti kultúrának az európaiak elé helyezése amúgy is jellemzi a szöveg általános részét.)

A csillagos ég fölöttem, az erkölcsi törvény bennem
(Forrás: Wikimedia Commons)

Érintetlen maradt továbbá az oktatási tartalmaknak a témák szerinti felosztása is. A Nat eddig sem, és ezután sem határoz meg, ír elő iskolai tantárgyakat, ezeket majd a kerettantervekben kell kialakítani. Az oktatási tartalmakat tíz úgynevezett műveltségi területre osztja. Ez a tíz terület nem változott: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, matematika, ember és társadalom, ember és természet, földünk – környezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. El kell tehát ismerni, hogy az új Nat ebben a tekintetben nem hozott tartalmi szigorodást.

Az új Nat tervezetét az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján március 2-áig lehet véleményezni. A nyesten részletesebben foglalkozunk majd a tervezetben foglalt szemléletbeli újdonságokkal, a magyar nyelv és irodalom, illetve az idegen nyelv műveltségi területekre vonatkozó konkrét tartalmakról és szabályozásokról.