Karácsony környékén sok a tennivaló: sok olyan tárgyat, kelléket kell előkeresnünk, amelyek egy évben csak egyszer kellenek: karácsonykor. Ilyen lehet a fenyőfatalp, a karácsonyi (szigorúan sorosan kapcsolt) égősor, a karácsonyfadíszek stb. Tavaly már írtunk arról, hogy ezek milyen konfliktusokat, vitahelyzeteket okozhatnak. Idén pedig azt mutatjuk meg egy dal segítségével, hogy a karácsonyi kellékek keresgélése milyen párkapcsolati lehetőségeket rejt magában.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ovasóink már kitalálhatták, hogy ezen a héten Rutkai Bori és a Specko Jedno zenekar  Égősor című karácsonyi dala kerül a boncasztalra. A történet végtelenül egyszerű: egészen hasonló ahhoz a sablonos helyzethez, amelyben a magyányos nő bekopogtat a szomszédban lakó magányos férfihoz (vagy fordítva) valamilyen ürüggyel, és ebből életre szóló szerelem bontakozik ki. Nem tudjuk hány film, dal stb. született ennek a helyzetnek a variálásával, de egy szívünknek igen kedves a Paris Combo nevű francia zenekar Señor című száma, amelyben a férfi kopogtat be. Rutkai Bori esetében nem a férfi kezdeményez, hanem a nő, és nem kopogtat, hanem telefonál. Hallgassuk meg! (A dalszöveget szokás szerint a cikk végén olvashatják.)

A dalban leírt helyzet igen egyszerű, de mégsem teljesen ugyanaz, mint amiről fentebb beszéltünk. Egyrészt a történet kiindulópontja, hogy karácsony van, a szeretet ünnepe. A dalban azonban ez csupán – legalábbis első hallásra – ürügyként szerepel ahhoz, hogy az égősor-projektet elindíthassa a beszélő. A történetből az is világos, hogy ebben a dalban nem egy vonzó idegent próbál a beszélő behálózni az égősoros praktikával, hanem egy régi ismerőst, talán volt szerelmest:

...arra, hogy ismét rádtaláljak

A refrénről persze mi, hallgatók már előre tudjuk, hogy nem kell teljesen komolyan venni, hiszen a kérdés csak egy ürügy. Így hajlamosak is lehetünk nem szó szerint értelmezni, hanem azt kutatni, hogy az égősor és az izzósor metaforikusan mit jelenthet, mit üzen vele kódoltan a beszélő. Annál is inkább, hiszen a refrén zárósora már egyértelműen arra utal, hogy az égősor bizony (azon túl, hogy egy konkrét tárgy) metafora is, amit a dal zseniálisan mos össze a karácsonyi ünnepek jelképével:

a fény nekem a remény

Forrás: Wikimedia Commons / Arriva436 / CC BY-SA 3.0

Ezen a ponton persze fel kell tennünk azt a kínos kérdést, hogy mire is ad reményt az égősor, az izzósor. Kétféle értelmezést tudunk elképzelni. Az egyik sokkal vidámabb, de jóval kevésbé alátámasztható, úgyhogy azt mondjuk először. Az izzósor, a női praktikák készletéből ügyesen kiválasztott ürügyként – karácsonykor, a szeretet ünnepén – újra fellobbantja a szerelmet két ember között. És boldogan lángol – remélhetőleg nem csak a dal (és a karácsonyi ünnepek) végéig.

A második értelmezés már kicsit szomorúbb, de érzésünk szerint közelebb áll a szöveghez. E szerint az izzósor fénye arra adja meg a reményt, hogy a beszélő ne egyedül töltse a karácsonyt, hanem azzal, akit felhív. Az ürügy is átértelmeződik ebben az esetben: nem arra kell ürügy, hogy újra összejöjjünk, hanem hogy felvegyük a kapcsolatot a másikkal, mert nem akarunk magányosan karácsonyozni. Értelmezésünk szerint ezt támasztja alá a dal második versszaka is:

nem köt már minket össze a hús, sem a csont,
sem a szív, sem a száj,
nincs köztünk semmi, ami kötelező lenne,
de semmi sem, ami muszáj.

„Csak nem akarok egyedül karácsonyozni, ezért hívlak fel, hogy van-e égősorod” – folytathatnánk a sztorit. És hogy mi a vége? Most akkor együtt karácsonyoznak, vagy marad a magányos ünneplés? – Biztosan nem tudjuk; a kérdés rengetegszer elhangzik, válasz azonban nem érkezik rá, a kérdés levegőben marad. A videóklip azt sugallja, hogy a válasz az, hogy „Nincs égősorom, nincs izzósorom”. 

Forrás: Wikimedia Commons / d3b. / CC BY 2.0

Rutkai Bori és a Specko Jedno: Égősor

Van, tú, boldog karácsonyt!

1. Jött a karácsony, és nem tudtam,
hogy milyen ürügyet találjak
arra, hogy felhívjalak téged,
arra, hogy ismét rád találjak?

Refrén 1:

Van-e égősorod, van-e izzósorod?
– ennyit kérdeztem én.
Van-e égősorod, van-e izzósorod?
A fény nekem a remény.

2. Nem köt már minket össze a hús, sem a csont,
sem a szív, sem a száj,
nincs köztünk semmi, ami kötelező lenne,
de semmi sem, ami muszáj.

Refrén 2:

De van-e égősorod, van-e izzósorod?
– ennyit kérdeztem én.
Van-e égősorod, van-e izzósorod?
A fény nekem a remény.

Csa-csa-csa-csa-csa-csa.

1., R1.

Van-e égősorod, van-e izzósorod?
Van-e égősorod, van-e izzósorod?
...