A Dél-afrikai Köztársaság látszólag nagy lépést tett a nyelvi egyenlőség felé, amikor az apartheid megszűnése után kilenc helyi nyelvet is hivatalossá tett az angol és az afrikaans mellett. Nehéz lenne megmondani, hogy egyesek átlátták-e pontosan, hogy ilyen sok nyelv el fog veszni az angol és az afrikaans dominanciája mellett, vagy egyszerűen nyelvpolitikai „vakságról” volt szó, az azonban biztos, hogy hivatalos státusz ide vagy oda, a helyi nyelvek továbbra is minden értelemben másodlagosak. Az ország kulturális, gazdasági, politikai és oktatási élete is szinte kizárólag a volt európai gyarmatosítók két nyelvén zajlik. Most azonban úgy tűnik, hogy a nyomtatott médiában legalább egy helyi nyelv, a zulu kezdi megszorítani az angol és az afrikaans abszolút uralkodását – számol be az utóbbi hírről az AFP egyik cikke.

A zulu nyelvű Isolezwe máris a harmadik legnépszerűbb napilap.

Míg Dél-Afrika angol nyelvű újságai egyre vesztik el olvasóiakat, addig a zulu nyelvű napi- és hetilapoknak egyre nagyobb az olvasótábora. Az Isolezwe című napilap máris az ország harmadik legnépszerűbb lapja. (Az újság címe egyébként magyarul azt jelenti, hogy „A nép szeme”.) A zulu nyelv sikerének és a többi helyi nyelv közüli kiemelkedésének titka, hogy az anyanyelvi beszélők számát tekintve 24 százalékos arányával a zulu az ország legelterjedtebb nyelve. Ráadásul, mivel igen közel áll három másik helyi nyelvhez is, így a lakosság nagyjából fele érti és tudja olvasni. Ezzel szemben az angolt csak a lakosság 30 százaléka érti, míg az afrikaanst még ennél is sokkal kevesebben. Így a zulu, ismertségével és bővülő napilapválasztékával, kezd lassan egy olyan kulturális státuszt elérni, amely hosszabb távon akár a politikai hatalmát is megerősítheti.

A zulut értők az ország lakosságának mintegy felét teszik ki.
(Forrás: wikimedia commons / Stats SA (2001))

A zulu nyelv logikusnak mondható megerősödése az angol nyelvű kiadóknak is feltűnt. A legnépszerűbb hetilap, az angol nyelvű Sunday Times november óta már zulu nyelven is megjelenik és jól fogy. A kilenc helyi nyelv hivatalos státusza eddig csak politikai gesztus maradt, már a hivatalos dokumentumok fordítási költségei is túl nagyok lennének az ország számára. Az angol és az afrikaans mellett azonban egy (vagy esetleg két) helyi nyelvnek azonban már valós lehetősége van arra, hogy lassan egyre inkább valóban egyenrangú legyen a feketék által nem túl magas százalékban beszélt – de továbbra is domináns – gyarmatosítói nyelvekkel.

Forrás:

Abram de Swaan: Nyelvek társadalma. A globális nyelvrendszer (Typotex kiadó)