Nemrégiben bemutattunk öt olyan tudományos kutatási területet, amelyet nem szívesen próbálnánk ki. Most még négy olyan foglalkozást mutatunk, amely érdekesnek érdekes, de nem biztos, hogy minden tudóspalántának ez jár a fejében, amikor egy szakterületet vonzónak érez...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

1. Csillagász a Déli-sarkon – télen

Cynthia Chiangnak 2005-ben végzős fizikusként választania kellett, hogy egy hawaii űrteleszkópon akar-e dolgozni, vagy egy antarktiszin. „Nem volt kérdés – mondja –, hogy melyiket válasszam. Hawaiira bármikor vehet az ember egy repülőjegyet.” Így jutott el ezen a Déli-sarkra; nyár volt, ilyenkor itt egész jó idő van, -40 °C-ról akár -20-ig fölmelegedik az idő. A napok viszonylag kellemesen eltölthetők – főleg munkával a teleszkópban. Chiangnak annyira megtetszett, hogy 2012-ben visszament, de télen...

A Déli-sarkon a március 21-én lenyugszik a Nap, és nem is kel fel egészen szeptemberig. A téli időszakban a hőmérséklet -50 és -70 °C között mozog. Ennek ellenére a kutatóknak időről időre ki kell menniük, hogy ellenőrizzék és karbantartsák az eszközöket. Ilyenkor előfordul, hogy egyetlen pislogástól összefagy a szempillájuk, mivel a hideg levegő nem tud több párát megtartani. A körülmények sokszor még bent az űrkutató állomáson is elég mostohák: olyan száraz a levegő, hogy Chiangnak gyakran vérzett az orra, és hámlott a bőre. És mivel nem sok kutató vállalja, hogy a telet az állomáson ölti, ilyenkor 170 helyett csupán 50 ember van itt. Persze jó forró zuhany mindenkit feldobhatna – csakhogy ez is korlátozva van: heti kétszer két percet lehet használni a zuhanyt. De legalább a szaunázásnak semmi akadálya...

Az Amundsen-Scott állomás a Déli-sarkon
(Forrás: Wikimedia Commons / Bill McAfee for the National Science Foundation)

2. Iszapnyilvántartó

Az iszapnyilvántartók valójában az olajfúrásban vesznek részt. „Olyan embereknek való, akik szeretik az olyan munkát, amiben nincs sok köszönet” – mondja Kurt Vanderyt geológus, aki évekig dolgozott egy olajfúrótornyon „iszapnyilvántartóként”. Azt mondja, egy fúrótornyon ez a legalantasabb munka, a tápláléklánc legalja, és erre az embert minden adandó alkalommal emlékeztetik is. A munka elég egyértelmű: össze kell gyűjteni a fúrás során keletkezett talajmintákat, kőzeteket, és meg kell állapítani, hogy mennyi a szénhidrogén-tartalmuk. Ennyi. „Napi 12 órában egy mikroszkóp lencséjébe nézel, néha levált valaki, akkor tudsz aludni.”

A robotolás azonban önmagában még viselhető lenne, de a fúró eltömődhet, ilyenkor a kutató nyakig süllyedhet a fúrási iszapba, hogy kitisztítsa...

Iszapfúrás
(Forrás: Wikimedia Commons / Qfl247 / CC BY-SA 3.0)

3. Terméktönkretevő

Mark Gammage foglalkozása elsőre még jól hangzik: különböző cégek termékeit kell tesztelnie. Valójában négy másik mérnök főnökeként olyan szoftvereket és eszközöket gyárt, amelyek arra valók, hogy tönkretegyenek, megsemmisítsenek egy-egy terméket. A labort, ahol dolgoznak, a „Végzet szobájának” is nevezik.

Itt minden eszköz megvan ahhoz, hogy extra körülményeket teremtsenek: extrém hőmérsékleti vagy nyomásviszonyokat, 8000 voltos áramerősséget feszültséget vagy épp extrém fényviszonyokat. „Meghallgathatod és megnézheted, hogy hogyan robban fel valami az extra nyomás alatt. És ha éppen te vagy az, aki a nyomást emeli és emeli, az mindig mosolyt varázsol az arcodra.”

Megnézheted, ahogy felrobban
(Forrás: Wikimedia Commons / U.S. Navy)

4. Emésztőrendszer-modellező

Glenn Gibson mikrobiológusként dolgozik egy nagy-britanniai egyetemen. Számára a munka büdös – szó szerint az: a feladat ugyanis az, hogy az emberi emésztőrendszerben található baktériumokat kutassa például annak érdekében, hogy az irritábilis bél szindróma (IBS) nevű tünetegyüttesre gyógymódot találjon. Ehhez önkéntesek által adott székletminták keverékét használja. Ennek a folyadéknak vizsgálja meg a bakteriális összetételét.

„A szag nemcsak a laborban, de az egész épületben, sőt körülötte is érződik.” Gibson mindent megtesz, hogy ne kelljen fizikai kontaktusba lépnie az anyaggal – kesztyűt és maszkot visel –; ez azonban elkerülhetetlen. Egyszer, amikor egy székletmintás dobozt nyitott ki, lefröcskölte magát olyan széklettel, amely vért is tartalmazott. Volt azonban már kellemes meglepetésben is része: egy amerikai székletminta-szállítmányt vártak, de a dobozban nem fekália volt, hanem sertéskaraj. „Remélem, hogy akinek a karajrendelését megkaptuk, nem a mi mintáinkat kapta ebéd helyett...”

Az emberi emésztőrendszer
(Forrás: Wikimedia Commons / Mariana Ruiz)

Forrás

The Worst Jobs In Science And Three Awesome Ones