Mint azt az előző részben láthattuk, az első olyan szövegszerkesztő program, ami nem külön erre a célra készült bonyolult masinákon futott, a hetvenes évek végén jelent meg. A kezdetleges, kézi összeszerelést igénylő mikroszámítógépek megdöbbentő sikere után egyre több cég dobott piacra olyan otthoni számítógépeket, amelyek ugyan messze nem voltak annyira felhasználóbarát jellegűek, mint a mai megfelelőik, de legalább nem kellett a forrasztópákával bűvészkedni a használatukhoz. Egyre több iroda és háztartás ruházott be személyi számítógépre, és a szövegszerkesztő programok gombaként szaporodtak: egy 1986-os összefoglaló már hatvan nevesebb szoftvercsomagot említett, és ezek mellett számtalan kisebb, hobbijellegű fejlesztés is létezett. A listát böngészve több ma is ismerős márkanévvel találkozhatunk, de a nyolcvanas évek első néhány évében piacvezető WordStar azóta eltűnt az idő homályában...

A WordStar negyedik verziója 1987-ből.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dlombardero)

Uramisten, ez egy számítógép!

Amíg a Wang Laboratories, az IBM és a hasonló nagy cégek egy helyben toporogtak, a kicsik elhúztak mellettük. A WordStar szintén egy frissen alapított kisvállalkozás, a MicroPro terméke volt – a cégnév arra utalt, hogy mikroszámítógépekre készítenek profi alkalmazásokat. Sok más akkoriban indult vállalat is hasonló nevet viselt, elég csak a Microsoftra gondolni, idősebbek pedig a MicroProse játékfejlesztő cégre is emlékezhetnek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A MicroPro ötletgazdája a szláv zsidó származású, de már Amerikában született Seymour Rubinstein volt. Rubinsteint már gyerekkorától fogva érdekelte az elektronika, tizenévesen tévészerelőnek tanult és később dolgozott is a szakmában. Majd mérnöki főiskolára ment, de nem fűlt a foga a tanuláshoz, sőt azt sem igazán tudta eldönteni, hogy mit szeretne hallgatni és hol! Nemcsak oktatási intézményt, de szakot is többször váltott, végül több mint tizenkét évnyi felsőoktatásbeli részvétel után szerzett egy pszichológia (!) BSc-t, utána pedig menedzserképzésben vett részt. Tanulmányai mellett dolgozott: egy hadiipari beszállítónál sikeresen beküzdötte magát az ekkoriban lendületet vevő számítástechnikai iparba, majd önálló tanácsadói karrierbe kezdett, de továbbra sem igazán tudta, hogy mit kezdjen magával.

Ekkor jött az előző részben már felbukkant Altair 8800, pontosabban egy klónja, az IMSAI 8080. Rubinstein vett egy készletet, és ha visszaemlékezéseinek hihetünk, egy röpke hétnyi szabadidős forrasztgatás után már volt is saját házi számítógépe. „Jé, ez már majdnem úgy néz ki, mint egy számítógép”, gondolta, és nekiállt a nagygépeken elsajátított ismereteit alkalmazni. Írt egy programot, ami hatalmas döbbenetére működött. „Uramisten, ez egy számítógép!”, kiáltott fel, és ráébredt, hogy ilyenekkel akar foglalkozni.

Az IMSAI 8080 szerepelt a Háborús játékok című népszerű 1983-as filmben is (a videó a francia szinkronizált változatból van):

Mint két kicsi legó

Rubinstein az IMSAI-hoz fordult további információért az általuk gyártott
gépekkel kapcsolatban, majd egy ideig náluk is dolgozott marketingigazgatóként. Közben összefutott a Microsoft két alapítójával, Bill Gatesszel és Paul Allennel, de nem tettek rá jó benyomást: elbeszélése szerint Gates és Allen leszerződött az IMSAI-jal, de az ígért szoftvert nem szállították le, inkább kifizették a büntetést. Minderre Gates egészen másként emlékszik, szerinte épp az IMSAI akart megtévesztő szerződési feltételeket rájuk kényszeríteni.

Alig másfél év után Rubinstein is összekülönbözött az IMSAI vezetőségével, és saját vállalkozásba fogott, ez lett a MicroPro. Összeállt egy volt kollégájával, Rob Barnabyvel – Rubinstein szállította az ötleteket és szervezte a reklámot, Barnaby pedig programozott. Szövegszerkesztőjük, a WordStar első, CP/M operációs rendszerre készült verziója 1978-ban került piacra. A CP/M-et lehetett futtatni az eddig említett első generációs mikroszámítógépek nagy részén: az Altair 8800-on, az IMSAI 8080-on, és emellett számos újabb gépen is, például egy bővítőkártya segítségével a népszerű Apple ][-n is elfutott. (A ][ magyarul egyszerűen [kettő]-nek ejtendő. A cég már ekkor mindent
megpróbált, hogy emlékezetessé tegye a márkaneveit, de mivel a korabeli
terminálok csak korlátozottan voltak képesek szokatlan karaktereket
megjeleníteni, a nevekben főleg zárójelek és perjelek szerepeltek. Az
Apple ][ utódja az Apple //e [kettő e] volt.)

Apple ][. Ugyanaz az Apple cég, amelyik ma az iPhone-t gyártja.
(Forrás: Wikimedia Commons / Rama / CC BY-SA 2.0 France)

Az első Apple számítógépek billentyűzetéről szándékosan hagyták le a tervezők a kurzornyilakat, mivel Steve Jobs vezérigazgató afelé akarta terelni a felhasználókat, hogy használják inkább az ekkor még újdonságnak számító egeret! Az ötlet azonban nem aratott sikert, és az Apple ][ billentyűzetére már kerültek nyilak is.

A fejlesztés módszeresen zajlott: Rubinstein első lépésben végignézte, milyen funkciói voltak a többi korabeli szövegszerkesztőnek. A WordStarnak mindent tudnia kellett, amire valamelyik rivális képes volt, de túl is kellett szárnyalnia azokat. Rubinstein minél egyszerűbben használható szerkesztőt szeretett volna, újításai is erre irányultak: bevezette az interaktív súgót, az automatikus elválasztást, és mivel a korabeli billentyűzeteken még nem voltak kurzornyilak, a Ctrl-E, S, D, X billentyűkombinációkra rakta a kurzor mozgatását. Barnaby pedig veszettül kódolt – Rubinstein később kiszámolta, hogy társa az IBM munkanormái szerint negyvenkét évnyi programozói munkát végzett el egymaga hat hónap alatt!

Így nézett ki a WordStar egy kései CP/M-kompatibilis számítógépen:

Magyar fordítás tudtunkkal nem készült, sőt az ékezetekkel a WordStar egyáltalán nem boldogult. Mégis sokan használták itthon is, főleg az Enterprise és a DOS változatokat – az előbbihez részletes használati útmutatót is találhatunk a weben.

A siker nem is maradt el. A 8500 dollár kezdőtőkével indult cég hamarosan dollártízmilliókban mérhető bevételre és busás nyereségre tett szert. A WordStarhoz kiegészítőket is gyártottak, lehetett vásárolni például helyesírás-ellenőrzőt vagy űrlapkitöltőt hozzá. A cég nemzetközi offenzívába kezdett, 42 nyelvre fordították le a programot. Még erre a fájdalmasan nyolcvanas évekbeli zenés-táncos reklámfilmre is volt pénz:

A WordStarnak híres emberek is rajongóivá váltak. Ilyen volt például Arthur C. Clarke sci-fi író, aki 1978-ban bejelentette visszavonulását, majd kipróbálta a WordStart és meggondolta magát! Clarke 2008-ban bekövetkezett haláláig aktívan írt, igaz, arra nem mernénk mérget venni, hogy mindvégig WordStart használt. Kedvenc szövegszerkesztőjéhez azonban a mai napig ragaszkodik a népszerű és jelenleg tévésorozat formájában is futó Trónok harca regényfolyam írója, George R. R. Martin.

Csillaghullás

A MicroPro többszáz főt foglalkoztató vállalattá nőtte ki magát, és épp a tőzsdei bevezetést tervezték, amikor Rubinstein szívinfarktust kapott. Korábbi munkatársai rákényszerítették az alapítót, hogy adja át a cég vezetését nekik. (Ekkorra már Barnaby sem dolgozott a cégnél.) Rubinstein visszaemlékezése szerint innentől lett teljes a zűrzavar, és teljesen pártatlanul is igazat kell adnunk neki. Ehhez elég csak az ezután következő WordStar-verziók káoszát nézni...

Az új cégvezetés kitalálta, hogy piacra dob egy WordStar 2000 nevű szövegszerkesztőt, ami egyáltalán nem volt kompatibilis az eredeti WordStarral, viszont hasonlított az IBM szövegszerkesztő gépeinek programjára. Közben az eredeti WordStarból nem adtak ki újabb verziókat, hiába vártak erre a felhasználók. Egy idő után a MicroPro igazgatósága ráeszmélt, hogy jóval kevesebb új vásárlót nyertek a WordStar 2000-rel, mint amennyit veszítettek a fő termékük elhanyagolásával, de eközben a rivális WordPerfect, majd a Microsoft Word is megelőzte őket. Ekkor jött a következő dilemma: a kettő közül melyikkel versenyezzenek? A WordStarból elkészült egy Word-szerű és egy WordPerfect-szerű változat is, de a kudarcot egyik sem tudta megakadályozni. A cég még elkészített egy Windows alatt futó verziót is, de ez a Microsoft saját termékével már végképp nem tudott versenyezni, és a WordStar csendben kimúlt.

A következő nagysikerű szövegszerkesztővel, a WordPerfecttel sorozatunk legközelebbi részében fogunk megismerkedni! Addig megnézhetjük a Trónok harca előzetesét magyar felirattal:

Irodalom

A Brief History of Word Processing (Through 1986)

Oral history interview with Seymour Rubinstein

Bill Gates Video History Interview

Magyar nyelvű WordStar használati útmutató (Enterprise 128 verzió)

WordStar az angol Wikipédián

Spelling and Typefacing of the Apple Line