Tényleg ki****ottul szeretjük az I fucking love Science-t, sőt, a vicceket is elég jól tűrjük, de azért mindennek van határa. A napokban a tudományos-ismeretterjesztő blog a következő képet tette közzé Facebook-oldalán; íme itt van X, a domináns gén.

Domináns gén
(Forrás: IflScience)

Nem akarjuk elrontani a viccet, de ez kicsit szőke nős: összekeverni a gént a kromoszómával. Az is igaz viszont, hogy míg domináns gének valóban vannak, addig domináns kromoszómák nincsenek. De mi is a gén, és mi is az a kromoszóma?

A DNS (dezoxiribonukleinsav) molekula úgynevezett bázispárokból áll (adenin–timin, citozin–guanin). A DNS molekula láncán egy három bázisból álló szakasz (triplet) kódol egy aminosavat, ami a fehérjék alapvető alkotórésze. Egy-egy gén egy-egy fehérjét kódol, tehát számos tripletet tartalmaz. Egy-egy génnek különböző változatai, úgynevezett alléljai vannak. A különböző allélok különböző tulajdonságokat kódolnak: van például egy gén, amely egy növény virágának a színét határozza meg; az alléloktól függ, hogy milyen színű lesz a virág. Az öröklésmenet legegyszerűbb változata, ha egy-egy allél által meghatározott tulajdonság domináns-recesszív módon öröklődik. A domináns gén mindenképp öröklődik.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A hosszú, kettős spirálba rendeződő DNS-molekulák lánca föltekeredik, fehérjék (hisztonfehérjék) veszik körül őket, és egy speciális alakzatba rendeződnek, ezek a kromoszómák. Ezeknek speciális, X-szerű alakjuk van, két hosszabb és két rövidebb karral. (A fenti rajzon tehát egy tetszőleges kromoszómát láthatunk.) Az emberben 46 kromoszóma van párokba rendeződve, tehát 23 kromoszómapár alkotja a genetikai állományunkat. A 23. a nemet kódolja: ha két X-kromoszómánk van, akkor lányok vagyunk, ha pedig egy X és egy Y, akkor fiúk. Nem teljesen mindegy a fenti vicc értelmezése szempontjából, hogy X-kromoszómájuk a férfiaknak is van...

Forrás: Wikipédia

Hogy lehet azt érteni, hogy az X-kromoszóma „domináns” (nem a fenti, öröklődési értelemben)? Ennek van értelme: az X-kromoszóma ugyan nemi kromoszóma, de a többi testi kromoszómához hasonló méretű, és kb. annyi gént is tartalmaz, nagyjából 1600-at. Ezzel szemben az Y-kromoszóma igen csökevényes, és az evolúció során egyre zsugorodik. Körülbelül 50 gén található rajta, ezek közül pedig csupán 27 fontos, ezek kódolják a férfi nemi tulajdonságokat.

A fenti rajz biológiailag helytállónak mondható értelmezéséhez tehát elég komoly ismeretekre van szükség. Valószínűleg a készítője ezt nem gondolta végig. Ahogy egy kedves ismerősünk fogalmazott: „itt nem a science-en, hanem a fucking-on volt a hangsúly”.