-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Bocs, de általánosságban beszélek a nyilvánosság kérdéséről, amit az említett e...2025. 03. 14, 09:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ugyan nem tudom miről beszélsz, de ha nem vagy képes összerakni, hogy ...2025. 03. 12, 17:14 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: Most én is kijelentem, hogy ezután csak az engedélyemmel idézhetik forrásként amit ide az ...2025. 03. 12, 16:37 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @cikk "Aki bővebben kíváncsi a kísérletekre, és további hasonlóságokra és különbségekre vá...2025. 03. 12, 16:20 A kutyára vagy csimpánzra hasonlítunk...
-
Sándorné Szatmári: @bm: Az említett Koko majom bírta nyilvánvalóan azokat a képességeket, amelyekről a majom ...2025. 03. 12, 16:01 Áttörés: beszélő majmok
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Körüljárjuk, milyen kommunikációs-nyelvi tanulságai vannak a síró indián törzsfőnökről szóló hoaxnak.
Sokat keringett az interneten, és nemrégiben a magyarul Facebookozókat is utolérte Raoni törzsfőnök képe, amelyen a kajapó indián vezető sírva fakad. A képhez kapcsolódó szöveg szerint azért, mert éppen megtudta, hogy a brazil miniszterelnök engedélyezte a gát megépítését, ami miatt több ezer bennszülött indián kényszerül majd elhagyni az otthonát. Az egyébként nemes ügy érdekében indított lánclevél azonban hoaxnak bizonyult, amiről az Amazon Watch blog már 2011 júniusában beszámolt. És a magyar változat elterjedése után magyar oldalak is megírták a turpisságot.
A képen valóban azt láthatjuk, hogy a törzsfőnök sírva fakad. Csak a magyarázat nem állja meg a helyét, ugyanis Raoni nem a gát megépítése miatt sír, hanem azért, mert egy rég nem látott rokonával találkozik a képen. A kajapó kultúrában ugyanis az a bevett szokás, hogy ha rég nem látott szeretteikkel találkoznak, sírnak.
A hoax tehát zseniálisan kihasználja azt, hogy az emberek többsége nincs tisztában azzal, hogy bizonyos nem nyelvi eszközök, szokások különböző jelentéssel bírnak a különböző kultúrákban. Mit jelent egy európai számára a sírás? – Lehetséges, hogy megrendülést, fájdalmat, túlzott feszültséget. Nem elképzelhetetlen számunkra az sem, hogy nagy boldogságot, meghatottságot fejezzen ki. Számunkra a sírás tehát valamilyen érzelmileg túlfűtött állapotban akaratlanul, spontán előforduló reakció, amit – valljuk be – pont a spontán jellege miatt igyekszünk palástolni, kicsit szégyenkezünk miatta.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nem meglepő tehát, hogy a hoaxban szereplő magyarázatot gondolkodás nélkül fogadjuk el: a törzsfőnököt sokkolja a rossz hír, ezért elsírja magát. A kép összeáll. Az sem meglepő, hogy nem jut eszünkbe, hogy talán a kajapóknál esetleg más kulturális „szabályok” vonatkoznak a sírásra. Nehéz elképzelnünk ugyanis, hogy sírás mint nem nyelvi kifejezőeszköz kvázi kötelezően társuljon egy társadalmi interakcióhoz, a rég nem látott kedves rokonnal vagy ismerőssel való találkozáshoz.
Márpedig ilyen kulturális nem-nyelvi, de az kommunikációhoz tartozó jelzések léteznek, ismertek. Ez azt is jelenti, hogy ha Raoni sírását meg akarjuk érteni, akkor el kell fogadnunk, hogy a sírást a kajapók szándékosan, illendőségből alkalmazzák egy adott helyzetben, és éppen ezért fel sem merül bennük, hogy az szégyellnivaló volna.
Forrás