@bloggerman77: Újkőkori viszonyok között értelmezhetetlen egy "csoport", amelyik akkora területen él mint a Jamnaja. Az érveléseddel így csak kihangsúlyozod, hogy nem voltak, nem lehettek egy "csoport". Nem volt olyan a csoport távolabb élő tagjai, mert aki tartósan távolabb élt, az mér egy másik csoport volt.

Ráadásul a kis népűrűség és az alacsonyabb szervezettségi fok miatt a valódi csoportok sokkal önellátóbbak és egyben elszigeteltebbek is voltak mint egy újkori hasonló létszámú közösség. Sokkal kisebb asszimilációs nyomás volt rajtuk.

@bloggerman77: Mondjuk Ny-Szibériában vagy É-Skandináviában, ahol elég alacsony a népsűrűség, azonos nyelveken belül is nagyon nagy a nyelvjárási megoszlás. Éppen a nagy népsűrűség járulhat hozzá az egységességhez, hiszen ott állandó érintkezés van a különböző emberek között – legalábbis ha ezt társadalmi korlátok nem akadályozzák.

@Mackósajt:

'Nem látom be, hogy a gyér népsűrűség miért tenné automatikusan egységesebbé a lakosságot nyelvileg/etnikailag.'

*

Minél kisebb lélekszámú a csoport, annál inkább szükség van egy egységes kommunikációra a csoportok közeli és távolabbi tagjai között, egyszerűn a csoport fennmaradása miatt.

@bloggerman77:

1. Nem látom be, hogy a gyér népsűrűség miért tenné automatikusan egységesebbé a lakosságot nyelvileg/etnikailag.

2. Még ha van is ilyen hatás, abból még mindig nem következik a teljes egység. A négy nyelvcsalád számos nyelve és a nyelvi egység között számos fokozat van.

3. Főleg a 18. - 21. századi népsűrűségre kár hivatkozni, ez a soknyelvű állapot az ismert történelem kezdete óta fenn áll, plusz-mínusz némi fluktuáció. Miért is feltételezzük, hogy az ismert történelem kezdete előtt drasztikusan más volt? Mi az a népsűrűség ami alatt már kihal a nyelvi/"etnikai" változatosság (a jelek szerint a kora Középkor már túl zsúfolt volt ehhez)?

Az elhagyott települések felégetése olyasmi, ami régészetileg jól feltárható nyomokat hagy. Pl. a Nyugat Ukrajnában és Moldovában a gödörsírosokat megelőző majd egy darabig velük párhuzamosan létező Cucuteni-Trypillian népességről ez ismert. A Jamnaja speciel a sztyeppei nomadizmus még nem kiforrott előfutáraként van számon tartva, és nem hallottam, hogy település égetők lettek volna. Arról nem is beszélve, hogy a település-égetés és a nyelvi/etnikai egység közötti összefüggést szintén nem látom.

@Mackósajt:

"Azon a területen, ahol a Jamnaja volt ma cirka 4 nagy nyelvcsalád számos nyelvét beszélik egymást sokszor gyűlölő etnikumok, miközben a temetkezéseik és általában az anyagi kultúráik elégé hasonlóak. "

*

Ma.

21. századi népsűrűségnél.

A Jamnaja területe a Kelet-Eu-i sztyeppeövezet, ami az oroszok 18. századi kolonizációjáig ritkán lakott terület volt + a régészek feltételzik okkal, hogy ezek a korai kultúrák azért voltak olyan nagy területen elterjedtek, mert a termőföldek kimerülése után, vagy vallási-rituális okból felégették településeiket, és átköltöztek máshová.

És mindezt ismétlem: nagyon gyér népsűrűség mellett.

@Untermensch4:

"Szted a génjeid hogyan határozzák meg hogy milyen nyelvet beszélsz és milyen kulturális keretekben gondolkodsz?"

Szerintem sehogy.A genetika feladata nem a nyelvészkedés.Viszont nayban hozzájárul az ösi kultúrák,népmozgások,összefüggések megértéséhez.Így közvetett módon segítségére lehet a nyelvészetnek is.Ennél többet nem állít magáról.

@GéKI: A te kommunikációs módszered a kiragadott szószerinti idézetek megfelelő sorrendbe rakása és a göbbels-i mennyiségi hatás kombinációja. Sajnos engem a "sorok között olvasás"-ra tanítottak, ezzel élek is. Meglehet, sokszor rosszul fejezem ki magamat de az is láthat egy festményt aki maga nem tud festeni. Ebben a metaforában te vagy a festmény és a képen túlhaladott tudományos viták verekednek mint középkori csaták harcosainak szellemei, kiknek hátterében már autópálya fut a jelenkor horizontján.