Hétfői értesülések szerint Törökország tiltakozott a nyolc németországi török halálos áldozatot követelő újfasiszta gyilkosságok miatt. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Németországnak – mint fogalmazott – felelősséget kell vállalnia minden csepp Németországban kiontott török vérért.

A miniszter a meggyilkolt török kisvállalkozókat mártíroknak nevezte.

Németországban a napokban vált ismertté, hogy egy neonáci csoport 2000 és 2007 között különböző német városokban az idegengyűlölet által vezérelve nyolc török és egy görög személyt gyilkolt meg. Később egy német rendőrnőt is megöltek, mert igazolni próbálta őket.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Német kormányforrások szerint a török külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a gyilkosságokat politikai okokból követték el. „Azért gyilkolták meg őket, mert törökök voltak” – fogalmazott Davutoglu.

A miniszter nyilatkozatára a német kormány egyelőre nem reagált.

Kevesebb, mint másfél héttel a történtek feltárása után egyre több a kérdőjel merényletsorozattal kapcsolatban. Napról-napra  erősödik ugyanakkor az a gyanú, hogy a hatóságok súlyos mulasztásokat követtek el, és nem  csaptak le kellő időben a feltételezett merénylőkre.

A hatóságok szerint egyébként tíznél jóval több áldozat lehet az elmúlt években számos idegenellenes merényletet elkövető türingiai neonáci banda számláján. A szövetségi bűnügyi hivatal hétfőn azt is közölte, hogy a korábbi bejelentésekhez képest jóval több a gyilkosságokban való részvétellel gyanúsított személyek száma. Azaz immár nem csupán három, hanem összesen tizenöt neonáci személyről feltételezik, hogy közreműködtek a különböző merényletek végrehajtásában. Kezdetben még csak három személyről volt szó, akik közül kettő öngyilkosságot követett el, egy nő pedig vizsgálati fogságban van. A tizenkét újabb gyanúsított ügyében nyomoznak, de letartóztatási parancsot eddig nem adtak ki.

Közben a német kormány kapcsolatot keres az áldozatok hozzátartozóival. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter hétfőn megerősítette, hogy kártérítést kívánnak fizetni a meggyilkoltak családjainak, legkevesebb 10 ezer eurót. A kormány és a parlament között hivatalos megegyezés jött létre arról is, hogy az áldozatok emlékére hivatalos állami szertartást rendeznek, ennek  időpontja azonban egyelőre nem ismert.

A gyilkosságsorozat körülményeinek felderítéséről, illetve a bűnüldöző szervek közötti együttműködés javításáról hétfőn tárgyalást kezdett a Bundestag belbiztonsági bizottsága. Hans-Peter Friedrich belügyminiszter megerősítette, hogy országos neonáci elhárító központot állítanak fel a szélsőjobboldal elleni harc erősítése érdekében. A központ a tervek szerint a szövetségi bűnügyi hivatal, az alkotmányvédelmi hivatal, a szövetségi főügyészség, valamint a rendőrség tevékenységét koordinálja majd.

A miniszter közölte: felelősségre vonják mindazokat a hatósági személyeket, akikről bebizonyosodik, hogy a neonácik leleplezésében az elmúlt években  mulasztásokat követtek el.

Vita a neonáci NPD esetleges betiltásáról Németországban

A közelmúltban feltárt neonáci gyilkosságsorozat kapcsán Németországban újult erővel tört ki az újfasiszta Német Nemzeti-demokrata Párt esetleges betiltásával kapcsolatos vita.

Norbert Lammert, a Bundestag konzervatív elnöke egy keddi nyilatkozatában ismét hangsúlyozta, hogy elviekben támogatja a nyíltan idegenellenes és antiszemita,  ennek ellenére két, az egykori NDK-hoz tartozott keleti tartomány parlamentjében is képviselettel rendelkező párt betiltásának újabb kezdeményezését. A CDU tekintélyes politikusa ugyanakkor óvott attól az illúziótól, hogy az NPD betiltása megszüntetné a szélsőjobboldali veszélyt.

Németországnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy a neonáci gyilkosságsorozathoz hasonló cselekmények soha többé ne történhessenek meg – jelentette ki a parlament elnöke.

A német hatóságok másfél héttel ezelőtt leplezték le, hogy egy türingiai neonáci csoport 2000 és 2007 között az idegengyűlölet által vezérelve különböző városokban nyolc, az országban élő török és egy görög kisvállalkozót gyilkoltak meg, és egy német rendőrnővel is végeztek. Az illetékesek szerint a csoport ezen kívül, ugyancsak külföldiek ellen irányuló robbantásos merényleteket, illetve bankok elleni támadásokat is elkövetett. A hatóságok által lefoglalt dokumentumok, valamint DVD-filmek, továbbá a korábbi megfigyelések hivatalos közlés szerint bizonyították azt is, hogy a szóban forgó neonáci csoport több tartományban is széles körű támogatói hálózattal rendelkezett, és szoros kapcsolatban állt az újfasisztának bélyegzett NPD-vel. A párt ugyanakkor tagadja ezt.

A párt betiltását célzó követelések ezt követően erősödtek fel újra. Az NPD betiltását a korábbi szociáldemokrata-zöld kormány egy ízben már kezdeményezte az alkotmánybíróságnál, a karlsruhei  bírói testület azt azonban 2003-ban elutasította. Az alkotmánybírák ugyanis a jogi eljárás  tisztasága érdekében azt a feltételt szabták, hogy az állam, illetve az alkotmányvédelem vonja vissza az NPD soraiból a párt megfigyelése érdekében beépített embereit, erre azonban az alkotmányvédelmi hivatal nem volt hajlandó.

A beépített ügynökök száma azóta a korábbinak többszörösére növekedett, és az állami bűnüldöző szervek továbbra sem hajlandók visszavonásukra. Ezért szakértők szerint egy esetleges újabb betiltási kezdeményezésnek a jelenlegi körülmények között továbbra sincs esélye. Ennek ellenére a konzervatív CDU-ban is egyre több az olyan vezető, aki a napokban a betiltást sürgette, és a párt elmúlt héten tartott kongresszusán – Angela Merkel kancellár és CDU-elnök javaslatára – bizottságot állított fel a betiltás esélyeinek tanulmányozására.

Sabine Leutheusser-Schnarrenberger liberális igazságügyi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung című írásában kedden ugyancsak az alapos előkészítés szükségességére figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy egy újabb betiltási kezdeményezés nem hiúsulhat meg. A konzervatívokkal közösen kormányzó szabad demokrata FDP politikusa utalt a szélsőjobboldali veszélyre, és hangoztatta, hogy az a közelmúltban leleplezett neonáci csoport türingiai  kötődése ellenére semmi esetre sem számít egyedül a keleti tartományokat érintő jelenségnek.

A miniszter fontosnak nevezte az NPD-vel kapcsolatos vitát, ugyanakkor rámutatott: az esetleges betiltás kezdeményezése előtt előbb a beépített ügynökök „problémáját” kell megoldani.

A bizalmas ügynöki rendszert egyébként az elmúlt napokban a gyilkosságok kapcsán rendkívül éles bírálatok érték. Szakértők szerint ugyanis az egész német belbiztonság – és benne a szóban forgó rendszer is – csődöt mondott. A gyanú szerint az ügynökök sok esetben nem a hatóságokat, hanem állami fizetségért a neonáci terroristákat segítették.