Kijelentette, hogy véleménye szerint az, amit a referendummal el akarnak érni – vagyis hogy a kétnyelvűséget csak azokon a településeken engedélyezzék, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a lakosság 50 százalékát – nincs összhangban Horvátország nemzetközi kötelességeivel. A horvát alkotmány jelenleg azokon a településeken engedélyezi a kétnyelvűséget, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a lakosság egyharmadát, a népszavazási kezdeményezéssel ezt az arányt kívánják 50 százalékra emelni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Iván Gábor szerint nehéz lenne elfogadni, hogy például Hercegszőllős (Knezevi Vinogradi) járásban – ahol a magyarok aránya meghaladja a 30 százalékot – megváltozzanak a nyelvhasználat eddigi szabályai. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a magyar jogszabályok szerint a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvhasználati jogai már azokon a településeken is érvényesülnek, ahol a kisebbség aránya eléri a 10 százalékot. Magyarországon több mint 50 olyan település van – emelte ki Iván Gábor –, ahol magyar és horvát nyelvű feliratok is találhatók. 

A nyelvhasználatról szóló népszavazást egy, a vukovári horvátok jogainak védelmében alakult, és a szerb kisebbség ellen fellépő szervezet kezdeményezte. A referendummal azt szeretnék elérni, hogy a kelet-horvátországi Vukováron ne lehessen cirill és latin betűs kétnyelvű feliratokat kihelyezni. A kétnyelvű feliratok elleni tiltakozások még a nyáron kezdődtek a városban, a kihelyezett táblákat többször is leszerelték. A tiltakozók azt sérelmezték, hogy a cirill betűs feliratok a délszláv háborúk (1991-1995) pusztításaira emlékeztetik őket. Az alkotmány azonban jelenleg lehetővé teszi a táblák kihelyezését, mert Vukováron a szerb kisebbség aránya meghaladja a 33 százalékot. 

A HRT híradójának nyilatkozó más diplomaták is arra figyelmeztettek, hogy a kezdeményezés sikere esetén nemcsak a szerb kisebbség jogai sérülnének, a szabályozás ugyanis a többi nemzetiségre is vonatkozna, így a Horvátországban élő magyar, cseh és szlovák közösség jogai is csorbulnának.

A Večernji List című horvát napilap hétfőn diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy a kisebbségi jogok sérülése mellett Horvátország figyelmen kívül hagyná például a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját is, illetve teljesen megszűnne a többnyelvűség Horvátországban, hiszen ha valamely területen élő nemzeti közösség aránya meghaladja az ötven százalékot, akkor az már nem minősül kisebbségnek.