A politikusok elismerésének egyik módja, hogy utcákat, tereket és más közterületeket neveznek el róluk. Nevük így hűen megmarad az utókornak a közterületet jelölő szó kíséretében, például Kossuth Lajos tér, Széchenyi István utca, Deák Ferenc tér. Történelmi nagyjainkról elnevezett közterületekkel minden településünkön találkozhatunk.

De vajon a politikusok nevéből keletkezett közszavak elismerést vagy inkább negatív kritikát hordoznak?

A tulajdonnevek természete

A tulajdonnevek több alcsoportra oszthatók, s ebből egy a személyek azonosítására szolgáló neveké. Ma már többtagú nevet hordunk; van családnevünk és egy vagy több keresztnevünk. (A tudományos és más fokozatok névben való feltüntetésére ezúttal nem térünk ki.)

Valós személyek tulajdonneve ugyanúgy köznevesülhet, mint mitológiai vagy irodalmi személyeké. A tulajdonnév funkciója az egyén azonosítása, hangsor (írásban: grafémasor) általi identifikációja, ezért a jelentéséről nem nagyon szoktak beszélni. Inkább arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a szónak egyetlen referenciája van, vagyis egyetlen létezőt nevez meg: azt a személyt, aki ezzel a névvel él. Ha két ember neve azonos, akkor egyszerűen csak névegybeesésről van szó. Az azonos név előfordulása nem jelentheti azt, hogy az azt viselő személyek például ugyanazokkal a tulajdonságokkal bírnak.

Valaha a szendvics is tulajdonnév volt

A tulajdonnév egykor jelentéssel is bírt

Hajdan a mai tulajdonnevek is köznevek voltak, s valószínűsíthető, hogy az elnevezés, azaz a névadás motivált volt: a köznév, ami tulajdonnévvé vált, utalt az egyén valamely külső vagy belső tulajdonságára (előnyére vagy fogyatékosságára), foglalkozására, származására, csoporthoz tartozására. A tulajdonnevek tehát nem voltak mindig jelentésnélküliek.

A névadás azonban a nevek öröklődésével, illetve a családnévviselés rendszerének megszilárdulásával motiválatlanná vált. A magyar családnevek között az egyik leggyakoribb a Kovács, nagy részük mésem kovácsmester; az Erős nevű ember nem feltétlenül erős; és Sárvári vezetéknevű ember is lehet tősgyökeres debreceni, generációkra visszamenően – holott Sárvár az ország másik végében van.

A tulajdonnevek életrajza viszont nem biztos, hogy ezzel a történettel véget ér. Egészen izgalmas, amikor egy tulajdonnév köznevesül: jelentést kap, absztrahálódik, s többé már nem az azonosítás a funkciója. Írásmódjában is történik változás: a családnevet és a keresztneveket nagy kezdőbetűvel kezdjük, a köznevesült alakot viszont már kis betűvel, mint minden más közszót.

Mitől függ, hogy kinek a neve válik közszóvá?

Az egyes tulajdonnevek köznevesülésének különféle okai lehetnek. „Az egyik társadalmi, amennyiben egy névviselő (személy, hely vagy más objektum) a többi hasonlónál ismertebbé válik, nevét egyre többen használják, s lassan, fokozatosan fogalommá válik” – írja Hajdú Mihály összefoglaló könyvében. A másik okot nevezhetjük lélektaninak. A tulajdonnevet viselőnek olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak (például mitológiai személy esetében), hogy az idővel szimbólummá vált: Vénusz istennő nevét magával a szerelemmel azonosíthatjuk, Bacchus nevét a borral, Ceresz nevét pedig a kenyérrel, amikor a „Sine Bacho et Cerere friget Venus” latin mondást értelmezzük. „Bor és kenyér nélkül megfagy a szerelem”. A metonímia egyik esete ez: a tulajdonnevet átvisszük valamely tárgy vagy fogalom megnevezésére.

Ádámcsutka, röntgen, aladár

Egyelemű névből keletkezett köznevek: pl. kaján < Káin, adonisz < Adonis; összetételben is előfordulhatnak: ádámcsutka, évakosztüm.

Nagyon gyakoriak a családnevekből eredő közneveink; elég, ha találmányokra (és feltalálóikra) gondolunk, vagy művészekre és más közismert emberekre, akiknek hóbortjai, öltözködési vagy más szokásai ikonikussá, divattá váltak. A garbó Greta Garbo színésznőről kapta a nevét, mert gyakran hordta ezt a ruhadarabot. A röntgen Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-díjas fizikus nevéből ered. A szendvics pedig John Montagu Sandwich angol lordról kapta a nevét, aki nagyon szerette a gyorsan, szertartások nélkül megehető étkeket.

Keresztnévből keletkezett köznyelvi szavaink nem olyan gyakoriak, mint a családnévi eredetűek (pl. fruska < Fruzsina), de ha a szlenget vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a keresztnévi eredetű köznevesülés a jellemzőbb rá: pl. az aladár, amellyel az ügyetlen vagy ostoba embert illetik, az andris pedig „rendőr”. A teljes név, azaz a családnév és keresztnév együttese is köznevesülhet: pl. a hárijános (< Háry János) „hazudozó”, a snejderfáni „cifrán öltözködő nő”, intimpista < Intim Pista, a pletykálkodó, bizalmaskodó ember (színházi szerep). Az elemeket egybeírjuk, és ugyanúgy kisbetűvel írjuk, mint az előbbieket.

Szófaji tulajdonságaikat tekintve a tulajdonnévi eredetű közszavak nemcsak főnevek lehetnek, hanem melléknevek, igék, névmások és határozószók is, és további szóképzésben is részt vehetnek: intimpista (fn) > intimpistás (mn.) > intimpistáskodik (ige).

A politikusok neve és a köznevesülés

A politikusok közismert személyek. Az ismertség kritériumát tekintve nevükből nagy eséllyel születhet közszó. A mindenkor legismertebbek természetesen a magas politikai pozíciók betöltői. Mint államunk irányítói, kormányzói, szakmai életük nagy részét közönség előtt élik, a média közvetít róluk. Az ismertségi szinteket (és a népszerűséget) nagyban befolyásolja a média: akiről több hírt közölnek, akit többet szerepeltetnek, az nyilvánvalóan ismertebbé válik. Így fordul elő, hogy egy-egy ügyet felkapva egy kevesebbet szereplő, kevésbé ismert politikus hirtelen bekerül a köztudatba, s nagy ismertségre tesz szert.

A politikusok tulajdonnevéből keletkezett közszó jelentése kapcsolatban van a politikus személyéhez köthető tulajdonságokkal, szokásokkal, tevékenységekkel, intézkedésekkel, attitűdökkel vagy megnyilvánulási módokkal.

A politikusok azonosításához a legtöbb esetben elég a családnév említése, ezért általában a családnév vesz részt a köznevesülés folyamatában. Ritkábban a keresztnév is bekapcsolódik.

Néhány szemléletes példa

A gyurcsánykodik ’hazudozik, lódít, valótlant állít’ jelentésben használatos a Népszótár szerint, valószínűleg Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön elhangzott beszédje alapján.

A torgyánkodik ugyanezzel az igeképzővel rendelkezik, elterjedt kifejezés volt a kilencvenes évek végén. Az ügyvéd-politikus felszólalási és előadási stílusa a megragadott jegy. Aki torgyánkodik, hasonló stílusban szólal fel, beszél és ad elő, mint Torgyán József. De ha valaki, például egy humorista utánozza Torgyán József beszédstílusát, akkor őrá is mondhatjuk, hogy torgyánkodik.

Orbanizáció, orbanizálódás, orbanizmus – Hogy ki milyen módon írja le e szavak jelentését, az függ az egyéni értelmezéstől, amit pedig az egyéni pártszimpátia befolyásol. Ha próbálunk tömör, általános érvényű jelentést adni, akkor az orbanizál azt jelenti, hogy Orbán Viktor pártjára állít, politikai szempontból hasonló gondolkodásúvá tesz (valakit); az orbanizálódik pedig azt, hogy Orbán Viktor politikai elveinek a szimpatizánsává, támogatójává válik (valaki). Mint izmus magában foglalhatja Orbán Viktor pártpolitikáját, kormányzási elveit és minden filozófiai, ideológiai tartalmat, ami hozzá kapcsolható. Jellegzetes nyelvi fordulatait, egyéni szóalkotásait, szóhasználati sajátosságait is emlegethetjük orbanizmusként az anglicizmus, italianizmus, stb. analógiájára.

A tulajdonnévi eredetű ige igekötőt is kaphat, erre példa az eldemszkyz. Igekötő nélküli változata nem használatos. Az eldemszkyzés a tilos helyen parkoló autó elszállítását jelenti. Ebben a szóban Demszky Gábor főpolgármester a fővárosi közlekedéssel kapcsolatos intézkedéseinek bírálata tükröződik.

Használunk hasonló formájú tulajdonnévi eredetű igéket is, amik keresztnévi eredetűek: ha jánosozik valaki, akkor János névnapot ünnepel. A lacikázik pedig azt jelenti, hogy a leány Laci becenevű udvarlójával múlatja az időt.

Ellenben akire azt mondjuk, hogy hagyózik, orbánozik, gyurcsányozik, bajnaizik, zuschlagozik (cuslagozik, cuslágozik is), az negatívan kritizálja azt a politikust, illetve annak politikai intézkedéseit, megnyilvánulásait, magatartását, akinek a nevéből a közszót létrehozták. Nevét gyakran emlegetik, legtöbbször negatív kontextusokban, s összefüggésbe hozzák bizonyos ügyekkel.

Meddig tarthat a „köznevesült hírnév”?

A viszonylag új keletű, tulajdonnévi ihletésű szavak élettartama függ attól, hogy kitől indultak, milyen médiumból, hol találkozhatunk velünk, és hogy a köznevesülés alapjául szolgáló tulajdonnevet viselő politikus mennyi ideig tudja megőrizni ismertségét, népszerűségét. Ha egy politikus eltűnik a köztudatból, akkor a hasonlítás alapja is fokozatosan elhalványodik a közemlékezetben, s előbb-utóbb a köznevesült alak is eltűnik a nyelvhasználatból. Újak veszik át a helyüket, cserélődnek. Az emlékezetesebb politikusok, a sokszor botrányos, a lakosságból nagy indulatokat kiváltó politikai események, történések azonban megmaradnak: Torgyán József előadási stílusát továbbra sem feledjük, és az elhíresült őszödi beszéd is emlékezetes marad még jó darabig – így talán a hozzájuk kapcsolódó közszavak sem tűnnek el olyan gyorsan a süllyesztőben.

Míg a köznyelv nem fogadja be e szavakat, addig kénytelenek vagyunk szlengnek tekinteni őket.

Hogy miért éppen a negatív tulajdonságok ragadnak meg az emberekben a politikusokkal kapcsolatban? Ennek talán a mai magyarországi politikához való általános viszonyulás az oka, s a nyelvben is tükröződik ez a negatív társadalmi ítélet.

Források:

Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Osiris Kiadó, Budapest, 2003.

Kövecses Zoltán: Magyar szlengszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.

Timár György – Fazakas István: Szleng-szó-szedet. Fekete Sas Kiadó, 2003.

www.nepszotar.com

Politikai értelmező szótár/Index Fórum: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9085242