Nagy kincs az egészség. Sokat tehetünk azért, hogy a testi nyavalyák elkerüljenek – figyelhetünk például a táplálkozásunkra, sportolhatunk, járhatunk szűrővizsgálatokra. A néphagyományban azonban sokféle betegségelhárító, egészségvarázsló szokást is találunk – ezeket is kipróbálhatjuk. A húsvéti ünnepek alatt a néphit főként a víznek tulajdonít egészségőrző, termékenységvarázsló szerepet.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hasonlóan szó nélkül – de lehetőleg ruhátlanul – kellett végezni a hajnali harmatszedést. Egyes vidékeken ezt is végezték nagypénteken, a tehenek tejhozamának növelése érdekében. Napkelte előtt kellett kimenni a mezőre, és ott egy lepedőt végighúzni a növényeken. A kicsavart vizet belekeverték az állatok takarmányába.

A nagypéntek hajnalán merített vizet aranyvíznek vagy aranyos víznek nevezték – csakúgy, mint az újév reggelén merített vizet. Aki ebben a vízben megmosdott, egész évben szép és egészséges lett. A víz varázserejét növelni lehetett azzal, ha az oda-vissza vezető úton a vízért menő leányok egyetlen szót sem szóltak. A névben az arany- előtag feltehetően arra utal, hogy olyan értékes, mint az arany.

Az aranyvíznek lehetőleg folyónak vagy pataknak a vizéből kellett származnia. Ennek a hagyomány szerint az az oka, hogy Jézust az őt kísérő katonák a patakba lökték, s ettől Krisztus megszentelődött. A folyóról hozott vizet mosásra azonban nem volt szabad használni, hiszen ezen a napon munkatilalom volt.

Csak patakból vagy folyóból ér
(Forrás: Wikimedia Commons / Lienhard Schulz / CC BY-SA 3 0)

Aki lemaradt a nagypéntek hajnali vízmerítésről, ne búslakodjon, hisz varázserejű vizekkel a húsvét többi napján is találkozhat. Nagyszombaton szentelik meg a keresztelővizet. Az először ezzel megkeresztelt gyermeket a néphit szerint egész életében szerencse kíséri. Húsvétvasárnap azé lesz a szerencse, aki aznap először merít vizet. Aki pedig a reggeli mosdóvízbe piros tojást tesz, egészséges lesz. Húsvéthétfőn pedig remélhetőleg olvasóink közül minden hölgyet meglocsolnak, hogy szépek, termékenyek és egészségesek legyenek egész esztendőben.

Forrás

Tátrai – Karácsony-Molnár: Jeles napok, ünnepi szokások