Korábban már esett szó a Rénhírek oldalain a finn South Parkról, a Pasila című sorozatról. Ennek szereplői ugyan felnőttek, de meglehetősen gyerekesen viselkednek – a főszereplő nyomozó, Kyösti Pöysti például cumizik.

Most azonban nem a filmsorozatról, hanem annak egy betétdaláról kívánunk szólni. A dal azért jelentős, mert mintegy kvintesszenciája a finn pop egyik vonulatának, melyben férfiak sajnálják magukat (úgy látszik, az ilyen típusú dalok különösen jó célpontjai a paródiának), mert a sors kegyetlenül elbánt velük. Az „önfeláldozó önpusztítás” hősies, férfias pózzá merevedik, ám az úgynevezett önfeláldozásnak nincs valódi haszonélvezője – hasznot a „hős” húzhat abból, ha megsajnálják. Mielőtt magát a dalt megvizsgálnánk, érdemes elmondani, hogy milyen kontextusban szerepel a Pasilában.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Raine Makkula visszaeső bűnöző, aki hajlamos az italozásra, erőszakra,  garázdaságra és az önsajnálatra. Az epizód elején éppen szabadul. Ugyanekkor jelenik meg Andy Suonsilmä, „a finn pop koronázatlan drágaköve” új albuma, a Miehen ruosteiset kyynelkanavat (A férfi rozsdás könnycsatornái). A két, egymástól látszólag független esemény valójában szörnyű egybeesés: mint Makkula pártfogó felügyelője elmondja, a férfit éppen Suonsilmä slágerei forgatják ki önmagából. A rendőrök megpróbálnak közbelépni, de már későn...

Nos, nem kell csodálkoznunk, a finn dalosok Väinämöinen óta mindig erős hatást gyakoroltak hallgatóságukra. Lássuk tehát, hogyan is hangzik ez a szívbe markoló dal.

Vaimoani heikkouttani liian kovaa löin,	Feleségemet gyengeségemben túl erősen ütöttem meg,
lauteilla hän vielä lepäs, saunamakkaraa kun söin.	Még a szaunapadon feküdt, amikor a szafaládét ettem.
Silloin sivusilmälläin nuo liekit roihuavat näin.	Akkor láttam fél szemmel, hogy lobognak a lángok.
Vaimo vietiin paikkaan parempaan, mä tänne yksin jäin.	Az asszonyt jobb helyre vitték, én itt maradtam.
Sinne hiilenmusta enkelini lentää.	Egy szénfekete angyal repül oda,
Hiljaa liitää yli miehen murtuneen.	Halkan lebeg a megtört férfi felett.
Niin se menee ymmärrän vaan herrat ymmärrä mua ei.	Így megy ez, értem, csak az urak nem értenek meg engem.
Kaikkeni mä yritin, silti veivät pellot työn ja talonkin.	Mindent megpróbáltam, mégis elvették a földeket, a munkát és a házat is.
Rai rai rai rai raii (x4)	La-la-la-la-la
Olen yksinäinen susi, mutta lauman tarvitsen.	Magányos farkas vagyok, de szükségem van a falkára.
Olen kivi joka kukkii, lailla hauraan joutsenen.	Virágzó kő vagyok, mint a törékeny hattyú.
Jalat vievät helvettiin, minä katson taivaaseen.	Lábaim visznek a pokolba, én az eget nézem.
Sieltä hiilenmusta enkelini, alas hymyilee.	Onnan egy szénfekete angyal mosolyog le.
Siellä hiilenmusta enkelini lentää.	Ott egy szénfekete angyal repül
Hiljaa liitää yli miehen murtuneen.	Halkan lebeg a megtört férfi felett.
Niin se menee ymmärrän mut herrat ymmärrä mua ei.	Így megy ez, értem, csak az urak nem értenek meg engem.
Uhri olen itsekin, talven routa tappaa pihatontutkin.	Áldozat vagyok magam is, a fagyos talaj megöli a kertitörpéket is.
Rai rai rai rai raii (x4)	La-la-la-la-la

Könnyen felismerhető, hogy az első versszak Arany Jánost megszégyenítő tömörséggel tartalmazza a ballada epikus magját, míg a maradék három (mely közül kettő alig különbözik) a lírai én érzelmeit, illetve a világhoz való viszonyát tárja fel.

Mivel a dal rengeteg olyan utalást is tartalmaz, mely a magyar befogadó számára nehezen fejthető meg, az alábbiakban rendszeres kommentelőnk, JL érzékeny elemzésére támaszkodunk.

A dal mondanivalójának lényegét már az első sor megfogalmazza: az iszákos, erőszakos férfi nem tehet mindarról, ami történt: saját gyengeségének áldozata. A szafaládé fogyasztása a szaunázás utáni tipikus szokás (a szafaládé neve is saunamakkara, azaz ’szaunakolbász, szaunafelvágott’), tehát a férfi kijött a szaunából, miután leütötte a feleségét – a szauna pedig valahogy leégett. A túlvilágnak mint jobb helynek a képe, illetve a férfi felett lebegő angyal olyan vallásos képek, melyek általában nem illenek a kemény finn férfihoz – kivéve, ha a halálról, illetve a belőle fakadó önsajnálatról van szó. Érdekes sajátosság, hogy a fekete angyal itt védangyalként, pozitív szereplőként  jelenik meg – a finn lírában viszont általában az ördög küldönce, mint a Tuomari Nurmio (Nurmio bíró) számában is.

A második versszak végén a lírai én az „urak”-at teszi felelőssé a sorsáért. Ez részben a felelősség elhárításának a mozzanata, de azon túl is az úgynevezett egyszerű emberek (főképpen a vidéken, különösen az ország szegényebb részeiben élők) érez a kapitalizmus, illetve az állam iránt. A Magyarországon sem teljesen idegen közhely szerint a fővárosi urak jól élnek, nem ismerik a vidéki kisemberek problémáit, és nem is törődnek velük. Ha valami nem jól működik, azért sosem ők, hanem a „fővárosi urak” a felelősek. Ez az irigységgel kevert frusztráció végigvonul a teljes epizódon is, ahol minden bajért (vagy csak úgy) Helsinki urait (avagy a helsinki urakat, Helsingin herrat) teszik felelőssé. Ugyanakkor a dalszöveg egyben utal Irwin Goodman, illetve szövegírója, Vexi Salmi dalaira, melyekben a munkanélküliség, az adóterhek és az élet egyéb nehézségei az elkeseredett kisember szemszögéből kizárólag az „urak” személyes rosszindulatának gyümölcseiként jelennek meg, mint például a Szagoljatok szart, egész állam című dalban (a felszólítás kb. a magyar nyaljátok ki kifejezésnek felel meg).

A harmadik versszakban megjelenő farkas és hattyú a finnek számára a Lappföld-romantikát idézi. A hattyú a finnek nemzeti madara, hatalmas és büszke. Magyar szemmel nézve egész Finnország kicsit olyan, mint a vadnyugat: végtelen néptelen tájakon csak itt-ott veti meg a lábát az ember – nos, Lappföld már a finnek szemében is ilyen. Lappföldön a férfi keményen hátat fordít a civilizációnak és a nőknek, egyedül száll szembe a természettel és a sors nagy kérdéseivel.

A versszak második fele a magyar befogadó számára is jól érthető: míg a főhős az égbe néz és vágyik, addig lábai önkéntelenül is a pokolba viszik. Ismét a felelősség hárításáról van szó: maga a személy nem felel mindezért a rosszért, ami úgymond történik vele.

Az utolsó sorban szándékos stílustöréssel találkozunk: a routa, a megfagyott talaj a 19. századi finn költészet meghatározó romantikus képe: a balsors, a tűrhetetlen érzelmi és intellektuális klíma, az elnyomás jelképe volt (hasonlóan a halla ’fagy, dér’ szóhoz). A kertitörpék, a giccs markáns képviselői viszont csak néhány évtizede terjedtek el Finnországban. A dal záróképe tehát arra utal, hogy bár a „hős” elpusztul az élet zord körülményei között, az esemény mégsem tud tragikummá nőni, mivel nem egy igazi hős, csupán egy kisszerű, gyenge személyiség pusztulásáról van szó.

Jellemző, hogy Pasilában mindenki odavan Andy Suonsilmä daláért, és mindenki sajnálja Makkulát, aki nem tehet sorsáról, hiszen pusztán Suonsilmä hatása alatt cselekszik.

Ki kicsoda Pasilában?

A Pasila szereplőinek nem egy előképe azonosítható (mi JL segítségével azonosítottuk őket).

Andy Suonsilmä: az Andy nyilván Andy McCoyra utal, akik sokak szerint Finnország egyetlen nemzetközi formátumú rockzenésze (bár a Sunnuntaiset Lapset ezt bizonyára vitatnák) – a finn nagyközönség számára azonban elsősorban legális és illegális tudatmódosító szerek mértéken felüli fogyasztásáról ismert. Pasila-beli vezetékneve, a Suonsilmä (tulajdonképpen ’mocsárszem’) a finn horror-romantika egyik kedvenc toposzára, a mocsárba fulladásra utal (ez lehet a véletlen vagy szándékosság eredménye: utóbbi esetben megvalósulhat akár az áldozat, akár kívülállók szándéka). A mocsár tipikus végső nyughelye a magányos, közösségen kívüli antihősnek.

A rajzfilmben megnevezik Suonsilmä két szerzőtársát is.

Vainio: Juha (Junnu/Watt) Vainio, aki főként az idősebb, alacsonyabb képzettségű férfiak körében tett szert jelentős népszerűségre. A Pasilában elhangzó dal dallamvilága (különösen refrénje) és versmértéke az ő Albatrosz című számára emlékeztet.

Hanhiniemi: Pauli Hanhiniemi a finn melankolikus rock tipikus képviselője. Dolgozott együtt népzenészekkel is. Suolammen vettä című számának témája hasonló a Pasilában felbukkanó száméhoz (Suolampi vize – a suolampi jelentése szintén ’kis mocsár’).

Egyebek

A szénné égett angyal (a teljes epizód a Youtube-on, finnül)

Andy Suonsilmä rajongói oldala a Facebookon