-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Észrevette, hogy a Facebook magyar felhasználói között milyen sok a Bence és a Jázmin? Nem? Nem véletlenül! A statisztikai adatokat akkor tudjuk értelmezni, ha tudjuk, milyen adatok alapján készültek.
Az államok által készített statisztikákból gyakran kiderül az is, hogy melyek a legnépszerűbb nevek az adott országban. Ha azonban Európa összes országának eredménye érdekel minket, akkor negyvenegynéhány ország statisztikáját kell végigböngésznünk. Ennél egyszerűbb, ha egy olyan adatbázisból gyűjtjük ki az adatokat, melyekben a lakosság jelentős része szerepel. Ilyen lehet például a Facebook. A Facebookon olyan sokan vannak regisztrálva, hogy az ő adataikat jó eséllyel reprezentatívnak tekinthetjük. Terjeng is két térkép az interneten, mely állítólag a Facebook-felhasználók körében országonként legnépszerűbb neveket jeleníti meg. A férfiak körében állítólag az alábbi nevek a legnépszerűbbek:
A kép némely esetekben igazolni látszik sztereotípiáinkat: nyilván sok olaszt hívnak Francescónak, az oroszoknál sok az Alekszandr, és a Juhani is tipikus finn névnek tűnik. Vannak azonban furcsaságok is: tényleg a legtöbb német férfi a Leon nevet viselné? Arról nem is szólva, hogy tényleg ennyire sok magyar férfit hívnának Bencének?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nos, elgondolkodhatunk azon, hogy valójában mennyire reprezentatív a Facebook-felhasználók köre. Nyilvánvaló, hogy a Bence a fiatalabb korosztály körében lehet gyakori név, és az is nyilvánvaló, hogy a fiatalok közül többen használják a Facebookot, mint az idősebbek. Lehetséges tehát, hogy ez torzítja el a képet? Mi a helyzet a női neveknél?
Nos, a Jázmin mégiscsak több, mint furcsa. Ha van legalább száz ismerősünk a Facebookon, nézzük meg, találunk-e közöttük Jázmint vagy Bencét! Nézzük meg, hogy találunk-e olyan keresztneveket, amelyeket négy-öt ismerősünk is visel! Aligha lesz olyan olvasónk, akinek a legtöbb férfiismerősét Bencének, a legtöbb nőismerősét Jázminnak hívnák! Sokkal valószínűbb, hogy legtöbb olvasónknak nem lesz sem Bence, sem Jázmin nevű ismerőse – akiknek pedig van, azoknak is lesz több olyan ismerősük, aki más nevet visel. Akkor pedig honnan származhatnak a térképre került adatok?
Nos, szerencsére viszonylag könnyű dolgunk van, mert sikerült megtalálnunk a két térkép forrását. A térképeket Janko Cvetkov készítette, és nem a Facebook-felhasználók adatait mutatja, hanem a legnépszerűbb neveket, melyeket Európában fiú- és lánygyermekeknek adnak, méghozzá a Wikipédia erről szóló oldala alapján. A térkép elkészülte óta a Wikipédia adatai is módosultak, ráadásul a térképen sem egy bizonyos évből származó adatok szerepelnek, hanem azok, amelyek az adott időszakban a Wikipédián elérhetőek voltak. Mivel pedig a névadási szokások változnak, a névadásban is vannak divatok, a lakosság egészében megtalálható nevek, illetve a babáknak éppen adott nevek egészen más képet mutathatnak.
Hogy miért írják egyesek, hogy az adatok a Facebookról származnak? Az aligha deríthető ki, hogy aki először ezt leírta, az miért tette – talán úgy vélte, ezzel több olvasót vonzhat. A többiek pedig tőle, illetve egymástól vették át az információt – persze forrásmegjelölés nélkül. A források visszakövetése nélkül pedig nehéz meggyőződni az adatok hitelességéről: gyakran ez is a cél.