Az amerikai felsőoktatási vezetők lépéseket tettek annak érdekében, hogy az egyetemek egyszerűbben tudjanak online kurzusokat akár az államhatárokon átívelően is – számolt be a The New Yort Times. Jelenleg ugyanis ha valaki egy másik állam egyetemének online kurzusára szeretne beiratkozni, nem kevés papírmunkába és pénzébe kerül. Mivel jelenleg az Egyesült Államokban hétmillió hallgató jár online egyetemre – és számuk napról napra emelkedik –, a felsőoktatási vezetők szerint elengedhetetlen, hogy egyszerűsítsenek a rendszeren.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A volt oktatásügyi miniszter, Richard W. Riley által vezetett, online tanulással foglalkozó tanács egy olyan javaslatot dolgozott ki, amely szerint bármely intézmény, amelynek online tanulási programjai megkapták a minőséget és a fogyasztók védelmét szolgáló állami jóváhagyást, bármely másik állam diákjait is fogadhatják kurzusaikon, amennyiben az adott állam szintén elfogadja a lefektetett standardokat. Ez az új szabályozás jelentősen megkönnyítené mind az egyetemek/főiskolák, mind pedig a a hallgatók dolgát. A mostani rendszer ugyanis a klasszikus, az egyetem falai között zajló tanulási formákra lett tervezve, így az egyetemeknek, főiskoláknak minden államban újra és újra engedélyeztetniük kellett egyenként a kurzusaikat, programjaikat – ennek pedig az online képzésekre nézve igen visszás következményei vannak...

Paul Shiffman, a jórészt online működő New York-i székhelyű Excelsior College munkatársa, a fent említett felsőoktatási tanács egyik tagja úgy nyilatkozott, hogy saját intézménye az eddigi szabályozás miatt arra kényszerült, hogy bizonyos államok hallgatóiról egyszerűen lemondjon. „Gazdasági döntést hoztunk akkor, amikor elhatároztuk, hogy bizonyos kurzusainkat nem regisztráljuk Massachusetts államban, ugyanis ott a költség, a regisztrációs díj olyan magas volt, hogy egyszerűen nem érte meg számunkra – mondta. – Teljesen megértem azokat az intézményeket, amelyek – hozzánk hasonlóan – úgy döntöttek, hogy bizonyos államok diákjait nem tudják fogadni.”

Ma már nem ilyen egy egyetem...
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az államok általában díjat fizettetnek a felsőoktatási intézményekkel azért, hogy kurzusaik regisztrálva legyenek náluk – hangzott el a tanácskozáson. Egy átlagos főiskola körülbelül 76 ezer dollárt fizet ki azért, hogy öt államban körülbelül 250 diák elérhesse a képzéseit. Egy egyetemnek pedig körülbelül 5,5 millió dollárjába kerül, hogy 49 államban elérhetővé váljanak a kurzusai. Ehhez jönnek még hozzá az adminisztratív költségek. Így egy kevés államhatárokon kívüli diákra számító felsőoktatási intézmény számára többe kerül a regisztráció, mint amennyit a diákok hoznak a konyhára. Így ezekről a hallgatókról az intézmények a mai rendszer szerint – érthető módon – lemondanak.

A felsőoktatásban működő távoktatás szabályozásával foglalkozó bizottságot, amelynek huszonegy egyetemi és állami oktatásügyi hivatalnok a tagja, tavaly hívta életre két felsőoktatási szervezet. Célkitűzésük az volt, hogy az államhatárokon átívelő felsőoktatási távoktatási rendszert dolgozzanak ki. A közeljövőben 47 állam képviselői fognak tárgyalóasztalhoz ülni, hogy megvitassák, hogy a Riley-féle bizottság tervei hogyan ültethetők át a gyakorlatba. A három hiányzó állam – Hawaii, Delaware és New York – is érdeklődik az új javaslat iránt.

A távoktatási problémák ügye 2012 októberében került a figyelem középpontjába, amikor Minnesota állam értesítette a Courserát, a már átlalunk is ismertetett MOOC-ok (Massive Online Courses) elindítóját, hogy az állambeli regsiztráció nélkül nem fogadhatnak hallgatókat Minnesotából. De mivel a MOOC-ok ingyenesek, ráadásul nagyon nehezen akadályozhatja meg bármilyen hivatal, hogy ezekre az ingyenes kurzusokra minnesotaiak is beiratkozzanak, az állam hamar visszatáncolt. A mostani szabályozás azonban éppen a MOOC-okat nem érintené, hiszen azok nem akkreditált képzések, és nem adnak diplomát.

Forrás

State Lines May Ease for Classes Held Online