-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Már nemcsak a felsőoktatásban részt vevő hallgatók és felnőtteknek készülnek online kurzusok, hanem középiskolásoknak is.
Már többször beszámoltunk arról, hogy nagy külföldi egyetemek újabb és újabb nyitott, online kurzusokat indítanak; és hogy ez a képzési forma Amerikában mind népszerűbb, de Európában is egyre nagyobb teret hódít. Egy nemrégiben megjelent kanadai hír szerint pedig már nemcsak a felnőttek, de középiskolások számára is érdekesek és hasznosak lehetnek ezek – számolt be a National Post, kanadai híroldal.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Vienne Lau, egy torontói középiskola 12. osztályos tanulója jogászként vagy pszichológusként szeretne majd dolgozni, éppen ezért iratkozott be egy online pszichológiakurzusra. Az előző tanévben már elvégzett egy online antropológiai és pszichológiai bevezető kurzust, amiről így nyilatkozott: „Igazán érdekel a pszichológia, de mivel az iskolámban nem indult ilyen jellegű kurzus, beiratkoztam egy online egyetemi bevezető kurzusra”.
A lány egy olyan középiskolába jár, amely élen jár az e-learning lehetőségek népszerűsítésében és megszervezésében. Az iskola 470 diákja közül az idei tanévben mintegy 95-en vesznek részt az iskola által népszerűsített online kurzusokon. „Körülbelül egy évtizede ismertük fel, hogy az e-learning nem pusztán múló divat, hanem egy komoly lehetősége az önképzésnek nemcsak felnőttkorban és a felsőoktatás kereti között, de akár fiatalabb korban is a felsőoktatási tanulmányok előkészítéseként” – mondta el az online kurzusok egyik szervezője.
Ma már 16 intézménnyel együttműködésben kifejezetten középiskolásoknak is szerveznek online kurzusokat – többek közt kommunikációs technikákból, történelemből, vallástudományokból, társadalmi tanulmányokból, politológiából, gazdasági ismeretekből, menedzsmentből, informatikából. Ezeken az online kurzusokon igyekeznek érvényesíteni azt a fajta tevékenység-központú projektszemléletet, amely az offline oktatásban olyan nagyszerűen és eredményesen működik. Az online kurzusokon tehát a diákoknak együtt kell működniük egymással, így a felsőoktatásban elengedhetetlen kooperációs készségeik is fejlődnek.
Az online kurzusok nagy előnye, hogy szabadon választhatók, a diákok saját érdeklődésüknek és kapacitásuk szerint válogathatják össze a számukra érdekes kurzusokat. Ennélfogva a belső motiváció ebben az oktatási formában sokkal nagyobb szerepet kaphat, mint a hagyományos oktatásban. Ezzel együtt a diákok online közösségbe való beilleszkedése, az online közösségi normák megismerése, a kooperációs készség fejlődése is megkezdődik. A diákoknak ebben a fajta oktatási formában sokkal nagyobb a felelősségük a sikerek elérésében, és sokkal inkább tudtában vannak a saját felelősségüknek.
Forrás