Figyelem! Cikkünk erotikus képeket is tartalmaz! Amennyiben nem múlt el 18 éves, kérjük, hagyja el az oldalt! Amennyiben nem szívesen lát erotikus képeket, a cikk elolvasását nem javasoljuk. A szerkesztőség

A Bibliából, a nyugati kultúrák egyik alapszövegéből számos irodalmi feldolgozás született, idővel pedig filmes, sőt képregényes adaptációk is megjelentek. Magyarországon a képregények közül talán a legnagyobb figyelmet a Biblia felfedezése-sorozat váltotta ki. Ez a rendszerváltás környékén megjelent, reprezentatív kiállítású sorozat a mai húszas-harmincas generáció számos tagjának ismerős lehet, de a pikáns részletekről valószínűleg jóval kevesebben hallottak... Mi köze a Bibliának a pornóhoz? Más nyolcvanas évekbeli képregények rajzolói is erotikus műveikről voltak híresek?

A fenekek nagymesterének nevezett Serpieri dedikál.
(Forrás: Wikimedia Commons / Malaussene / GNU-FDL 1.2)

Világi Biblia

A Biblia felfedezése francia sorozatot a Larousse adta ki, és eredetileg a Découvrir la Bible nevet viselte. A francia képregényeknél megszokott nagyméretű, keménytáblás kötetekben jelent meg, és szerencsére a magyar kiadó, az azóta megszűnt Fabula sem vett jelentősen vissza a minőségből. A papír vastag és fényes, az oldalak pedig a francia képregényes tradíciónak megfelelően teljesen színesek. (Azért az meglátszik, hogy a nyomdatechnika azóta sokat fejlődött: a színezés olykor picit elcsúszott, néhány oldal pedig érthetetlenül halvány. Ma ilyen hibákat még a kisebb kiadók képregényeiben sem szoktunk látni.) A Biblia felfedezése a kisebb hiányosságok ellenére igazi reprezentatív kiadvány, bátran oda lehet tenni a polcra a valódi Bibliák mellé. De ha prűdek vagyunk, olvassuk előbb végig a cikket...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mivel a magyar kiadás 1991-es, ma már csak antikváriumokban találkozhatunk vele, ott viszont rendszeresen. Az idő próbáját jól kiállták a könyvek, habár több olyan példánnyal találkoztunk, aminek leválófélben volt a gerince; képregényes fórumokon is panaszkodnak az olvasók, hogy ez a kötetek gyenge pontja.

Beleharapott az idő vasfoga?

A sorozat összesen nyolc kötetben foglalja össze a zsidó és a keresztény Bibliát, és azokat a bibliai könyveket is tartalmazza, amelyek nem minden keresztény egyház kánonjában szerepelnek például ilyen Tóbiás könyve és a Makkabeusok két könyve: utóbbiakhoz kapcsolódóan tárgyalja a chanukát is. Meglepetésre a Biblia felfedezése nem sorolható be azon keresztény feldolgozások közé, amelyek a mai keresztényeket mint a Biblia kizárólagos örököseit mutatják be – a fejezetek kerettörténeteiben néhol megjelennek elbeszélőként modern zsidók is, öltönyben-szemüvegben.

Kedélyes családi életkép

Minden fejezet előtt egy oldalnyi olvasnivaló mutat be különböző bibliai érdekességeket. Néha sajnos kisebb hibák csúsztak mind a képregény szövegébe, mind az extra érdekességekbe – lásd a lenti képet –, de az összkép pozitív. Sok érintőlegesen említett témáról már a Nyest hasábjain is lehetett részletesebben olvasni. Szó esik a könyvekben például a holt-tengeri tekercsekről vagy a másolás nehézségeiről is.

A héber feliratban rés (ר) helyett váv (ו) betű szerepel.

A nézőpont a művelt szekuláris, de a Bibliát kellő tisztelettel kezelő emberé; a történetek nem agitálnak, és ahol lehet, igyekeznek a hétköznapibb szövegértelmezéseket választani. A héber málách, 'angyal' szó például egyaránt jelent angyalt és hírvivőt – a sorozatban az Úr hírnökei rendre emberszerű alakokként jelennek meg, a szó utóbbi értelmében, és titokzatos viselkedésük mellett csak ruhájuk fodrai idézik a hagyományos nyugat-európai szárnyas angyalképet.

Rejtélyes küldönc

Szex!

Számos neves nyugat-európai (francia, olasz, spanyol) grafikus működött közre a Biblia felfedezése elkészítésében. Ha valaki ismeri ezeknek az országoknak a képregényes életét, valószínűleg felmerül benne, hogy bizony a nyugat-európai képregények esetében a „felnőtt” megjelölés nem csak a történet komolyságát jelölheti, hanem olykor az erotikus vagy akár pornográf tartalmat is. A Biblia felfedezésében ugyan legfeljebb a visszafogott erotika jelenik meg (azt nehezen is lehetett volna kihagyni, lévén a bibliai könyvek közül az Énekek éneke szintén feldolgozásra került), de ha rákeresünk az alkotók egyéb munkásságára, akkor bizony igen megdöbbenhetünk.

A Biblia felfedezésében ennél kihívóbb képek nincsenek.

Paolo Eleuteri Serpieri, aki a teremtéstörténetet vagy Jézus pályafutásának kezdeteit is rajzolta, elsősorban Druuna című pornográf sci-fi-sorozatáról híres! A következő diavetítésben néhány enyhébb, de így is bőven nagykorúaknak ajánlott Serpieri-grafikát tekinthetünk meg; a keményebbeket mindenki megkeresheti önállóan. 

Marcello a Kockásban megjelent Doktor Justice sorozat grafikusaként is ismerős lehet a hazai olvasóknak.

Nem minden rajzolónak van ilyen irányú munkássága, többen inkább a történelmi képregényekre vagy a heroikus fantasyre specializálódtak. Pierre Frisano, Victor de la Fuente és Carlo Marcello szintén rajzoltak erotikus képregényt. Marcellónak prostituáltakról szóló sorozata is volt, az 1848 forrongó Párizsában játszódó Courtisanes (Kurtizánok), Raymond Maric forgatókönyvéből. (Ez témája ellenére nem pornográf, habár bőven van benne meztelen nő és szexjelenet.)

A rendszerváltás idején nem volt a háztartásokban internet, hogy a Biblia-képregényt lelkesen olvasó gyerekek bepötyögjék a keresőbe az őket megragadó képregények rajzolóinak nevét, és jobb esetben nagy dudákkal, rosszabb esetben nőket erőszakoló csápos szörnyekkel találkozzanak, így ez a tény sem igazán volt köztudott. Pedig a Druunából egy kevés magyarul is megjelent a kis példányszámú Krampusz felnőtt képregénymagazinban, de ez a rövid életű próbálkozás még a rajongókat sem feltétlenül érte el.

Mi leginkább arra lennénk kíváncsiak, hogy a Biblia felfedezésére a katolikus egyház részéről az imprimaturt kiadó püspök vajon tisztában volt-e az alkotók egyéb munkásságával és nem zavarta, vagy neki sem volt fogalma sem róla. Elméletileg az imprimatur csak annyit jelent, hogy a mű nem tartalmaz hitbeli tévedést, ez pedig teljesül, mivel a hűségre a szerzők rendszerint ügyeltek.

A katolikus egyház igazolása az első kötetből

Nemcsak a Bibliában

Más akkoriban Magyarországon kiadott nyugat-európai képregényekre is igaz, hogy grafikusaik az erősen korhatáros műfajokban alkottak nagyot. A Világ felfedezése rajzos regényekben című két nagy keménytáblás kötet például tartalmaz fejezetet Milo Manarától is. Manara, a népszerű olasz erotikus grafikus adaptálta az erotikus irodalom több klasszikusát: a Káma-szútrát, Apuleius Aranyszamarát, de jelent meg képregénye A fenekelés művészete címen is.

A művész teljes neve Maurilio Manara.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jarek Obważanek, WRAK.PL / GNU-FDL 1.2)

A Biblia felfedezésével szemben a Világ felfedezése több provokatív rajzot tartalmaz, de még így sincsenek benne nagyon durva jelenetek. A legtöbb meztelenkedést talán nem meglepő módon Manara fejezetében találhatjuk: Balboának, a Csendes-óceán európai felfedezőjének tényleg volt indián felesége, de arról nem szól a fáma, hogy valóban állandóan egy szál gyöngysorban szaladgált-e, mint a képregényben. Mi mindenesetre kételkedünk...

Mellbedobás

Sajnos a Világ felfedezése meglehetősen rossz minőségű kiadásban jelent meg: a többszínnyomás gyakran elcsúszott, és a szövegbeírásra sem fordított a magyar kiadó nagy gondot. A következő közelképen mindkét probléma egyszerre megfigyelhető:

Nagy kár érte

Mindenesetre ezek a francia sorozatok egy egész generáció elképzeléseit alakították a képregényről mint művészeti ágról, és a rendszerváltás káosza után nagyon sok időnek kellett eltelnie, mire újra hasonló francia képregények láttak magyarul napvilágot. De ez már egy másik történet...

Ajánlott olvasmányok

Serpieri Druuna-sorozatáról (magyarul)

Manara újabb erotikus képregényei (magyarul)

Még egy korabeli magyar kiadvány