-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..„ké” milyen meggondolásból jelentene 'eszközt', abba bele se merek gondolni....2024. 11. 13, 10:55 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Metaforák helyett akkor mondd azt, hogy nt > nn. (Egyébként ezt se ...2024. 11. 13, 10:42 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 9 Gondolom félre értettél..: "....Csakhogy akkor a „keményebbé vált” volna" írt...2024. 11. 13, 10:06 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nagypéntek napjához számos tilalom kapcsolódott a magyar néphagyományban. Volt, ahol be sem gyújtották a kemencét, másutt direkt kenyeret sütöttek. Mi mit tegyünk?
Nagypéntek a keresztények számára a legnagyobb gyász és a legszigorúbb böjt napja. Ezen a napon fogták el, ítélték el és feszítették meg Jézust, ezért igen szerencsétlen napnak számított. Így nagypénteken mindenféle munka végzését is tiltották, nehogy szerencsétlenség jöjjön a házra. Milyen munkáktól kellene nagypénteken tartózkodnunk?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Jézus kereszthalálának napján főként a nők mentesültek a napi feladtok elvégzése alól, bár szántóföldi munkákat sem volt tanácsos végezni. Sütni-főzni is bajos volt ezen a napon, hiszen egyes vidékeken tiltották a tűzgyújtást. Ennek következtében kenyeret sem lehetett sütni. Szeged környékén azonban egy libatojásnyi kenyértésztát mégis csak összegyúrtak, de ezt sütés nélkül megszárították. A kis szárított cipónak akkor vették hasznát, ha valaki a Tiszába fulladt. A cipócskába fúrt lukba szentelt gyertyát tettek, és ezt bocsátották vízre. Ahol a gyertya beleborult a vízbe, ott volt a hagyomány szerint a holttest.
A hazai németek azonban ezen a napon szándékosan sütöttek egyetlen kenyeret. Azt tartották, hogy a sülő kenyér illata megkönnyíti Jézus szenvedését, illetve segíti a feltámadást. Így sokszor még a kiskaput is kinyitották, hogy a finom illatok könnyebben áradjanak Jézus felé.
Nagypénteken mosni azért nem lehetett, mert attól tartottak, hogy az ilyenkor kimosott ruha viselőjét villámcsapás fogja érni. A szövést és fonást ugyancsak tiltották. Állatokkal sem volt szabad foglalkozni, szárnyasokat levágni pedig azért nem lehetett, mert ez dögvészt okozhatott. Ha sem a földeken, sem az állatok körül, sem a konyhában, sem a pataknál nem lehetett dolgozni, mit csináltak eleink ezen a szomorú napon?
Ez volt a körmenetek, passiójátékok ideje, illetve a kálvária meglátogatásáé. Az emberek nem dolgoztak, nem ettek, hanem befelé fordultak, befelé figyeltek, elcsendesedtek Krisztus kereszthalálának napján.
Források
Tátrai – Karácsony-Molnár: Jeles napok, ünnepi szokások
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd