Az idézettel először 2008. novemberében foglalkoztunk a Rénhíreken, akkor a következőket állapítottam meg:

Az idézet minden valószínűség szerint csak később keletkezett. Először is, Trefort korában a legbővebb, finnugor népet bemutató mű Hunfalvy Vogul föld és nép című műve volt. A vogulok (manysik) pedig éppen Ázsiában élnek. Az európai rokonoknak egyébként sem lehetett politikai jelentőségük, hiszen a finnek és az észtek is az orosz birodalomhoz tartoznak, a velük való rokonításból valódi politikai előny nem származhat. Az idézet kiagyalója minden bizonnyal korának politikai viszonyait vetítette vissza, amikor kiötlötte.

[...]

Valójában nem világos, hogy Trefort Ágoston, aki a Batthyány-kormány földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztériumának államtitkára volt, később vallás- és közoktatási miniszterként magyarosító törekvéseiről volt híres, miért akarná „deheroizálni” a magyarságot, ráadásul éppen azzal, hogy fantasztikus hősénekeiről híres népekkel (vogul hősénekek, Kalevala) rokonítja őket.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

2009. márciusában az idézettel részletesebben foglalkozott a Töriblogon (hivatalosan: Történelem mindenkinek) egy DSI Builder néven publikáló szerző, aki többek között az enyéimhez hasonló érveket fogalmazott meg az idézet hitelességével kapcsolatban:

Az idézet vizsgálatakor azonban néhány ellentmondás felfedezhető: először is Finnország akkor a korántsem európai cári Oroszország uralma alatt állt. Ha Trefort szemszögéből vizsgáljuk az európai, vagy ázsiai származás kérdését, akkor az érvelése igen gyenge alapokon áll. Másfelől a magyar kulturális életben egyáltalán nem a tizenkilencedik századot meghatározó szellemi kérdés az Európához való tartozás.

Emellett fő fenntartása az volt, hogy az idézet helye a szakirodalomban sehol nem bukkan fel, így hitelessége nem ellenőrizhető. Az idézetről szóló szakaszt a következő megállapítással zárta:

A beavatkozás elméletének egyik pillére, vagyis a Trefort-idézetre épített cenzúra tehát alapjaiban is igen kétes eredetű, hiteles bizonyítékként pedig csak akkor fogadható el, ha valaki utánajár annak, hogy ez a kijelentés hol, és milyen körülmények között hangzott el, addig azonban csak az alternatív őstörténet irodalmi toposzainak egyike marad.

Nos, DSI Builder utánajárt, és új cikket publikált Hamis-e a „nemzetvesztő” Trefort-idézet címen. A rendkívül alapos írás végigjárja, hogy hol és mikor hivatkoztak az idézetre, sőt, feldolgozza azokat a forrásokat is, ahol az idézet nem bukkan fel, pedig ha a szerzők ismerték volna, hivatkoztak volna rá. Természetesen igazságtalan lenne, ha a kutatás végeredményét itt ismertetnénk, lelőve ezzel a poént.

A cikkel kapcsolatban mindössze egy apró fenntartásunkat szeretnénk jelezni. A szerző említi, hogy a Kortárs című folyóirat 2009. évi első számában Csúcs Sándor elismerte, hogy a Trefort-idézetet tartalmazó dokumentum létezik. DSI Builder azonban, legalábbis a cikk szövegéből úgy tűnik, nem kereste fel Csúcs Sándort, és nem kérdezte meg, hogy valóban ezt állította-e, ill. fenntartja-e állítását. Vizsgáljuk meg az adott interjúrészletet:

S. L.: Bocsánat, de beszélnek egy olyan, Trefort Ágost akkori művelődési minisztertől származó kijelentésről, miszerint hivatalosan csak a finnugor-elméletet támogatjuk a továbbiakban, mert mi Európához akarunk tartozni. Ez mégiscsak hatalmi szó, és nem tudományos érv.

Cs. S.: Ez egy létező dokumentum. Ennek ellenére ott volt például a Bálint Gábor nevű turkológus, ő, ha jól tudom, a kolozsvári egyetemen volt professzor. Pedig ő a török származás híve volt.

Ha a beszélgetés szó szerint úgy hangzott el, ahogy az a megjelent szövegben szerepel, akkor megállapíthatjuk, hogy az interjúalany fejében valószínűleg inkább az az érv kavargott a hatalmi beavatkozás ellen, hogy a török származás hívei is tanszéket kaphattak egyetemeken. (Valószínűleg erről van szó, hiszen a turkológusok többsége is elismerte a magyar nyelv fnnugor rokonságát, és az ilyenek egy gonosz Trefort alatt is kaphattak volna katedrát.) Könnyen lehet tehát, hogy ez az elismerés egy pillanatnyi tévedés. Ugyanakkor az sem zárható ki, hogy Csúcs szájából ez sosem hangzott el – sajnos az interjúk szövegei nem tükrözik mindig az elhangzottakat. Ebben az esetben tehát legfeljebb arra támaszkodhatunk, hogy Csúcs Sándor nem kért helyreigazítást – de ennek az is oka lehet, hogy az egész kérdést nem tekintette annyira fontosnak, és nem számított arra, hogy egyszer valaki még komolyan foglalkozik ezzel a neki tulajdonított kijelentéssel.

De a dolog nem is ebben az esetben érdekes igazán, hanem akkor, ha Csúcsnak valóban tudomása van valamiről, amire DSI Builder nem bukkant rá. Ebben az esetben ő is, mi is kénytelenek leszünk még visszatérni a témára.