Az egyetemeken és a főiskolákon kezdődik a vizsgaidőszak, a szorgalmi időszaknak vége. Az ugye nyilvánvaló, hogy a vizsgaidőszak az az időszak, amikor a vizsgák vannak? De amikor nincsenek, az miért szorgalmi időszak? Hiszen a diáknak éppen akkor van szüksége a szorgalmára, amikor a vizsgákra készül!

Egyetemi előadás a szorgalmi időszakban
(Forrás: Wikimedia commons)

A szorgalmi önállóan, főnévként is használatos a diáknyelvben, jelentése 'szorgalmi feladat'. A szorgalmi feladat szerkezetből önállósult jelző vált főnévi használatúvá.

Ha a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótárához (TESz) fordulunk, csalódni fogunk: a szorgalmi szó nem szerepel benne. Ha belegondolunk, a mai nyelvben a szorgalmi szó viszonylag kevés szerkezetben fordul elő: szorgalmi feladat 'nem kötelező, fakultatív feladat', szorgalmi jegy 'szorgalomra adott jegy', szorgalmi kérdés/probléma 'a szorgalommal kapcsolatos kérdés/probléma' stb. Ezekben érezhető a szorgalom 'igyekezet, ügybuzgalom, aktivitás' szóval való kapcsolat. A TESz ezerint a szorgalom más jelentésekben is előfordult régebben, pl. 'aggodalmaskodás', 'sietség', 'sürgölődés' stb. A szó alapja egy időközben kihalt szorog ige lehetett, mely 'igyekszik, törekszik', 'szorongatott helyzetben van', 'siet, sürgölődik', 'siettet', illetve 'nyugtalanít' jelentésekben fordult elő. A szó feltehetően rokonságban áll a sürög, serkent, sűrű stb. szavakkal. Mindez azonban inkább csak bonyolítja a kérdést, semmint segít a szorgalmi időszak eredeti jelentésének kiderítésében.

Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz, nézzük meg, milyen szerkezetekben fordul elő legkorábban a szorgalmi! Az adatok összegyűjtésében ismét Mártonfi Attila, a MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt segítségünkre.

A szó először Széchenyi István Hitel című művében bukkan fel 1830-ban:

Ha pedig azon vámot tekintjük, melly azon portékáinkat nyomja,
mellyek vagy egyenesen magyar kikötőkből, vagy tőlünk a’ Király örökös
tartományin keresztül azaz: transito vitetnek külföldre, már az más ’s
kétséget nem szenved, hogy minden iparkodás mellett is a’ legjobb
szorgalmi ’s kereskedési gazdák mindaddig tenkre jutnak, mig ezen
vámok vagy egészen nem törültetnek el, vagy olly bizonyos ’s alacsony
lábra nem tétetnek, hogy azokat semmi többé ne változtathassa ’s a’
terhek az ipart meg ne öljék,’s hogy jobb a’ vám mostani ingadozó léte
miatt mechanice, mint eddig, egy táblába őszit, másba tavaszit,
harmadikba semmit se vetni, ára van e nincs e, mint kivitelre
termeszteni dohányt, kendert ’s a’ t. röviden: gondolkodva
gazdálkodni.

Ebben a szövegkörnyezetben a jelentése minden valószínűség szerint 'ipari'. A következő adat szintén Széchenyitől való, egy évvel később a Világból, hasonló jelentésben:

Én azt hiszem, legkisebbet sem gyengít, mert ha hazánk minden részeit
tekintjük, nem fogunk kételkedhetni, hogy jobb systemák után józan
szorgalommal ’s hathatósb szorgalmi tőkékkel két, három, sőt tizszer
annyi jót tudnánk lassanként előteremteni, mint ma állítunk ki; ollyas
haza pedig, melly irány nélkül többet tudna termeszteni, mint a’
mennyit kiállít, nincs jobb rendben ’s a’ müveltség magasb lépcsőjén,
mint azon jószág, melly teszem minden egyéb gazdaságbeli ágai mellett
10 ezer birka helyett csak 1 ezer darabot tart, jóllehet 10 ezret is
eltarthatna.

Újabb egy égy év múlva Cserna Jánosnál bukkan fel:

Elsőben is, a’ régi lomha gazdaságot, még csak összehasonlítani sem
lehet az új szorgalmi gazdasággal, mert a’ hasznot nem annyira a’ föld
adja; mint a’ szorgalom; – és igy ha a’ régiből valami volna az újjal
összehasonlíttandó; az nem a’ föld kiterjedése, hanem a’ szorgalom
nagysága volna, t. i. minő volt a’ régi? – és minő az új tudományos
szorgalom.

Ugyanebben az évben azonban Fáy András A Bélteky-ház című regényében már az általunk ismerthez közelebbi jelentésben van meg:

Megismerteté vele a vidék sajátságait, földnépének lelki, testi és
szorgalmi tulajdonait, irányt ada ismereteinek, józanságot ifjúi
heveinek, és kitűrésre oktatá őt azon számos előitéletek ellenében,
mikkel rendszerint minden új kezdetnek, megvívnia kell, Szívébe nemes
büszkeséget olta, előtüntetvén lelkének azon szép czélt és irányt,
mely embert boldogítván, egykor háláva [!] jutalmazandja szorgalmait.

A tulajdon ebben az esetben 'tulajdonság'-ot jelent, azaz a  szorgalmi tulajdon arra utal, hogy a nép hogyan áll a munkához, vagy milyen munkát végez. A következő években többször ismét 'ipari' jelentésben bukkan fel, majd 1835-ben Kossuth Szemerének írt levelében egy egészen új használatára lelünk:

Élek szíves ajánlásával, s könyörgöm, ne sajnálja Nagy Benedek udvari
titoknok úrtól idezárt nyugtatványom mellett 220 váltóczédula forint
tartozását kézhez venni, s a szorgalmi szekérrel nekem megküldeni.

A szorgalmi szekér itt minden bizonnyal menetrend szerint közlekedő postakocsit jelent. Tóth Lőrinc 1837-es írását csak azért idézzük, mert itt válik kétségtelenné, hogy a korábbi 'ipari'-nak feltételezett jelentés valóban nem más:

A szerződések azonban többnyire nem a szorosan úrbéri, azaz: a
jóbbágynak szükséges fenntartása végett adott, s így tőle többé el nem
vehető, hanem az úgynevezett szorgalmi (industriális) földeket
tárgyazták, [...]

Láthatjuk, hogy az oktatással kapcsolatban nem bukkan fel a fogalom. A szorgalmi időszakra még nagyon sokáig nincs adatunk. Hasonló jelentésben viszont 1856-ban megjelent a szorgalmi idő:

A pápai ref. főiskola igazgatósága a jövő szorgalmi időt folyó évi
october 20-kára határozta kezdetni.

.Az 1972-es Értelmező kéziszótárban (ÉKSz) is csak szorgalmi idő szerepel, szorgalmi időszak nem. Az utóbbi csak 1991-ből adatolt. Ez  természetesen nem jelenti, hogy korábban ne használták volna a kifejezést, csak éppen nincsen rá adatunk. A felbukkanását Andrásfalvy Bertalan akkori művelődési és közoktatási miniszter országgyűlési felszólalásában sikerült tetten érni:

míg a vakáció alatt háromezer fős, a szorgalmi időszakban ezerfős a
gyermekváros befogadó képessége, míg ésszerű turnusváltásokkal évente 25 ezer tanuló üdültetése oldható meg, több nem.

Láthatjuk azonban, hogy ez sem egyetemi környezetre utal. A kilencvenes években azonban nagyon gyorsan többségbe kerül a szorgalmi időszak a szorgalmi idővel szemben. A Nyelvtudományi Intézet adatbázisában, melyben 2000-ig szerepelnek adatok, a szorgalmi idő utolsó felbukkanása 1997 (Magyar Hírlap):

Nyolc és fél éves amúgy sem értené, hogy a tanulóifjúság pihenőidejét
miképp lehetne az év folyamán egyenletesebben elosztani. Ő közönséges önkormányzati elemibe jár, ahol a téli, tavaszi és síszüneteket (a közéjük ékelt nevelési értekezletekkel, mozi- és színházlátogatásokkal) csak hébe-hóba zavarja meg néhány hét szorgalmi idő.

Bár a szorgalmi időszak eredetére vonatkozóan perdöntő adatokat nem találtunk, az egészen biztos, hogy az 1800-as évek közepe táján a szó többféle jelentésben is előfordult. Ezeket az köti össze, hogy mindegyik esetben valamilyen tevékenykedés folytatására utal: termelésre, munkálkodásra, rendszeres közlekedésre. Feltehetően ehhez kapcsolódik a szorgalmi idő szókapcsolatban is: azt az időt jelzi, amikor munkavégzés folyik: a tanárok előadnak, a diákok órára járnak. Könnyen elképzelhető, hogy eredetileg nem is a vizsgaidőszakkal, hanem a szünettel állt szemben. Ez a használata még  legutolsó idézetben is felismerhető. Úgy tűnik, maga a szorgalmi időszak szerkezet viszonylag fiatal, és csak a rendszerváltás környékén terjedhetett el, legalábbis a hivatalos használatban.

A Debreceni Egyetem aulája
(Forrás: Fuck Yeah Hungary)

Kérjük, ha olvasóinknak vannak személyes emlékeik akár a szorgalmi időszak, akár a szorgalmi idő használatáról, ha emlékeznek, hogy egyetemi éveik során melyiket használták és milyen jelentésben, illetve ha ismerik a szorgalmi szó más használatát is, jelezzék kommentjeikben!