Az ember sokszor úgy érzi, hogy a munkaerőpiac vagy az oktatási rendszer nem méltányolja kellőképpen a tudását. Szinte mindenkivel előfordult már, hogy egy pozíció betöltésére tökéletesen alkalmas lett volna, ám helyette egy olyan kapta meg a munkát, aki ugyan kevésbé értett az adott feladatkörhöz, de van róla papírja. Azt is bizonyára sokan tapasztalták már, hogy a külföldi munkaadók kevésbé kedvelik a magyar munkavállalókat a munkaerőpiac jó pár szegmenséből. Ha minden jól megy, akkor 2018-ra a helyzet sokat javul majd, ugyanis az Európai Uniós vállalások értelmében ekkorra már egy merőben más képesítési rendszerünk lesz. A változás valószínűleg Önt is érinteni fogja valamilyen formában...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mi az az MKKR?

Ugyan nem kapcsolódik a témához, de érdemes megjegyezni, hogy Derényi András az előadása legelején remekül mutatta be az önjavítás jelenségét a -ban/-ben nyelvi változóval kapcsolatban: „A felsőoktatásba [szünet] a felsőoktatásbaN” – nyomatékosította az [n] hangot Derényi, javítva ezzel önmagát. Magáról a jelenségről egy korábbi cikkünkben olvashat. Az idén harmadik alkalommal megrendezett felnőttképzési roadshow központi témája a Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR), illetve annak egyik központi fogalma, a tanulási eredmény volt. Ezekről Derényi András, az MKKR-rel foglalkozó fejlesztés vezetője, valamint Farkas Éva, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának docense beszélt. Kiderült, hogy az MKKR már a nyakunkon van, ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy mi is ez.

A Magyar Képesítési Keretrendszer röviden összefoglalva Magyarország saját képesítési rendszere, amelyben a hazai képesítések szerepelnek az alapfokú oktatástól kezdve a felsőoktatáson át a felnőttkori tanulásig. Nyolc szintet tartalmaz, amelyek mindegyikéhez tanulási eredmények formájában megfogalmazott követelmények tartoznak. A szemléletmód lényege, hogy egyértelművé váljon: mit tud és mit lesz képes elvégezni az adott személy az adott munkakörben.

Derényi András
(Forrás: Tiszai László)

Ha a rendszer működik majd a gyakorlatban is, hatalmas előrelépés következhet be a munkaerő-piaci és az oktatási területeken is. Ugyanis az eddigiekkel ellentétben nemcsak az fog számítani, hogy ki milyen iskolát végzett el, hanem az is, hogy mit tud az adott szakterületen. Ha például valaki járatos az asztalosmunkákban, vagy nagyon jól ért a villanyszereléshez, ám erről nincs papírja, akkor is beszámíthatják a tudását. Hogy hogyan tudnak megbizonyosodni a képességekről, az többféleképpen is elképzelhető. Az egyik legvalószínűbb lehetőség az, hogy az előzetes tudást felmérik, és a felmérés eredményeit beszámítják majd. Így nem lesz arra szükség, hogy csak azért üljön vissza valaki az iskolapadba, hogy megszerezze az adott képesítést.

Fontos, hogy a rendszer többdimenziós; a tervezett dimenziók pedig a tudás, a képességek, az attitűdök, valamint az önállóság és a felelősségvállalás lesznek. Ez annyit tesz, hogy nem csupán annyit tudhatunk meg, hogy mi az illető végzettsége, hanem például azt is, hogy mennyire részletesen ismeri szakmája alapvető elméleteit és azok elemzési módszereit (tudás dimenzió), ki tudja-e választani egy elvégzendő elemzéshez az alkalmas elméleti keretet és elemzési módszert (képesség dimenzió) vagy hogy nyitott-e új kérdések megválaszolására, problémák megoldására (attitűd dimenzió).

Ők már tudják, hogy komoly változások lesznek az oktatásban és a munkaerőpiacon
(Forrás: Tiszai László)

Az MKKR hatályba léptetését megelőzi az egyes nemzeti keretrendszerek közötti átválthatóság biztosítására, összehasonlítására létrehozott Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) tanácsadó testületének elfogadó nyilatkozata, ami egy részletes bemutatás és vita nyomán születik majd meg. Az elfogadó nyilatkozat kiadásának számos kritériuma van, amelyet az egyes, nemzeti keretrendszert bevezető országok igyekeznek betartani a kölcsönös bizalom fenntartása érdekében. Ezek közül az egyik, hogy csak a képesítésekkel feltöltött keretrendszert lehet elfogadni, illetve a feltöltés folyamatának és elveinek átláthatónak kell lenniük. Ennek pedig kulcsfogalma a tanulási eredmény – mondta Derényi András.

Mi az a tanulási eredmény?

A tanulási eredmény mint terminus az MKKR és az EKKR fogalomrendszerében a tudás, a megértés, a készségek, a képességek és az attitűdök együttesét jelöli. Olyan állításokat foglal magában, amelyek arról szólnak, hogy a tanulóknak mit kell tudniuk, mit kell átlátniuk, azaz mit kell tudniuk elvégezni a tanulási tevékenységük eredményeképpen egy sikeres tanulási szakasz teljesítése után. Mindezek alapján elmondható, hogy egyfajta kompetencialapú felfogás tükröződik vissza a szemléletmódban.

Farkas Éva
(Forrás: Tiszai László)

Hogy a tanulási eredményt középpontba állító rendszer milyen előnyökkel jár, arról Farkas Éva tartott nagyon jó összefoglaló előadást. A legfontosabb, hogy az MKKR elméletileg azért lesz nagyon hasznos a tanulók és munkavállalók számára, mert elősegíti a mobilitást országon belül (pl. a meglévő tudás beszámításával), de ami még lényegesebb, hogy az Európai Uniós országok irányába is segíti a mobilitást.

Ez azért lehetséges, mert az MKKR a munkaadók számára is átláthatóan, egyértelműen mutatja meg a képesítés tartalmát a különböző országokban. Ezen felül a rendszer a nem formális úton szerzett, azaz az iskolai oktatástól független tudást is elszámolhatóvá teszi, mivel az eredményre, nem pedig a kiállított papírra fókuszál.

Az MKKR bevezetése tehát igen komoly pozitív változásokat hozhat az oktatás minden területén. Kérdés persze, hogy a gyakorlati megvalósulás, megvalósítás során valóban működik-e az elmélet vagy hasonló helyzet áll elő, mint a Nemzeti alaptanterv bevezetésénél, és az elmélet még csak köszönőviszonyban sem lesz a gyakorlattal.