-
ganajtúrós bukta: Mondjuk az ilyen vitákat én sem értettem.. Még amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az leg...2024. 10. 31, 16:26 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Valójában semmi értelme nincs annak, amit írsz. Az ilyesmit bullshitel...2024. 10. 31, 12:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem maga a rendszer elmélet nem új, és adatolja saját magát olyan példa m...2024. 10. 31, 11:54 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Sok önjelölt próféta fordult már meg a Nyesten. De ahhoz, hogy az új e...2024. 10. 30, 20:08 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, víz nélkül nincs élet, de a folyó ha kilép a medréből, tényleg őrült.. A ...2024. 10. 30, 20:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Milyen megoldásokat alakított ki a bírói gyakorlat arra az esetre, ha a tanú neve, vagy a keltezésben a hely nincs olvashatóan rögzítve a végrendeletben? Erre és hasonló kérdésekre ad választ az új könyvsorozat.
A magyar ítélkezési gyakorlatot témakörök szerint feldolgozó könyvsorozat indult – mondta Osztovits András kúriai bíró, a sorozat szerkesztője kedden az MTI érdeklődésére. A Bírói Gyakorlat Füzetek egyes kötetei egy-egy jogintézménnyel, jogterülettel kapcsolatban gyűjtik össze a legfontosabb 150-200 felsőbb bírósági ítéletet kivonatolt formában.
A másfél-két oldalas összefoglalások egységes sablon szerint készültek: a rövid tényállás-ismertetés után következnek az adott ügyben alkalmazandó jogszabályok, majd az ítélet érvelése és végül a könyv szerzőjének értékelése a döntésről, ami nem minden esetben pozitív, mutat példát az elvetendő megoldásokra is. Javarészt kúriai és táblabírósági döntések szerepelnek majd a kötetekben – mondta el a szakember.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az Opten Kft. gondozásában megjelenő sorozat első darabja A végintézkedésekről szól, 170 kivonatolt ítéletet gyűjt össze, szerzője Orosz Árpád kúriai bíró. Az ítéletek összefoglalásait az ítélkezési gyakorlatban felmerülő tipikus problémák köré csoportosítja a szerző. Így a végrendelet érvényességéhez szükséges alaki követelmények körében vizsgálja például, hogy milyen megoldásokat alakított ki a bírói gyakorlat arra az esetre, ha a tanú neve, vagy a keltezésben a hely nincs olvashatóan rögzítve, avagy miként lehet dönteni az örökhagyó beszámítási képességéről – ismertette Osztovits András.
A tervek szerint a sorozat az első évben még féltucatnyi témakört dolgoz fel, köztük a házassági vagyonjogot, a társasági jogvitákat, és közlekedési bűncselekményeket. Hosszabb távon a teljes magyar jogrend ítélkezési gyakorlatának problémacentrikus feldolgozását célozza a sorozat, és a sok ezernyi ítélet könnyen kezelhető, hozzáférhető adatbázisba rendezése javíthatja majd a joggyakorlat egységét és színvonalát – vélekedett a Kúria bírája.