Talán kacsának tűnhet, pedig nem az: brit tudósok szerint a kacsáknak – hasonlóan az emberekhez – tájszólásuk van. Angol kutatók megfigyelése szerint a londoni kacsák másképp hápognak, mint a cornwalliak – számolt be a felfedezésről a BBC.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„A kacsákat, akárcsak az embereket, befolyásolja az a környezet, amelyben élnek” – mondta el Dr. Victoria De Rijke híres kacsadialektológus. Az általa vezetett kutatásban két különböző élőhelyen vették föl a kacsák hápogását. Azt találták, hogy a kelet-londoni Spitalfields City Farmon élő kacsák hangjai hangosabbak, keményebbek és ingerültebbek, mint azokéi, akik egy cornwalli farmon élnek. „A cornwalli kacsák hangjai hosszabbak, kiegyensúlyozottabbak. Nyugodtabbnak tűnnek, mint a londoniak” – kommentálta az eredményeket a kutató. A különbségeket a tudós azzal magyarázza, hogy a londoni kacsák jóval zajosabb, városi környezetben élnek, így a hangjuk is hangosabb. Ezzel szemben a cornwalli kacsák természetközeli, csöndes környezetben élnek, így az ő hangjuk nem erősödik föl.

Nyelvtudományi récék (kacsák)
(Forrás: Facebook)

Néhány évvel ezelőtt az MTA Nyelvtudományi Intézetének kertjébe is beköltözött néhány kacsa a budapesti Benczúr utcában – a kutatók és  az ott tanuló diákok legnagyobb örömére. Információink szerint a magyar kacsák hápogásának tudományos vizsgálata egyelőre nem kezdődött el a Nyelvtudományi Intézetben. De a fentiek fényében nem tartjuk kizártnak, hogy akár egy izgalmas nemzetközi kacsadialektológiai összehasonlítás is születhet a közeljövőben.

Addig is reméljük, hogy a magyar kacsák már mind tudják, hogy háp-pal nem kezdünk mondatot! (Ellenkező esetben jogosan merülhet föl a Magyar Kacsanyelvstratégiai Intézet fölállítása.)

Forrás

Ducks ’quack in regional accents’

A Nyelvtudományi récék (kacsák) rajongói oldala