Mi lesz, veled, globalizálódó kínai nyelv? Ezt a kérdést veti fel egy kínai újságíró, és úgy tűnik, nem is alaptalanul. A tendenciák szerint ugyanis – ahogy kinyílik a világ és megnyílnak a kapuk nemcsak a kínai áruk és munkavállalók, de a kínai nyelv előtt is – óhatatlan, hogy egyre több külső hatás érje a császárok nyelvét.

Üzlet vagy korrupció? Miért tanulunk kínaiul?
(Forrás: MTI/Szécsényi József)

Egyre nagyobb divat, vagy inkább hasznosnak bizonyuló befektetés elsajátítani a legelterjedtebb kínai nyelvjárást, a mandarint. Ha pedig egyre többen és többen kerülnek kapcsolatba a nyelvvel, egyre többen is hagyják rajta a „kezük nyomát”: ez pedig a nyelvoktatást is érinti. (Mellesleg többek között ez az, amiért számos angol nyelvvédő elkezdett aggódni a globális nyelvvé vált angol kopása, „elhasználódása” miatt.)

Egy nyelv népszerűsége hatással lehet a szókészletre, sőt arra is, mi kerül bele a külföldieknek szánt tananyagba. A hatás persze többféle lehet, és többféle területen érheti a kínait is – logikusnak látszik azonban, hogy „a gonosz nyugat” elsőként az üzleti nyelvet befolyásolja ilyen-olyan módon.

A Global Times cikke szerint főként negatív módon. Hiszen – véli a cikk kínai szerzője – nem a nyelvtant, hanem a mentalitást érintik a kétes üzleti élet hatásai. Erre példa az úgynevezett vicces üzleti nyelvoktatás (Funny Business), ami tulajdonképpen mókásra vett párbeszédeken keresztül segít elsajátítani a kínai nyelvet. A módszer érdekes: a dialógusokban ugyanis kisebb csalások fordulnak elő, sunyi üzletelők cseverésznek.

A kínai nyelv megtanulására vállalkozók így gyakorlatilag nyelvóra keretei között sajátíthatják el a „megfelelő” szókincset: hiszen a vicces kedvű párbeszédírók némi adócsalást, egy kis lepénzelést is belekombináltak az órán átvett tananyagba.

Hogy mindez hova vezet? Az aggódók véleménye szerint jó eredményhez semmiképp. Hiszen így – ahogyan az angol a modernitás, a francia a művészet és a német a filozófia nyelve – a kínai válhat hamarosan a kétes üzletelések nyelvévé.