-
ganajtúrós bukta: Mondjuk az ilyen vitákat én sem értettem.. Még amikor mi "vitázunk" (=beszélgetünk) az leg...2024. 10. 31, 16:26 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Valójában semmi értelme nincs annak, amit írsz. Az ilyesmit bullshitel...2024. 10. 31, 12:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem maga a rendszer elmélet nem új, és adatolja saját magát olyan példa m...2024. 10. 31, 11:54 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Sok önjelölt próféta fordult már meg a Nyesten. De ahhoz, hogy az új e...2024. 10. 30, 20:08 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Igen, víz nélkül nincs élet, de a folyó ha kilép a medréből, tényleg őrült.. A ...2024. 10. 30, 20:01 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hogyan írjunk át olyan latin betűs neveket, melyekben kevés ábécében előforduló, „egzotikus” betűk vannak?
Krisztián nevű olvasónk átírási kérdéssel kapcsolatban fordult hozzánk:
Hivatalos iratokban azeri neveket kell átírnunk, és ezekben szerepel az ǝ betű is. Hogyan kell ezt átírni, a-val vagy e-vel?
Mindenekelőtt arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy a helyesírási szabályzat 214. pontja szerint az idegen szavakban használatos mellékjeles betűket nem írjuk át – hacsak nem tipográfiai okok indokolják (pl. a nyomdában nincs megfelelő betű). Az ǝ ugyan nem mellékjeles betű, de a szabály alkalmazható rá, akárcsak a latin betűs ábécé olyan más jeleire, mint az æ, œ, ø, ð, þ, ß, ŋ, ŧ vagy ʒ. Mivel manapság a számítógépeken ezek használata nem megoldhatatlan – még ha esetenként körülményes is – nincs rá komoly ok, hogy másra cseréljük.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az Osiris-féle Helyesírás azonban megemlít egy kivételt, amikor egyes betűk helyettesíthetőek: olyankor, amikor nemzetközileg bevett helyettesítésekről van szó. Ilyenek az æ → ae, œ → oe, ø → ö, ð → dh, þ → th, ß → ss, þ → th. Ebben a felsorolásban szerepel az ǝ → e is. Az ǝ betű Európában az azerin kívül a csecsen és a tatár ábécében fordul elő, és mindenhol nyílt [e] hangot jelöl – magyar füllel ezt [e]-nek is halljuk, így az átírás helyesnek tűnik.
Az viszont nem tűnik igaznak, hogy az ǝ → e átírás a bevett gyakorlat, sőt, úgy tűnik, az ǝ → a sokkal elterjedtebb. Ennek több oka lehet. Az egyik az hogy az angol a gyakran jelöl hasonló hangot, míg az e inkább egy zártabb [e]-szerű hang jelölésére használatos (gondoljunk a man és a men ejtése közötti különbségre!). Valószínűleg még nagyobb szerepe van ebben az orosznak, ahol az а ugyan nem jelöl hasonló hangot, de az е jóval zártabbat jelöl, így az oroszok ezt a hangot hajlamosabbak inkább [a]-nak hallani. (Igaz, angolból a hasonló hangot inkább э-vel szokták átírni.)
A magyar sajtóban például Ramil Səfərov őrnagy, baltás gyilkos és műfordító neve Szarafov alakban jelenik meg – az sz-es írásmód jól mutatja, hogy ez még csak nem is az angolból vett, hanem az orosz formából átírt névalak. Márpedig valójában semmi nem indokolja, hogy egy latin betűs azeri nevet előbb cirill betűkre írjunk át, majd onnan írjuk vissza latin betűkre.
Így aztán az ǝ mindkét átírási módja indokolható: az e szakirodalomra való hivatkozással, az a a szokással. Ugyanakkor a bizonytalanság megerősít minket abban a véleményünkben, hogy a legokosabb megtartani az eredeti írásmódot. Ha attól félünk, hogy az olvasó bizonytalan marad a név kiejtését illetően, akkor az ejtést külön megadhatjuk – akárcsak egy dán, egy litván vagy egy szlovák név esetében.