Angela Merkel szerint a török bevándorlók jelentős mértékben hozzájárultak Németország jólétének erősítéséhez. Hétvégi videoüzenetében a német kancellár méltatta a bevándorlók teljesítményét, és úgy értékelte, hogy Németország részeivé váltak. Merkel abból az alkalomból tette közzé az üzenetet, hogy a nyugatnémet és a török kormány ötven évvel ezelőtt írta alá azt az egyezményt, amelynek értelmében megkezdődött a török munkaerő toborzása a német gazdaság számára. Az évforduló alkalmából szerdán Berlinben emlékünnepséget rendeznek, és arra a német fővárosba várják Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt.

A Németországban élő törökök száma ma mintegy 2,8 millió, közülük több mint 200 ezren telepedtek le Berlinben. Egyes értékelések szerint a bevándorló csoportok közül a messze legnagyobb létszámú törökök vannak a legrosszabb helyzetben. Egy közelmúltban közzétett tanulmányban szakértők a bevándorlók oktatási, szociális és munkaerőpiaci helyzetét vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a törökök németországi integrációja továbbra sem tekinthető sikeresnek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Videoüzenetében erre közvetve a kancellár is utalt, hangoztatva: nagyszámú török bevándorló nagyon jól integrálódott, ugyanakkor vannak még problémák. Merkel úgy vélte, hogy mind a német társadalom, mind a török bevándorlók integrációs készségét erősíteni kell. A német kancellár honfitársait a törökökkel szembeni nagyobb nyitottságra szólította fel, a Németországban élő törököket ellenben a német nyelvtanulás szükségességére figyelmeztette. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a német nyelv elsajátítása az integráció elengedhetetlen előfeltétele.

Az évforduló alkalmából nyilatkozatot tett közzé Guido Westerwelle külügyminiszter is, aki szorosabb kapcsolatokat sürgetett Törökország és az Európai Unió között. Westerwelle úgy vélte, hogy fel kell gyorsítani az Ankara uniós csatlakozását célzó tárgyalásokat. Ha Európa elfordul Törökországtól, Ankara elveszítheti érdeklődését az unió iránt - hangoztatta a német külügyminiszter, mindezt akut veszélynek nevezve.

A német koalíciós pártok között nincs egyetértés az EU és Ankara jövőbeni kapcsolatait illetően. A Merkel kancellár vezette konzervatív CDU és a kisebbik keresztény párt, a CSU elutasítja Törökország teljes jogú tagságát, és ehelyett egyfajta különleges partneri viszonyt szorgalmaz. A külügyminiszter pártja, a liberális FDP ezzel szemben olyan nyitott végű csatlakozási tárgyalások mellett van, amelyek elvezethetnek a török uniós tagsághoz.

Az említett különleges partneri viszonyt a közelmúltban mind Abdullah Gül török államfő, mind Erdogan miniszterelnök a leghatározottabban elutasította, és hangoztatta, hogy Ankara csakis a teljes jogú tagságot tekinti elfogadhatónak.

Bírálta a német integrációs politikát a török miniszterelnök

Bírálta a német kormány integrációs politikáját a török miniszterelnök, és felrótta azt is, hogy Németország nem támogatja kellően Törökország európai uniós csatlakozási törekvéseit.

Recep Tayyip Erdogan a Bild című német napilap szerdai számában megjelent interjújában sérelmezte, hogy  a német kormány nem értékeli megfelelően az országban élő három millió török beilleszkedését. A  német politikának sokkal többet kellene tennie Ankara uniós tagságának előmozdításáért, ami még inkább segítené az integrációt - jelentette ki a miniszterelnök. Erdogan szerint ezen a téren Németország cserben hagyta Törökországot.

A török kormányfő szerdán Berlinben Angela Merkel kancellárral együtt részt vesz azon az ünnepi megemlékezésen, amelyet egy "történelminek" tartott kormányközi megállapodás évfordulója alkalmából rendeznek. Az akkori nyugatnémet és a török kormány ötven évvel ezelőtt írta alá azt az egyezményt, amelynek értelmében megkezdődött a török munkaerő toborzása a német gazdaság számára.

Erdogan méltatta a megállapodást,  és úgy értékelte, hogy az hozzájárult mindkét ország megváltozásához. A Németországban letelepedett, immár három generációt  átfogó törökök túlnyomó többségét nyitottnak és a fogadó országgal szemben is lojálisnak nevezte. Hangoztatta, hogy a török nép pozitív érzelmeket táplál a német nép iránt. "Éppen ezért Németországnak jóval több szolidaritást kellene tanúsítania Törökországgal szemben" - tette hozzá.

A kormányfő utalt arra, hogy ma mintegy 3 millió török, illetve török származású személy él Németországban, és közülük 700 ezer német állampolgár. Ennek kapcsán felszólította a német kormányt a kettős állampolgárság biztosítására.  Feltette a kérdést, hogy ha egy olyan uniós tagállam, mint Franciaország megtehette ezt, Németország miért nem teszi.

Erdogan annak a nézetnek adott hangot, hogy a Németországban élő törökök gazdagítják az országot. Elítélte ugyanakkor azt a gyakorlatot, amelynek alapján a német nyelvismeret feltétele minden további letelepedésnek. Úgy vélte, hogy ez sérti az emberi jogokat és egyben sérti Törökországot.