Sorozatunk előző részét azzal fejeztük be, hogy a Microsoft megjelentette ma is piacvezető szövegszerkesztőjét, a Wordöt. De pontosan hogyan is nézett ki a Word indulása, és miért kellett éveknek eltelnie, hogy mind a felhasználók, mind a rivális szoftvercégek komolyan vegyék a Microsoft programját? A nagy áttöréshez szükség volt még az olcsó házi számítógépeken futó grafikus felületre is, ráadásul időközben megjelent a színen a későbbi nagy ellenfél, az Apple...

Microsoft Windows 1.01, a háttérben a Windows Write
(Forrás: Wikimedia Commons / Microsoft)

Ingyen adták

A Microsoft 1983-ban dobta piacra a Word első verzióját. A Word ekkoriban mindenki egybehangzó véleménye szerint nem volt igazán jó termék, sőt; de a Microsoft célja nem is az volt, hogy huszáros lendülettel elsöpörje a konkurenciát. Egyszerűen csak be akarták dobni a köztudatba, hogy nekik is vagy egy szövegszerkesztőjük. Ennek az érdekében kitaláltak egy ekkoriban teljesen új, azóta bevetté vált marketingmódszert: a Word 1.0-t a PC World számítástechnikai magazin ingyenes mellékleteként is terjesztették.

Kevéssé köztudott, hogy a Microsoftnak nem az MS-DOS volt az első operációs rendszere. Egy a maga korában meglehetősen sikeres Unix-változatot is készítettek, ez volt a Xenix – a Word 1.0 szintén megjelent Xenixre. Mindez azért különösen bizarr, mert a Microsoft később a nagygépeken elterjedt Unix-rendszerek, majd a szintén Unix-szerű Linux ádáz ellenségévé vált.

Ekkor még a házi számítógépeken nem terjedtek el a grafikus felületek, a Microsoft pedig kimondottan grafikus felületen futó szövegszerkesztőt szeretett volna gyártani. A Word több platformra is elkészült, de legnépszerűbb verziója a Microsoft saját PC-s operációs rendszere, az MS-DOS alatt futott: ez a Microsoft Disk Operating System, azaz Microsoft lemezkezelő rendszer rövidítése. A cég azonban már ekkor bejelentette, hogy hamarosan megjelenteti a Microsoft Windowst, ami ekkor még nem önálló rendszernek készült, hanem az MS-DOS grafikus kiegészítőjének.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Nehéz szülés

Az ’ablakok’ jelentésű Windows azonban igen nyögvenyelősen készült, és ez a Microsofton belül is nagy súrlódásokra adott alkalmat. A cégvezetésben a nyugodt viták helyét egyre gyakrabban vette át a kiabálás. Allen teljesen felépült, jelenleg is jó egészségnek örvend. Microsoft-részvényei nagy részét megtartotta, így ma ő a világ ötvenhetedik leggazdagabb embere. Napjainkban befektetésekkel foglalkozik és jótékonykodik, többek között orvostudományi kutatásokat támogat. A társalapító Paul Allen ekkor már nem dolgozott a vállalatnál – 1982-ben súlyos rákbetegsége után úgy döntött, inkább nyugdíjba vonul. Bill Gates és a Windows fejlesztését menedzselő Steve Ballmer azonban egyre többet küszködtek – egy idő után már a munkatársak élceinek is célpontjaivá váltak. Amikor Ballmer eladta a házát, a belső céges hírlevélben az volt olvasható, hogy a háznak vannak ablakai, de Ballmernek nincsenek... A Windows első változatából pedig annyi mindent ki kellett hagyni, hogy azzal viccelődtek, helyesebb lenne egyes számban, Windownak nevezni. Ballmer elbeszélése szerint amikor Gates a már használható Windowst tesztelte, úgy a kilencvenkilencedik programhiba környékén elszakadt nála a cérna, és üvöltve esett Ballmernek.

A Windows 1.0 végül sok csúszás után 1985-ben került piacra. A következő, 1986-os reklámfilmben maga Ballmer próbálja meggyőzni a nézőket arról, hogy a Windows mennyire csodálatos, ráadásul nagyon olcsó is: nem ötszáz vagy ezer dollárba kerül, hanem csak kilencvenkilencbe. Ez tényleg jó ár volt, habár az is kellett a sikeres eladáshoz, hogy a leendő vásárló ne kapjon szívrohamot Ballmer előadásmódjától...

A videó említi a Microsoft Write nevű szövegszerkesztőt – ez meglehetősen fapados volt, de a Windows alapkiszerelésben tartalmazta. A Word windowsos változata ekkor még nem volt készen, a Microsoft ha akarta volna, sem tudta volna a Windowszal együtt kínálni. Mára a Write gyakorlatilag elfelejtődött, még a Microsoft saját dokumentumfilmes sorozata sem említi. Hogy teljes legyen a zűrzavar, több más terméket is Microsoft Write-nak hívtak, például ilyen volt a Word Atari ST számítógépekre készült változata.

Egy harapás az almába

A Microsoft vezetői azonban nem ülhettek nyugodtan babérjaikon. Az előző részben olvashattuk, hogy a cégalapítókat a Xerox PARC kutatóközpontjában elkészített futurisztikus grafikus felület ihlette meg. Ennek hatására vették fel a vállalathoz a Xerox vezető szövegszerkesztő-fejlesztőjét, Charles Simonyit. De nem csak Bill Gates járt a Xeroxnál, hanem az Apple közelmúltban elhunyt vezéregyénisége, Steve Jobs is. Jobs szintén ráeszmélt arra, hogy a jövőt látja, és maga is sikerrel csábított át mérnököket a Xeroxtól a saját cégéhez.

Elterjedt tévhit, hogy a Microsoft az Apple-től nyúlta le a grafikus felületet, de ez így nem igaz: mindkét vállalkozás ugyanúgy a PARC eredményeire épített. A Windows ismételt csúszásai is belejátszottak abba, hogy végül az Apple termékei kerültek előbb a piacra, ráadásul az 1984-ben megjelent Mac OS önállóan működő operációs rendszer volt, nem csak kiegészítő, mint (akkor még) a Windows. Sőt mint a Macintosh emlékezetes, az orwelli 1984-vízióra utaló beharangozó reklámja mutatja, a Microsofttal szemben az Apple már ekkor is elsősorban életstílust árult:

Az Apple nemcsak szoftvert, hanem számítógépeket is gyártott. Az 1983-ban piacra került Lisa-n már futott grafikus felület, és szövegszerkesztője is volt, a LisaWrite. De a Lisa drága volt és lassú, így nem tudott elterjedni. A sikert az 1984-es, gyorsabb és olcsóbb Macintosh hozta meg – ennek az operációs rendszere, a Mac OS a mai napig létezik, természetesen azóta legalább annyit változott, mint a Windows. A Macintoshhoz adta az Apple a MacWrite szövegszerkesztőt is, de a vállalat megjárta, hogy a Xeroxtól nem őhozzájuk ment a szövegszerkesztő-fejlesztésben jártas Simonyi...

Steve Jobs még abban sem hitt, hogy a MacWrite határidőre elkészül, így titokban egy kis csapattal más szövegszerkesztőt programoztatott. Miután Jobs otthagyta az Apple-t és NeXT néven alapított céget, a programot is vitte magával, és az végül WriteNow néven jelent meg. A NeXT-et később az Apple felvásárolta, majd Jobs is visszatért.

A MacWrite, hasonlóan a Windows Write-hoz, csak azért készült el, hogy legyen – lehessen valamilyen apró szövegpiszkáló programot csomagolni a frissen elkészült grafikus felület mellé. De az Apple-nek sok gondja volt vele: a MacWrite keveset tudott és döcögősen futott, de az embereknek megtetszett az újdonság, és többet akartak. Viszont míg a Microsoft javában készítette a Word windowsos változatát, az Apple-nek nem volt efféle újdonság a tarsolyában. A MacWrite-ot csak néha frissítették – habár ilyenkor mindig megugrott a népszerűsége –, de közben a Microsoft előállt a Word rendszeresen frissített Macintosh-verziójával, és az Apple saját platformján sem tudott, sőt nem is igen akart versenyezni vele.

Számmisztika

A Word for Windows 1.0 végül 1989-ben jelent meg, egyidőben a Windows 3.0 változatával. Egy darabig párhuzamosan létezett a PC-s Windows alatt futó és a Mac-es Mac OS alatt futó Word, különböző verziószámokkal. Míg a Windows-változat csak a 2.0-nál tartott, a Mac-es már az 5.0-nál. Ekkor egységesítették a számozást, és a következő verzió már mind Windows, mind Mac, mind DOS alatt a 6.0 sorszámot viselte. A hatos számnak az az előnye is megvolt, hogy a vetélytárs WordPerfect ekkor még csak az ötödik verziójánál tartott, és a Microsoft úgy gondolta, a vásárlók a nagyobb számot jobbnak érzik. A 6.0 volt az utolsó DOS-os Word (sajnos a videón emulátorban fut és rajta maradt a modern kurzor):

A Microsoft másik nagy újítása szintén nem technikai, hanem kereskedelmi-marketinges jellegű volt: előálltak az irodai programcsomaggal. De erről majd a következő részben olvashatunk...

Ajánlott olvasmányok (angolul)

Grafikonok a korabeli szövegszerkesztők piaci részesedéséről és tesztpontszámairól

Még több kiabálós Ballmer

Így nézett ki a MacWrite (+ videó!)

Xenix: Microsoft's Short-Lived Love Affair with Unix