Kövessen, kérem!
A nyelvész majd megmondja
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Írjon! Nekünk!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szerző: Rákos Attila
Találatok száma: 29
Megjelenített tételek:
Tévutasok
| Rákos Attila | 2014. június 24. |
Ha megvannak a források, melykből meríteni lehet, a nyelvi párhuzamok megtalálása sokszor már csak fantázia kérdésének tűnik. Jó szemmel könnyen találtak helyes megfeleléseket kutatóink, de a túl laza módszerek sorozatos hibákhoz is vezetnek.
Csak elérhető forrásból!
| Rákos Attila | 2014. június 17. |
A magyart már annyi más nyelvvel hasonlították össze, hogy a mongol talán nem is számít a legkülönlegesebbek közé. Mégis érdekes, mert az összevetés nem egészen eredmény és haszon nélkül való. De milyen adatokat használhatott 150–200 éve valaki, aki ...
Dzsungária alkonya
| Rákos Attila | 2013. december 30. |
Buddhista lámából is lehet uralkodó, nem is akármilyen. Megint felbukkan egy harcos kedvű amazon, de szomorú véget ér, ahogy a férje is. Az ojrát uralom felvirágzik, már-már egyesülnek a mongolok, de aztán mégsem. Jönnek a mandzsuk, s bár nincs egysz...
A Dzsungár Birodalom
| Rákos Attila | 2013. december 18. |
Az ojrátok a kezdeti sikerek után sorozatos kudarcokba szaladnak bele. Még egy nő is elveri őket, ráadásul öltözködési és nyelvi divatot is erőszakol rájuk. Sokáig tart, míg magukhoz térnek, de végül egy kisfiú átka nagy segítséget jelent.
Az utolsó nomád nagyhatalom
| Rákos Attila | 2013. november 19. |
A mongoloké volt a legnagyobb és a legutolsó nomád birodalom egyaránt – igaz, nem ugyanazoké a mongoloké. Mielőtt végleg leáldozott a lovasnomád harcosok világa, a nyugat-mongol ojrátok Dzsungár Birodalma fenyegette Kínát. De honnan jöttek az ojrátok...
Mik a világ háromjai?
| Rákos Attila | 2013. október 18. |
Van a mongol népköltészetnek egy másik műfaja, ami bizonyos tekintetben hasonló a találós kérdésekhez: ezek voltaképp kifordított találós kérdések, amikben először elhangzik a megfejtés, majd utána következik annak magyarázata. Noha ez a műfaj jelent...
A jégeső és az elveszett tűzszerszám
| Rákos Attila | 2013. október 11. |
Hogyan lehet láb nélkül futni, szem nélkül sírni? Mitől bölcs a juh lapockája, s hogyan szülhet fehér bárányt egy fekete tehén? Akár a fejlett géntechnológia legújabb eredményeinek is vélhetnénk ezeket, de a rejtély megoldása ennél jóval egyszerűbb.
Méltatlan nyelvek, csiri-biri népecskék
| Rákos Attila | 2013. szeptember 19. |
Dél-India és a Kaukázus messze esik egymástól még egy bagdadi adószedőnek is, ám mindkét helyen új rokont lehet találni a magyarnak. Karrieristáknak persze mindez öngyilkosság, jöhet a száműzetés. Sok hányódás után végül hazatér a vándor, de sikerül-...
Szentkatolnától Mongóliáig és vissza
| Rákos Attila | 2013. szeptember 12. |
Nyelvzseni, aki turáni nyelvismeretével lesöpörhette volna a finnugristákat, de összeesküvés hallgattatta el? Kutató, aki korának és saját magának áldozata lett? Kivételes nyelvtehetsége, alapos nyelvleíró képessége, büszke és konok elkötelezettsége ...
Dzsingisz kán egyeduralma
| Rákos Attila | 2013. augusztus 16. |
Mongóliában lépten-nyomon Dzsingisz kánba botlani. Az állam és az üzleti világ is szívesen használja a nemzet atyjának nevét, közterek, intézmények és üzletek mellett számtalan termék is viseli. Vezethet-e vajon Dzsingisz népszerűsége túlzásokhoz?
Csillagképek a mongoloknál
| Rákos Attila | 2013. augusztus 9. |
A Göncölszekér a mongolok szerint egyáltalán nem is szekér, a fiastyúk pedig egy olyan állat, amelyet ritkán látnak. Az égen mozgalmas vadászjeleneteket is felfedezni vélnek.
A Holdtól a Napig: egy hét
| Rákos Attila | 2013. augusztus 6. |
A hét napjai a mongoloknál is az égitestekről kapták a nevüket. Igaz, akárcsak az Európában használt hasonló elnevezéseknél, a nyelvhasználók a napnevekben már nem ismerik fel az égitestek elnevezéseit.
Égitestek a mongoloknál
| Rákos Attila | 2013. augusztus 2. |
A mongolok szerint hajdan egy több tagból álló csillagrendszerben éltünk, s hogy ma nem így van, abban a mormotának kulcsszerepe van.
Fejreállított térkép?
| Rákos Attila | 2013. február 4. |
Az égtájak biztos pontnak tűnhetnek a tájékozódásban, de lehet, hogy mégsem annyira egyértelműek. A térképen nem is olyan nehéz kiigazodni, de vajon fejjel lefelé tartva nem tévednénk-e el? Vagy mindez csak megszokás kérdése?
Állati ez a mongol nyelv!
| Rákos Attila | 2013. január 2. |
Mi történik azzal, akit szájbarúg a teve, vagy aki elküldi két borját a legelőre? Mit csinál, aki húst akaszt a kutya nyakába, vagy épp kancát fejni indul? Milyen lehet egy nyúl szarvakkal, miért kellene fagyott trágyával leütni a kakukkot, vagy mily...
Mondva csinált kapcsolatok
| Rákos Attila | 2012. december 6. |
A mongolok szeretik jól megmondani a dolgokat: a legtöbb kötőszavuk is a ’mond’ igéből származik. Ha az alkalom engedi, halmozni is fogják, s mondván mondják a mondanivalójukat. Noha az alárendelésről kicsit másként gondolkodnak, találhatunk a mongol...
És nélkül?
| Rákos Attila | 2012. november 20. |
Létezik-e nyelv kötőszavak nélkül? A mongol lehetne akár ilyen, de mégsem teljesen az. Kötőszavai többnyire igékből alakultak ki, ami következik a nyelv szerkezetéből. Megtudhatjuk, hogy a mongolok szeretik megszámolni hányféle dologról beszélnek, de...
Mire jók a testrészek?
| Rákos Attila | 2012. október 31. |
Miért akasztaná valaki a saját fejét a nyeregszíjára, vagy mi történik azzal, akinek ráülnek a lábára? Van-e különbség rövid kezűek és hosszú kezűek között? Hol rejtőzhet a szeretet a testben, ha nem a megszokott helyén, a szívben? Vajon a fejünkben ...
A Kurultájtól
a Nagy Népi Hurálig
a Nagy Népi Hurálig
| Rákos Attila | 2012. október 16. |
A kurultáj ugyan ősrégi hagyomány, de nincs benne semmi misztikus: egyszerűen ’gyűlés’-t jelent, gyűléseket pedig bizonyára már az ősember is tartott. Ahol ma is használják, ott ’bizottság’-ot, ’ülés’-t vagy ’kongresszus’-t is jelenthet. Ahonnan azon...
Phagpa írásos emlékek
| Rákos Attila | 2012. augusztus 27. |
Egyházi emberként sok megkötést kell elviselnie az embernek, de előnyökhoz is juthat, különösen, ha egy világbirodalom uralkodójának támogatását élvezi. A mindezt számunkra feltáró nyelvemlékekből pedig az is kiderül, hogy beszélhettek évszázadokkal ...
Mongol gyökerek: a következtetések
| Rákos Attila | 2012. augusztus 10. |
Mongolok lehettek-e Árpád felmenői? Fogarasi János szerint, aki lelkes támogatója volt a mongol-magyar nyelvrokonságnak, akár mongol neveket is viselhetett a magyar fejedelmi család.
Mongol gyökerek: az adatok forrása
| Rákos Attila | 2012. augusztus 3. |
Czuczor Gergely és Fogarasi János a mongol adatokhoz több forrásmunkát is felhasználtak, köztük koruk legjobb mongolistáinak műveit. A nyomtatásban megjelent könyveken kívül a szótáríróknak közvetlen tapasztalatból származó adatokkal szolgálhatott Sz...
Mongol gyökerek: az elvek
| Rákos Attila | 2012. július 30. |
Fogarasi János és Czuczor Gergely készítette az első olyan magyar szótárat, mely a szavak eredetét is magyarázta. De miként? Milyen összefüggést találtak az aratás és a borotva, illetve a kamasz, a kampó és a kancsó között? A szótár mongol adatairól ...
A legkorábbi mongol nyelvemlékek
| Rákos Attila | 2012. június 19. |
A turisták által készített, „itt jártunk” jellegű graffitiket leginkább vandalizmusnak tartjuk, a múltba tekintve, több száz év távlatából azonban egy ilyen felirat is értékes nyelvemlékké válhat. A jelenben közönségesnek tűnő levelek, szerződések is...
A modern mongol írásbeliség
| Rákos Attila | 2012. június 7. |
A 20. század nagy változásokat hozott a mongol népek írásbeliségének történetében is. Az Oroszországban élő mongol népek, a kalmükök és a burjátok írásbeliségét és kultúráját ugyanazok a folyamatok alakították, mint az 1911 után frissen függetlenedet...
Újabb és újabb mongol írások
| Rákos Attila | 2012. május 30. |
Egy újítás elterjedését nem biztos, hogy mindig gyakorlati szempontok befolyásolják. Komolyabb szerep juthat ebben a hagyománynak, a megszokásnak vagy épp a politikának. Nincs ez másképp az írásreformokkal sem.
A régi mongol írásrendszerek
| Rákos Attila | 2012. május 21. |
Milyen lehet egy 800 éve nem beszélt nyelven olvasni az újságot? A Halotti beszéd helyesírásával és nyelvezetével írni az iskolai házi feladatot? A mongolok valami hasonlót tesznek nap mint nap, mikor hagyományos írásbeliségüket használják ma is.
A mongol személynevekről
| Rákos Attila | 2012. február 9. |
Elsőre akár szokatlannak is tűnhet, ha az embereknek jól érthető, beszélő neveik vannak, mint a mongoloknál – kicsit egy indiánfilmben is érezhetjük magunkat. A mongol nevek mégsem Ülő Bika vagy Nagy Kígyó nevére hasonlítanak, megvan a maguk sajátos,...
Nem minden mongol mongol, de minden mongol mongol
| Rákos Attila | 2012. január 5. |
Mongolok nem csak Mongóliában élnek, s nem is csupán Ázsiában, hanem Európa keleti végeit is lakja mongol nép. Akik mégis Mongóliában élnek, kevesebben vannak, mint a határon túli rokonaik.