Rémlett, hogy valahol olvastam ezt, de most megtaláltam (RAE: Ortografía, 2010, 6.1.2.2.1.3, p. 82-83):

"En las palabras que contienen los diptongos /ua/, /ue/, /ui/ a principio de palabra o en posición interior a comienzo de sílaba —que, como se ha dicho, se escriben, con muy pocas excepciones, con h antepuesta, se suele articular ante el diptongo un refuerzo consonántico cercano al fonema /g/, de forma que palabras como hueso, huevo, ahuecar, [...] etc., suelen pronunciarse aproximadamente [guéso], [guébo], [aguekár], [...] etc. Este hecho ha alcanzado a veces reflejo en la escritura, de forma que algunas palabras que comienzan o contienen las secuencias gráfias hua, hue, hui pieden escribirse también con gua, güe, güi."

[ aplica.rae.es/orweb/cgi-bin/v.cgi?i=yMTgbJgbJoQbJpkU ]

@szigetva: Azért nehéz ezt megállapítani, mert nem nagyon van ilyen. Szóhatáron elvileg lehet, pl. egy olyan kifejezésben, mint az "un hueso" ('egy csont'), de pont az gond, hogy egyébként meg nagyon nincsenek [w]-vel kezdődő szavak (a /we-/ is kivételes, mert ott ez egy szimpla magánhangzóból származik és csak hangsúlyos lehet).

(A Forvón meg épp nincsenek ilyenek, mert nem engednek névelős kifejezéseket felvenni.)

@Sultanus Constantinus: De [nw] → [ŋw] se lehet? A [w] labioVELÁRIS.

@aphelion: Ez azért van, mert mint írtam lejjebb, a spanyolban eredendően nem létezett [w-], "kell" elé egy zárhang. Vagyis amikor a spanyol hódítók az indiánokkal találkoztak, nekik furcsa egy [wa-] kezdetű szót ejteni.

A történeti háttérben az áll, hogy a latin V- [w-] elég korán, már a klasszikus kor végén összeolvadt a [b]-vel (mindenféle -- helyzettől függő -- egymást kiegészítő gyengülési és erősödési folyamatok következtében), egy kivétellel: amikor a [w] zárhang után következett, ahol megmaradt (AQUA > agua, LINGUA > lengua, QUANDO > cuando stb.). Az óspanyolban tehát létezett [kwa] és [gwa], de [wa] nem, így a spanyol anyanyelvűek ezt automatikusan a [gwa] szótaggal helyettesítették (mivel a [g] is zöngés és veláris, ez áll a legközelebb a [w]-hez).

A guacamole szó elején is "indokolatlanul" jelent meg a g, az előtagja a nahuatlban ahuacatl volt, ami a spanyol avocado megfelelője.

en.wiktionary.org/wiki/guacamole#Spanish

@Irgun Baklav: A /g/ magánhangzók között gyengül, így igazából nem lehet ezt megállapítani -- ld. pl. az "agua" /'agwa/ esetén is elég nehéz kivenni, hogy ['awa] vagy ['aɣwa].

Egyébként igen, az ember hajlamos azt hallani, amit vár. :)

@Sultanus Constantinus: Igen, ez is a Forvo egyik hátránya, hogy ott aztán nem szövegkörnyezetben vannak a szavak, ami erősítheti a „mesterkélt” variánsok előfordulásának a valószínűségét.

Amúgy az érdekesebb felállás szerintem az, ha a Oaxaca magánhangzó után jön (pl. a fenti videóban (1:12): „...centro de Oaxaca”): ilyen esetben hallatszania kellene a /g/: [ɣ˕] „nyomának” a [w] előtt (akár [ɣ̞w] ~ [ɣ̞ʷw] ~ [wː]), vagy nem? (Én mondjuk konkrétan nem hallom, hogy a csaj bármit is ejtene a w-n kívül az [e] meg az [a] között, de lehet, hogy csak (erre) süket vagyok. :))

@szigetva: A [g] jelenlétét éppen onnan tudjuk, hogy [ŋ] a spanyolban csak [k] és [g] előtt van. Persze vannak olyan nyelvjárások, amelyekben a szó végi /n/ is [ŋ], de ezekben mindig az, magánhzangzók között is, vagyis pl. az "en América" esetén is [eŋa'merika] ejtést várunk. A karibi és bizonyos észak-spanyolországi (Galicia, Asturias stb.) változatok ilyenek, a mexikói éppen nem. :)

@Sultanus Constantinus: Azért egy [ŋw]-t egy [ŋgw]-től megkülönböztetni nem egyszerű.

@Irgun Baklav: @El Vaquero: Egyébként a legegyszerűbb úgy ellenőrizni, ha szövegkörnyezetbe helyezzük: pl. azt, hogy "en Oaxaca" -- ami elméletileg ugye /enoaˈxa.ka/ lenne -- mindenki úgy ejti, hogy [eŋgwaˈxaka], senki sem mondja azt, hogy *[enwaˈxaka] vagy *[enoaˈxaka].

@Irgun Baklav: ja, értem. Elkövettem azt a hibát, hogy a forvót nem ellenőriztem, az ezzel kapcsolatos kommentet meg félreértettem. A jelenséget viszont ismerem, amiről írsz. Sajnos a YouTube-on is megfigyelni az angol nyelvű accent tag videókon, hogy bár a felmérés célja az lenne, hogy hogyan ejti a beszélő az adott szavakat, mégis ehelyett úgy olvassák fel, ahogy helyesnek ítélik, vagy ahogy tudják, hogy helyes, mikor az egész nem erre lenne való. Csak ugyebár mindenki műveltnek akar hangzani, mert rajta van a világ szeme, csak ezzel az értelmét veszti az egész. Ezek szerint ugyanez a baj a forvóval is.

@Székej Atilla: Nem kopik le, épp ellenkezőleg, a természetes beszédben ott van, az erőltetett kiejtésben nincs. Az [uahaka] azért nem jó, mert akkor az [u]-t külön szótagnak ejtenék (mivel a magyarban nincsenek kettőshangzók), ami viszont nagyon erőltetett lenne. Természetes beszédben nem tudnak [wa] szótagot ejteni mássalhangzó nélkül.

Én a forvon egyszer sem hallottam kezdő g-t. Viszont ketten is wahaTa-nak ejtették, egy meg waheke-nek. A filmben viszont hallom. Esetleg lekopott róla a privát használatban?

Magyarul az u szerintem jobb átírás a v-nél, vagyis inkább Uahaka.

@Irgun Baklav: Én meg fordítva: 14 hangmintából kb. 3-ban nem hallok [g]-t. Egyébként meg az akadémiára nem érdemes ilyen esetben hivatkozni, mert előíró szemléletű, ráadásul az átírásuk is fonémikus, nem fonetikus. Megjegyzem, én még egyetlen anyanyelvűt sem hallottam, aki ezt [o.a'xa.ka]-nak ejtette volna.

@El Vaquero: „ nem bizonyítja azt, hogy g-s variáns nem létezik”

??? Nem értelek, ki mondott szerinted olyat, hogy nem létezik? ;-)

A Forvón is vannak g-s hangminták, csak nem annyi, amennyit várnánk; gondolom azért, mert sokan inkább egy „mesterkélt”, „előírásszerű” ejtés-variációt sajtolnak ki magukból, mert olvasták, hogy az a művelt embereké („pronunciación culta”).