Egy izgalmas krimi, egy jó kis újságcikk, néhány romantikus vers... ön is szeret olvasni? És elgondolkodott már rajta, hogy miért? Nos, ha eddig még nem, sebaj: megtették ezt ön helyett angol tudósok, akik arra keresik a magyarázatot, hogyan hatnak az emberi agyra a kiemelkedő irodalmi alkotások.

Mi zajlik a neuronok rengetegében?
(Forrás: sxc.hu/gerard79)

A kutatás olyannyira friss, hogy tulajdonképpen még le sem zajlott: a brit Guardian beszámolója szerint idén folytatják majd le a megfigyeléseket 12 egyetemista bevonásával. A résztvevők agyhullámait MRI-gépek (az orvosi diagnosztikában használatos, az agyi képalkotást vizsgáló eszközök) követik majd, amíg ők irodalmi szövegeket olvasnak. Az eredményeket pedig együtt vizsgálhatják majd meg a programban dolgozó agykutatók és irodalomtudósok.

A neuro lit crit, vagyis neuro-irodalomkritika nevet kapott kutatáshoz hosszú hónapokig válogatták a megfelelő szövegeket – magyarázza Michael Holquist, a kísérlet irodalmár szakértője. Feltehetően nem ugyanúgy reagálunk tudniillik egy magazincikkre, mint a Harry Potter-regények valamelyikére vagy a kísérlethez kiválogatott Proust-, Henry James- vagy Virginia Woolf-szövegekre, hangsúlyozza a szakember.

A tudósok úgy vélik, izgalmas eredményekkel szolgálhat egy ilyen kutatás. Már csak azért is különleges egyébként a kezdeményezés, mert az irodalom természettudományos vizsgálata nemigen volt jellemző ezidáig. Ahhoz hozzá vagyunk szokva, hogy a politika, a szociológia vagy a pszichológia szemüvegén át elemezgessük az irodalom remekeit, de az agykutatás újdonságokkal szolgálhat e téren. A végső cél – mondja Holquist professzor – gyakorlati: a felsőoktatásban résztvevők olvasási készségét javíthatják majd az eredmények segítségével.

Persze megszólalnak az ellenzők is: szerintük az irodalom szubjektivitása, egyéni látásmódja sérül az efféle „tudományosítás” által. A neuro-irodalomkritika hívei azonban úgy vélik, a kettőnek aligha van köze egymáshoz. Egy irodalmi alkotás esztétikai értékét nem befolyásolja, hogy milyen agyi folyamatok zajlanak olvasás közben – még kevésbé van ez hatással az olvasás örömére, vélik. „Attól, hogy tudom, hogyan működik a világűr, nem lesz kevésbé csodálatos a csillagos éjszakai égbolt” – mondja Jonathan Gotschall, a pennsylvaniai Jefferson Főiskola tanára.