Az Eurovízió által évről évre megrendezett dalfesztivál minden évben kecsegtet valami érdekessel. Beszámoltunk már a színpadon sürgő-forgó udmurt nagymamákról, a transzvesztita Conchita Wurstról, a Down-szindrómás finn punkokról vagy az angol dalok tengerében anyanyelvükön éneklő lengyelekről és észtekről. Nem is csodálkoznánk, ha a következő évi fesztiválra a nyest olvasói közül kerülne ki a Magyarországot képviselő énekes. Ha a vállalkozó kedv megvan, már csak meg kell írni a dalt. Ehhez egész részletes receptet is ad Miltoneg Mermikides zeneszerző honlapja.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A recept meglehetősen egyszerű, csak nyolc dolgot kell szem előtt tartanunk – és máris kész a versenyszámunk, ami olyan átlagos lesz, hogy akár a döntőbe is bekerülhetünk vele. Vagy mégsem?

1. Énekelj alig felismerhető angolsággal

Teljesen felesleges az anyanyelvünkkel terhelni a hallgatóságot. Énekeljünk nyugodtan angolul, és nem kell azzal törődnünk, hogy az őszinteség látszatát fenntartsuk.

2. A szöveg érthető legyen, de ne jelentsen semmit

Az nem lényeges, hogy nyelvileg korrekt mondatokat alkossunk. Elegendő, ha a mondatszerkezet nagyjából jó. Az viszont elengedhetetlen, hogy a következő kulcsszavak benne legyenek:

love ’szerelem’, heart ’szív’, sing ’énekel’, dance ’táncol’, night ’éjszaka’, hear ’hall’, feel ’érez’, eyes ’szemek’, look ’néz’, boy ’fiú’, girl ’lány’, kiss ’csók’, forever ’örökké’ , one ’egy’, last ’utolsó’, day ’nap’.

A szavak sorrendje szabadon variálható. Ha kifogyunk a szövegből, nyugodtan lalázzunk. Így például remek szöveg lehet a következő, esetleg némi lalázással megtoldva:

Look into my eyes, Do you hear them cry? Do you see my heart sing?

’Nézz a szemembe. Hallod, hogy sír? Látod, hogy dalol a szívem?’

Listen to my heart, can you feel my love? Do you hear my heart sing?

’Hallgasd a szívemet. Érzed a szerelmemet? Hallod, hogy dalol a szívem?’

Is it just one night? Don’t you hold me tight? Can you feel my loving?

’Csak egy éjszaka? Nem ölelsz szorosan? Érzed, hogy szeretlek?’

You are just a boy, I am just a girl, don’t you know I’m loving?

’Csak egy fiú vagy. Csak egy lány vagyok. Nem tudod, hogy szeretek?’

Mindenképp rázzunk valami érdekeset!
(Forrás: Wikimedia Commons / Luisfi / CC BY-SA 3.0)

3. Öntsd le az egészet valami világzenei szósszal

Nem kell, hogy a saját néped zenéjéhez bármi köze legyen. Mindenképp legyen benne sokféle különleges ütőhangszer, mandolin, miegyéb. Vigyázzunk, nehogy valami eredeti hangzást létrehozzunk!

4. A ritmus legyen egyhangú

Mindenképpen 4/4-es ritmust válasszunk, 105 és 135 közti percenkénti leütésszámmal. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a lábdob minden taktusra üssön egyet – nehogy valakinek kétsége maradjon afelől, hogy hol vannak a hangsúlyok.

5. A számban ismétlődjön minden

A versszakokat lehetőleg ne lehessen megkülönböztetni a refréntől. Mind legyen egyformán béna. Ha véletlenül szólórész is van, az az alapdallamot ismételgesse, mintha bele akarná verni a motívumot a hallgatóság fejébe egy bunkóval. A hangszerelésből ki ne hagyd a szintetizátort.

Csak semmi elhajlás, minden legyen egyforma!
(Forrás: Wikimedia Commons / Kraftwerkk9 / CC BY 3.0)

6. A hangnem

Itt kicsit nagyobb a szabadságunk, de lehetőleg dolgozzunk C-mollban (C, D, Esz, F, G, Asz, B, C). Ez olyan kifinomultnak tűnik, mégis viszonylag egyszerű. Amikor az izgalom a tetőfokára hág, használjuk a hatodik fokot, azaz az Aszt, a megfelelő akkordokkal. 

7. A dallam

A dallam legyen nagyon-nagyon rövid és végtelenül egyszerű. És emlékezetes, mint amikor belevágsz a lábujjadba baltával. Legyen egy nagyon rövid motívum, majd ezt ismételd, és a harmadik ismétlésnek a vége végződjön egy kicsit máshogyan. Például így:

Forrás: Milton Mermikides

Törekedjünk az egyszerűségre, csak szimpla kíséretet adjuk a dallamhoz. Csak semmi szinkópa és kromatika. A dallam az alaphangon kezdődjön és végződjön. A harmadik frázis is induljon természetesen az alaphangról, kússzon fel a drámai hatodik fokra, majd záruljon a nyilvánvaló ötödik fokon. Csak semmi elhajlás!

8. A hangszerelés

Maradjunk szigorúan az 1990-es évek elejének hangzásvilágánál, az eurotechnós érzésnél. Kezdje a szinti, majd fülsiketítően lépjen be a technós ritmus a lábdobbal. Semmit ne bízz a hallgatóságra. Minden hangsúlyos ütemet jelezzen a dob, és a dallam vég nélkül ismétlődjön. A hangnem modulálását csak akkor fontolgasd, ha tényleg úgy érzed, esélyes vagy a győzelemre.

A fenti szabályokat követve mintegy 86 perc munka árán elő lehet állítani egy 2 perces, teljesen átlagos és semmitmondó számot. Megéri?

Irány az Eurovízió dalfesztiválja!
(Forrás: Wikimedia Commons / Foto-dus / CC BY-SA 4.0)

Forrás

Deux Points! How to write the perfectly average Eurovision song