Ál-József Attila-idézet terjed a neten
Egy József Attilának tulajdonított idézetre figyeltünk fel. Mint kiderült, széltében-hosszában megtalálható a neten – csakhogy aligha származhat a neves költőtől.
A minap az alábbi állítólagos József Attila-idézetbe futottunk bele:
A nagy szavak nem érnek semmit,
Elszállnak, mint az őszi szél
De a szeretet, ha tiszta szívből fakad,
Elkíséri az embert, amíg él.
Aligha kell József Attila-kutatónak lennünk ahhoz, hogy gyanakodni kezdjünk. Az idézet finoman szólva nem vall nagy költőre: a meglehetősen közhelyes gondolatot (kb. „nem az számít, mit mondasz, hanem hogy mit érzel”) meglehetősen bő lére eresztve fejti ki.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Azt persze sosem zárhatjuk ki, hogy egy nagy költő is írt gyengébb verset. A fiatal, a saját hangját még kereső költők írnak igen gyenge tucatverseket is – ilyenkor még nem is sejthető, hogy jelentős poéta válik még belőlük. Vannak ilyen versei József Attilának is, azaz utánajárás nélkül nem állíthatjuk biztosan, hogy nem az ő verséről van szó.
Éppen ezért utánajártunk az ügynek. A József Attila-kötet végiglapozása nem lett volna jó ötlet: rengeteg időt igényel, ráadásul az ember egy idő után belefárad, nem lehet biztos abban, hogy szeme nem siklott át véletlenül ezeken a sorokon. Szerencsére a költő művei megtalálhatóak az interneten.
Forrás: Marten Gimp
Az első rákeresés eredménye megmutatta, hogy az idézet számos helyen megtalálható, méghozzá József Attilának tulajdonítva, vagy éppen a szerző megjelölése nélkül. Az első találatok között nem volt olyan, amelyet megbízható forrásnak tekinthettünk volna. Szerencsére abban biztosak lehettünk, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtárban megvan a költő összes műve, így erre szűkítettük a keresést. Az eredmény meglepő volt: az idézetet megtaláltuk, méghozzá szerzőjeként is József Attila volt feltüntetve. Csakhogy az idézet nem József Attila művei között szerepelt, hanem egy idézetgyűjteményben.
Ezután megpróbáltunk nem pontos idézetre keresni, hátha csak egy elírás miatt nem találtuk meg a József Attilától származó sorokat. Nem kis meglepetésünkre rögtön a harmadik találat József Attila költeményeiből származott – ám a keresett szöveghez hasonló a találatok között nem szerepelt, csupán a véletlen játékáról volt szó. Tehát 99,9%-os biztonsággal kijelenthetjük, hogy az idézet nem az ismert költőtől származik. Egy kis esélyt azért meghagyunk annak, hogy egy sokáig kallódó, későn megtalált, a gyűjteményes kötetekbe be nem került szövegről van szó. Az mindenesetre biztos, hogy József Attilát nem ezért a versszakért tartjuk nagy költőnek.
Izgalmas kérdés, hogy ki írta a verset, illetve hogy hogyan kezdett el József Attila neve alatt terjedni. Könnyen lehet, hogy a folyamat már jóval az internetkorszak előtt megindult, csak akkor még nem tűnt fel. Az sem érdektelen, hogy vajon még hány idézetet tulajdonítunk gyanútlanul olyanoknak, akik nem mondták vagy írták le az adott szavakat. Nem véletlen, hogy az esetről egy, szintén az interneten terjedő idézet jut eszünkbe.:
„Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.” (Petőfi Sándor)
Hozzászólások (37):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
37
El Vaquero
2018. április 16. 15:22
36
obsidian
2015. május 6. 09:14
Én csak most találkoztam ezzel a "József Attila idézettel" egy kiadványban. Első ránézésre gyanús volt.
Nem tudom kiderült-e közben, honnan származik?
35
Krizsa
2013. január 27. 19:36
@DJS: Ne viccelj. Egyetlen kép, egyetlen szó miatt is lehet a vers olyan, amit még senki nem írt le a világon. Valószínűleg volt a verseimben valami, a derűs hópelyheken kívül, amiből a szerkesztő megértette, hogy a gomb nem az én kabátomra való.
****
A gyöknyelvészetben értelemszerűen fonetikus szöveg kerül vizsgálatra. A magyar, a héber teljesen fonetikusak,de az orosz, a német is megfelel. Talán a többi nyelv is. Feltéve, hogy a gyöknyelvész élőbeszédből és több éve ismeri őket.
Mivel a magánhangzók nem (alig) érdekesek, s a részleges, teljes hasonulások sem számítanak, hiszen csak "rövid", ragozatlan szavakkal foglalkozunk. (Előragokkal, végződésekkel is, de külön.)
A finn "tőváltozásokon" de jót nevettem. Fő, hogy valamilyen nevet adjunk egy jelenségnek, akkor már nem kell foglalkozni azzal, hogyan jött létre. A finn nyelvtanulás megsegítésére persze hogy kell ilyesmi, mint praktikus segédanyag. De a "turbulens w" és társai - nem kellenek. Azért nincs mit kezdeni velük a gyöknyelvészetben, mert nincs többmillió, hanem csak párszáz velünk született reprezentáció. A többi már a "hálózat" kérdése.
34
El Vaquero
2013. január 27. 17:52
@Földönkívüli:
"(az utóbbi a [b]-nek megfelelő közelítőhang, hasonló az angol w-hez, csak nincs benne ajakkerekítés)."
Meg nincs benne csücsörítés és nem turbulens, veláris szűkület sem, amelyek a [w] hangban vannak.
33
Sultanus Constantinus
2013. január 27. 14:57
@DJS: A spanyolban nincs [v] hang. Írásban van B és V betű, de mindkettő ugyanazt a hangot jelöli, amit helyzetétől függően ejthetnek [b]-nek vagy [β]-nek (az utóbbi a [b]-nek megfelelő közelítőhang, hasonló az angol w-hez, csak nincs benne ajakkerekítés). Ebben a spanyolos blogban van erről egy kiváló cikk, forrásokkal: elmexicano2010.blogspot.com/2012/04/beati-hispani-quibus-vivere-bibe
32
DJS
2013. január 27. 14:48
Ezt a B/V dolgot nem teljesen fogtam fel. Azért nyugtass meg, hogy a mai spanyolok már nem keverik össze őket...
Krizsának meg rendezhetnénk egy irodalmi kisavazószót... bocs, kiszavazóshowt, ahol egyesével kiejtjük azokat a költeményeket, amik nem mondanak semmi újat. Két azonos mondanivalójú vers közül az idősebbik maradhat benn. Akkor is, ha egyazon költő verseiről van szó. Így lehetne mondjuk Tóth Árpád munkásságát összesen két versre szűkíteni...
Ha ezt sikeresen végigvisszük, mi lehetünk a legműveltebb nemzet: az egyetlen, ahol az összes klasszikus teljes szövege érettségi tétel!
31
Krizsa
2013. január 27. 13:57
@Földönkívüli: Mivel a latin is nyílt (nem mássalhangzókat torlasztó) nyelv, az a kritérium, hogy "magánhangzó előtt", többségi kritérium. Egyébként meg én is az "európai" O/U/V triászről beszélek. Csak a nyelvészek még mindig nem így fogják fel - van is bajuk emiatt:-)
Elég volna pedig csak Vas megyébe menni...
"ÉPPEN ezért"? Ha az egyik állítás nem (volna) igaz, akkor már egy másik is megkérdőjelezhető?Mmilyen alapon?
A fabula nem fabula? A figura sem?
30
kalamajka1
2013. január 27. 13:36
Ez az idézet kb. az emlékkönyvekben idézett "Evezz, evezz az élet tengerén, de ki ne köss a bánat szigetén" c. szlogen szintját üti meg, tehát még rossz formában sem írhatta le József Attila.
Az interneten egyébként vidám szokás, hogy egy kevésbé neves szerző helyett "transzportálják" az idézetet egy nevesebb költőre/íróra.
29
Sultanus Constantinus
2013. január 25. 13:34
@Krizsa: Ha beszédhangokra gondolsz, a latinban nem volt [v] (a spanyolban ma sincs). A V az /u/ hangot jelölte, amit magánhangzó előtt [w]-nek ejtettek. (Éppen ezért kérdőjelezhető meg az is, hogy az F ejtése [f] volt-e.)
28
Krizsa
2013. január 25. 13:05
Az (ókori) latinban már biztosan megvoll a B/V is az O/U/V két különböző eredetú és használatú V hangja (ezt a latinban meglevő, de más nyelvekből beazonosítható szavak bizonyítják). P és F-jük is volt a latinoknak.
A héber akkor sem és azóta sem keveri egyiket sem, az arab viszont felváltotta a P-t B-re.
Innen már inkább az várható, hogy csak az újlatin nyelvek kezdték keverni a V / V/B / P-t. Igen, a P-t is, pl. az ivással kapcsolatban...
27
Fejes László (nyest.hu)
2013. január 25. 11:23
@Földönkívüli: „Szeretnék viszont megosztani egy tanulságos esetet” Mi a tanulság?
26
Sultanus Constantinus
2013. január 25. 11:12
Szeretnék viszont megosztani egy tanulságos esetet a hamis idézetekről. Van egy latin mondás, amelyet a legtöbb forrás Iulius Caesarnak tulajdonít: Beati Hispani quibus vivere bibere est. (Boldogok a hispánok, akiknek az élet ivás). A mondás egyértelműen a hispánok (spanyolok) beszédjének gúnyolása, amiért nem tudják a B és V által jelölt hangokat megkülönböztetni. Ez esetben 100%, hogy nem származhatott Caesartól, a következők miatt:
1. A latin B/V összekeveredése az 1. században kezdődött és Itáliában, Caesar pedig i. e. 44-ig élt.
2. A mondás eleve nem származhatott latin anyanyelvűtől, mert a B [b] és V [v] teljes elkülönülése a latinban már középkori-újkori latin fejlemény.
3. Ha el is tekintünk Caesartól, a B/V semlegesülése magánhangzók közötti helyzetben a kései latinban természetes volt, vagyis nem valószínű, hogy a latin anyanyelvűek emiatt bárkit kigúnyoltak volna (vagyis szintén azt támasztja ez alá, hogy nem származhat a mondás latin anyanyelvűtől).
(Elárulom a megoldást: A 16. századból származik, valószínűleg német teológosuktól.)
25
pixel5
2013. január 25. 10:48
Az idézetről teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy nem József Attila tollából való. Az összesben nincs helye, ebből következik, hogy 'valahonnan' előkerült. Ha igy, akkor viszont meg kellene lennie az eredeti kéziratnak is, amelyről - nyilvánvalóan - kiderülne, valóban a költő sorai. De ilyenről nincs tudomása senkinek. Irodalmi trollkodás az egész, már amennyire irodalminak nevezhető maga a sutácska idézet.
Azt viszont keserű szájizzel olvasom, hogy akadt a kommentelők között, akit azzal tanácsoltak el az irástól, mert olyan verseket irt, amelyek, témájukat tekintve korábban, mások által már megiródtak. Ezzel a hozzáállással akár a honi irodalmi kánont is töredékére lehetne zsugoritani.
24
Fejes László (nyest.hu)
2013. január 25. 09:06
@geff10: A gond az, hogy József Attila összes versei közt nem szerepel. Egy olyan idézetgyűjteményben szerepel, ami vagy a netről táplálkozott, vagy éppen maga a netes tévedés forrása. Attól még, hogy a MEK-en van, nem hiteles forrás.
23
kuangeleven
2013. január 24. 22:12
Az összes hozzászólás megjelenítése
