Korábbi cikkünkben a Nap, a Hold és a bolygók mongol elnevezéseit vettük számba, és szóltunk arról is, hogy a mongol napnevek is égitestek elnevezéseiből származnak. Most a távolabbi égitestekkel folytatjuk. Az éjszakai égbolt látványosságai közül a Tejutat a mongolban ’Égi Útnak’ (Тэнгэрийн зам [tengrín dzam]) vagy az ’Ég Varratának’ (Тэнгэрийн оёдол [tengrín ojd^ol], Тэнгэрийн заадас [tengrín dzaad^asz]) nevezik. Azért út, mert valamikor régen az emberek egy része a felső világba költözött, az ő vonulásuk nyoma látszódik az égen.

A Tejút, vagy az Ég Varrata
(Forrás: Wikimedia Commons / Steve Jurvetson / CC BY 2.0)

A csillagok (mongolul од [od]) közül az utazóknak utat mutató Sarkcsillag (Polaris) mongol neve Алтан гадас [alt^an gad^asz] ’Arany Cölöp’. Az Arany Cölöp a világ tengelye, egyes buddhista hatást mutató elképzelések szerint a világhegy (mongolul Сүмбэр [szumb^er] < szkr. Meru) csúcsa. A jelentőségét mutatja, hogy a mongol állam 1936-ban alapított legmagasabb rangú kitüntetése is ezt a nevet viseli. Számos mitológiai történet kötődik hozzá, többféle eredetmagyarázó mítosszal is találkozni (alább még felbukkan az egyes csillagképekhez kapcsolódó történetekben).

Heten mint a …

A Göncölszekér hét csillagát a mongolok többféle névvel is illetik – ami közös bennük az a hetes szám. Lehet így Hét Buddha (Долоон бурхан [dolón burh^an]), Hét Öreg (Долоон өвгөн [dolón öwg^ön]), Hét Kovács (Долоон дархан [dolón darh^an]), Hét Csanak (Шанага долоо [san^ag doló]) vagy épp Hét Öregasszony is (Эмгэн долоо [emg^en doló]). Különféle történetek magyarázzák, hogy miért került az égre a hét csillag: többnyire hét ember, hét testvér valamilyen jócselekedet jutalmaként változott csillaggá vagy a köztük zajló eldönthetetlen vita (pl. egy királylány kezéért, valamilyen jutalomért) „megoldásaként” (miközben a királylány esetleg egy másik csillag vagy épp a Hold lett).

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A történet szerint egy kán a világszép feleségét a palotájába bezárva tartotta, sehova nem engedte, mindentől féltette. A kánné egyszer addig könyörgött a kánnak, hogy engedje ki a kertbe, míg a kán beleegyezett. Ahogy azonban a kánné a kertben sétálgatott, elragadta egy óriási ragadozómadár. A kán hívatta bölcs jósát, hogy mondja meg miként találhatná meg a feleségét. A jós szerint az országban él nyolc testvér, akik képesek lehetnek visszaszerezni a kánasszonyt, de csak akkor, ha még naplemente előtt megtalálják – másként soha nem tér vissza. Elő is kerítették a nyolc fiút, s a kán egy csodálatos arany nyílvesszőt ajánlott jutalmul nekik, ha épségben hazahozzák a feleségét, valamint magas tisztséget is ad nekik. A nyolc fiú mind valamilyen különleges képességgel rendelkezik: az egyik bármit eltalál a nyilával, a másik meg tudja állítani a Napot és a Holdat, a harmadik minden rejtett dolgot képes meglátni, a negyedik bármit megtalál az illata alapján, az ötödik be tudja szívni a szelet, a hatodik képes kiinni a tengert, a hetedik mindenkinél gyorsabban fut, a nyolcadik bármit képes elkapni. A fiúk képességeik segítségével természetesen megtalálták és hazahozták a kánnét, majd jutalomként a rangot és tisztségeket nem kérték, csak az arany nyílvesszőt. A kán viszont megkérdezte, nyolcuk közül kinek is adja, mire a fiúk a kánra bízták a választást. A kán úgy döntött, fellövi az égbe a nyílvesszőt, s aki elkapja, azé legyen. A fiúk a kilőtt nyílvessző után is eredtek, felszálltak vele az égbe, s közülük a legkisebb kapta el a nyilat. Helyben csillaggá is változott, ő lett az Arany Cölöp (Sarkcsillag), míg testvérei a Hét Buddha csillagkép csillagjaivá váltak.

A Hét Buddha, vagyis a Göncölszekér
(Forrás: Wikimedia Commons / Ischlueter / GNU-FDL 1.2)

Az előbbi történet más változatai szerint egy királylány lenne a fiúk jutalma (ekkor heten vannak), s mivel nem tudnak megegyezni rajta, kié legyen, királylányostul felkerülnek az égre: a királylány lesz a Hold vagy az Esthajnalcsillag, a fiúk pedig a Göncölszekér hét csillaga.

Egy további történet főszereplője Ам цагаан бяруу [am cagán bjarú] ’Fehérszájú borjú’, aki a mongol mesevilágban nagyjából a magyar Fehérlófia megfelelője. Hasonló mederben folyik a mongol történet is, mint a magyar, a főhős csodálatos erejű társakra tesz szert (a magyar Fanyűvő, Vasgyúró és Kőmorzsoló megfelelői itt Erdőszülte Szélesvállú, Fákszülte Szélesvállú és Teknőszülte Szélesvállú), akikkel testvérré fogadják egymást. Felbukkan egy ellenfél, a mongol változatban egy öregasszony (Fehérlófia közismert rajzfilmváltozatában a Hétszűnyű Kaponyányi Monyók), aki rendszeresen megeszi a testvérek ételét, túljárva az étel őrzésére rendelt testvér eszén. Végül Fehérszájú borjúnak sikerül lefülelnie, s mindannyian üldözőbe veszik. Az üldözés során Fehérszájú borjú leszáll egy szakadékba (az alsó világba), ahonnan azonban a társai féltékenységből nem akarják felhúzni, el akarják veszejteni. Mégis sikerül feljutnia a felszínre, s bár bosszúból megölné árulóit, végül megkegyelmez nekik, és elmegy további kalandokat keresni. Segít az Égi Fehér Császárnak legyőzni az Ördögcsászárt: csellel bejut a palotájába és megöli, de kijutni már nem sikerül neki, menekülés közben szétszabdalják. Az Égi Fehér Császár azonban összegyűjtötte testének darabjait, s hét csillagként az égre helyezte őket – ebből lett a Hét Buddha csillagkép.

Egy fehérszájú borjú – még nagy hős lehet belőle
(Forrás: Wikimedia Commons / Goncalo Figueira / CC BY-SA 3.0)

A fiastyúk

A Fiastyúk (Plejádok) csillagképben a mongolok hat csillagot tartanak számon, s együttesen a Мичид [micsⁱd] névvel illetik. A név jelentése szó szerint ’majmok’, bár a мичин ’majom’ szó mára magára az állatra kevéssé használatos (inkább a сармагчин [szarm^agcsⁱn]), csak a csillagképnél szokott felbukkani. A majom egyébként nem kifejezetten jellegzetes szereplője a mongol hitvilágnak (érthető okokból: nem sokszor találkoztak vele), csak a buddhizmus közvetítésével ismerték meg, s vannak olyan vélemények, hogy a [micsⁱd] név eredetileg nem is majmot jelent, hanem egy másik, mára kihalt ’csillag’ jelentésű szóra megy vissza.

A Majmok, azaz a Fiastyúk
(Forrás: Wikimedia Commons / NASA)

A Majmok csillagkép eredetmítoszaiban is találkozni a Hét Buddhánál már megismert jellegzetességekkel, csak itt nem 7 vagy 8, hanem csak 6 testvér szerepel. Az egyik történet szerint élt hat testvér, akik elmentek világot látni és mesterséget tanulni, s megbeszélték, hogy egy idő múlva újra találkoznak. A legkisebb fiú találkozott a csodaszép Arany Tündérrel, s onnantól mindenhova elkísérte, nem tudott betelni a szépségével. Az Arany Tündér adott a fiúnak egy képet magáról, hogy ha nem lenne mellette, akkor is láthassa. A képet azonban elfújta egy hatalmas forgószél, egyenesen a a gonosz Mangasz kán kezébe (мангас [mang^asz] ’a mongol mesékben gonosz szörny, sárkány’), aki beleszeretett a lányba. El is ment megkeresni, s megtalálta – az Arany Tündért elragadta, a fiút mellette megölte.

A mangasz a mongol mesék és eposzok jellegzetes gonosz figurája, emberi és állati jegyeket ötvöző lény. A képen a Dzsangar eposz egy illusztrációja látható, felül egy mangasz ábrázolásával
(Forrás: Басанъга, Б. Б.: Джанъгър. Москва 1960)

Közben a testvérek által megbeszélt időben öt testvér meg is jelent, de a legkisebb nem. Az öt testvér mind csodálatos képességeket tanult, s képességeik segítségével megkeresték és felélesztették legkisebb öccsüket, aki rávette őket, hogy segítsenek kiszabadítani az Arany Tündért. Egy fából faragott, csodálatosan éneklő madarat használva csalinak csellel meg is szöktették, de azután nem tudtak megegyezni ki is vegye feleségül. Végül az Arany Tündér döntötte el a vitát azzal, hogy szerinte mindegyiküknek része volt a kiszabadításában, így egyiküké sem lehet kizárólagosan, s inkább találkozzanak csak havonta egyszer. Ezzel felszállt az égre és Holddá változott, a hat fiú pedig a Majmok csillagkép hat csillagává. A Hold és a Majmok havonta egyszer közelíti meg egymást, ekkor találkozik az Arany Tündér a testvérekkel.

A három maralszarvas

A Гурван марал [gorv^an mar^al] ’Három Maralszarvas’ nevű mongol csillagkép az Orion és a Canis Maior (Nagy Kutya) egyes csillagaiból áll. A csillagképhez többféle történet is tartozik, a leggyakoribb szerint egy vadászjelenetet örökít meg. Egy Höhdej mergen (Хөхдэй мэргэн [höhdé merg^en] ’égkék íjász’) nevű vadász üldözi a három maralszarvast (Cervus elaphus), ami az Orion három középső, egy sorban álló csillaga (az Orion öve). Maga Höhdej mergen a Szíriusz, az ég legfényesebb csillaga, a három szarvas körüli csillagok a lova, a vadászsasa és a vadászkutyái, Aszar és Baszar (ez utóbbi kettő gyakori társa a mongol mesei és eposzi hősöknek). A szarvasok közelében levő vörös színű csillag (Betelgeuse) a vadász kilőtt nyila, ami azért vörös, mert keresztülszállt az egyik szarvason, s a vére megfestette.

A Három Maralszarvas és az őket üldöző Höhdej Mergen csillag
(Forrás: freewebs.com/aac-mgl/)

Höhdej mergen több mongol mitológiai történetben szerepel, mint az ég vagy valamely főistenség fia. A burját mongoloknál olyan változat is létezik, mely szerint a földi embereket egy szörny (мангас [mang^asz]) fenyegette, s mikor már hét emberen kívül mindenkit felfalt, az ég Höhdej mergent küldte a megmentésükre. Más elképzelések szerint a felső világba költözött embereket (lásd Tejút) Höhdej mergen vezette, s mint híres vadász, ott fenn is űzi a vadakat. Két sárga lovát az Arany Cölöphöz (Sarkcsillag) szokta kipányvázni, s lovaira hét öregember (a Göncölszekér hét csillaga) vigyáz.

Felhasznált és ajánlott irodalom

Miért jön a nyárra tél? Mongol eredetmondák és mítoszok. Szerk. Birtalan Ágnes, Terebess Kiadó, Budapest 1998

Birtalan Ágnes: Die Mythologie der Mongolischen Volksreligion. (Wörterbuch der Mythologie) Klett-Cotta 2001

Mongol eredetlegendák (mongol nyelven)