Talán az olvasóval is megesett, hogy iskolás korában rászóltak, hogy azonnal köpje ki a rágógumiját. Rágózni ugyanis nem szabad az osztályteremben... – Ez vélhetően mai napig egy rendes házirendnek sarkalatos pontja. Carolyne Cybulski egy torontói óvodában dolgozik, és ő bizony megengedi a gyerekeknek, hogy rágózzanak. Amikor ezt elmeséli más pedagógusoknak, azok úgy néznek rá, mintha elment volna az esze – mondta el a pedagógus a The Globe and Mailnek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A rágógumizás érthető okokból van tiltva az iskolákban: sem az asztalra ragasztott használt rágógumi, sem az órai lufifújás nem veszi olyan jól ki magát egy oktatási intézményben. Újabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a fejlődő szervezet számára pozitív hatásai is lehetnek a rágógumi rágásának: jót tesz a koncentrációs képességnek, az éberségnek, és a memóriát is javítja.

Cybulski maga kezdte rágózásra biztatni tanítványait néhány évvel ezelőtt, miután egy terapeuta ezt javasolta az egyik tanítványának. Első látásra ugyanis úgy tűnt, a rágózásnak valóban pozitív hatásai vannak: a gyerek kevésbé izgult, kevesebbet szorongott, viszont a figyelme javult. „A gyerekek számára a szájmozgások igen megnyugtatóak lehetnek. Az pedig, hogy a rágógumi állandóan ingerli az arc és az állkapocs izmait, úgy tapasztaltuk, jó hatással van a koncentrációra.”

Forrás: Wikimedia Commons / David Haberthür / CC BY 2.0

A közelmúltban tudományos kutatások is alátámasztották Cybulski elméletét. Egy, a British Journal of Psychology című folyóiratban publikált kutatás eredményei azt mutatták, hogy egy 30 perces monoton hallási feladat elvégzésében jobban teljesítettek azok, akik rágózhattak közben. A rágózók reakcióideje kisebb volt, és pontosabb válaszokat adtak.

A kutatók a kísérlet eredményeinek magyarázatában már korántsem ilyen biztosak. Azt feltételezik, hogy a rágózás növeli a pulzusszámot és serkenti a vérkeringést. Ez pedig az agy jobb oxigén- és cukorellátásához vezet. „De az is elképzelhető, hogy a rágással járó mozgások segítenek fenntartani a figyelmet. Ha a résztvevők mozognak, akkor jobban tudnak figyelni, mintha nyugalomban lennének” – mondja a kísérlet egyik vezetője. Korábbi vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a rágózás összefüggésben áll a stressz-szint csökkenésével, az éberség növekedésével és a jobb teszteredményekkel.

„Ugyan ezek a vizsgálatok mind felnőttek bevonásával készültek, nincs okunk feltételezni azt, hogy a rágózás a gyerekekre másképp hatna” – mondta el Carol Vickery munkapszichológus. „Ráadásul a rágózás szociálisan sokkal inkább elfogadható viselkedés, mint a szorongás következtében megnyilvánuló egyéb cselekvések: az ingujjak vagy a ceruzák szopása vagy rágása stb.” – érvel Cybulski. Érdemes lehet tehát felülvizsgálni azokat a bizonyos házirendeket...

Forrás

Can chewing gum really help students focus?