Mindennapi helyesírás című sorozatunkat néhány hónappal ezelőtt egy ingyenes reklámújság ihlette, amelyben számos, a normától eltérő írásformával találkoztunk. (Talán nem túlzás azt mondani, hogy csak ilyenekkel találkoztunk benne.) Azóta kiderült, hogy nem csak azokban a kiadványokban találkozunk helyesírási hibákkal, amelyek már a címlapjukon figyelmeztetnek, hogy a bennük előforduló „nyomdai hibákért felelőséget. nem vállal[nak]!”.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Most Hajnalka küldött nekünk egy hasonló kiadványból jobbnál jobb találatokat. Annyi mindent talált, hogy egy cikkbe bele sem tudjuk rakni az összeset. Így igyekszünk valamiféle csoportosításban közreadni őket. Jó szórakozást kívánunk!

Forrás: nyest.hu

Elsőként lássuk azokat a példákat, amelyekben a mássalhangzók hosszúságának jelölésébe kavarodott bele a hirdetés megszövegezője. A fönti képen látható edényfoggantyú nagyon bölcsen egybe van írva – lévén összetétel! – azt viszont nem értjük, miért lesz két g a fogantyú-ban. Mi ezt röviden ejtjük; lehetséges azonban, hogy mások hosszan.

Forrás: nyest.hu

A foggantyú-nál sokkal érthetőbb és természetesebb a csattos papucs – egyébként szintén nagyon helyesen két szóba írva (lévén jelzős szerkezet!). A csat szót ugyanis hosszú t-vel ejtjük nagyon sokan, így a csatos-t is. 

Forrás: nyest.hu

Végül szintén érthető elírás a fülhalgató, hiszen ezt tényleg így ejtjük. Külön szépsége a feliratnak a zárójel elől és a vessző mögül hiányzó szóköz. Arra pedig már csak szőrszálhasogatásból hívjuk föl az olvasó figyelmét, hogy a stb. után pont áll, eléje viszont nem kell vessző – már ami az akadémiai helyesírást illeti.

Sorozatunk következő részében folytatjuk a csemegézést Hajnalka képeiből!

Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!