Szerkesztőink nap mint nap vég nélkül érvelnek, mérlegelnek, írnak, válaszolnak, újra és újra elismétlik álláspontjukat a nyelvtan természetéről vagy az egyedüli helyes nyelvváltozat mítoszáról – de be kell ismernünk, néha-néha már szinte feladják a harcot. Jól jönne ilyenkor egy kis segítség – akárhonnan, akár a mennyből is. Vajon kihez lehetne fohászkodni egy ilyen reménytelen helyzetben?

Szerkesztőségünkben mindenkinek felcsillant a szeme, amikor rátaláltunk a védőszentek végtelennek tetsző sorában Casciai Szent Ritára (kb. 1381–1447). A Közép-Itáliából származó szentről azt tartják, kilátástalannak tűnő helyzetekben is tud segíteni. Ő talán megszánja munkatársainkat és egy időre lélegzethez juthat a szerkesztőgárda.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Szent Rita élete valóban bővelkedett szenvedésben, és a megpróbáltatásokat példásan viselte. Példát vehetnénk róla, ahogy vad és erőszakos férjét panaszszó nélkül elviselte – 18 hosszú éven át. Végül állhatatos munkával még meg is térítette férjét. Segítségével talán nekünk is sikerülne a velünk szemben támadóan fellépőket meggyőzni.

Szent Rita vágyaival azonban nem tudtunk azonosulni. Egyrészt, miután férje vérbosszú áldozata lett, s ikerfiai is bosszút esküdtek apjuk gyilkosa ellen, Rita arra kérte az Urat, inkább vegye magához gyermekeit, minthogy vér tapadjon a kezükhöz. Imái meghallgatásra találtak: hamarosan gyermekei járványos hasmenés áldozatai lettek. Emellett a később apácának álló Rita leghőbb vágya az volt, hogy Krisztus megpróbáltatásaiban osztozzon. E kívánsága is teljesült, s homlokán nem gyógyuló, fájdalmas és bűzös sebet viselt hosszú élete végéig. Szerkesztőségünk tagjai viszont nem vágynak újabb szenvedésekre – így Rita helyett más szentet kezdtünk keresni.

Casciai Szent Rita
(Forrás: Wikimedia Commons / Ökumenisches Heiligenlexikon)

Az internet védőszentjének posztjára a másik várományos Gábriel arkangyal volt, aki az Úr üzenetét vitte Máriához Jézus születéséről. Ám Gábrielt már korábban a kommunikáció védőszentjévé választották, így végül Izidor győzedelmeskedett.

Hamarosan rá is bukkantunk Sevillai Szent Izidorra (kb. 560–636), akit 1999-ben az internet, a tudomány és a számítógéppel dolgozók védőszentjének nyilvánított II. János Pál pápa. Ő lesz a mi emberünk, gondoltuk. Egy védőszent, aki maga is a tudás elterjesztésén fáradozott, hiszen igen termékeny tudományos író volt.

A spanyol-vizigót családból származó Izidort általában a szorgalmasságot jelképező méhek kaptára mellett ábrázolják, tollal a kezében. Számtalan más írásműve mellett korának tudását egy Etymologiae (Szófejtések) – más néven Origines (Eredetek) – című húszkötetes enciklopédiában foglalta össze. A cím ellenére a hatalmas munka nem csupán szófejtéssel foglalkozik, hanem számos tudományág addigi eredményeit vonultatja fel. Így a kötet több olyan témával is foglalkozott, ami különösen kedves a nyestnek. A munka első kötetét Izidor a nyelvtannak szentelte, a kilencediket a nyelveknek, embereknek és királyságoknak, a tizediket pedig a szókincsnek és a szófejtésnek. Emellett számos más kérdéskört is tárgyalt: külön kötet szólt például az orvostudományról vagy a földművelésről.

Részlet az Etymologiae című munkából
(Forrás: Wikimedia Commons)

A mű összeállítása során Izidor keresztény és pogány forrásokból egyaránt dolgozott, összesen 154 szerzőre hivatkozott. Munkája már a középkorban hihetetlen népszerűségre tett szert. Az Etymologiaet számos példányban lemásolták. Így több ókori forrást csak ebből a dokumentumból ismerünk, ugyanis mára az eredeti források elvesztek. Maga az Etymologiae a világ leghatalmasabb ismert kódexében is megtalálható. Ezt a cseh bencés kolostorban készült és ma Stockholmban látható Codex Gigas (Kódexóriás) néven ismert, 75 kilós, szamárbőrre írt kötetet egy illusztrációjáról A Sátán Bibliája névvel is illetik.

A Codex Gigas
(Forrás: Wikimedia Commons / Michal Maňas / CC BY 2.5)

Nem csupán könyvek írásával foglalatoskodott Szent Izidor, aki 600 körül Sevilla érseke lett. Ő volt az, aki, 633. december 5-én (azaz cikkünk megjelenése előtt pontosan 1380 évvel) megnyitott IV. toledói zsinaton elrendelte, hogy minden püspök létesítsen székvárosában iskolát, a sevillai szeminárium mintájára. Ezekben az iskolákban a görög és a héber nyelv mellett a hét szabad művészet (nyelvtan retorika, dialektika; csillagászat, számtan, mértan, zene) oktatása folyt.

Szent Izidor
(Forrás: Wikimedia Commons / Luis García / CC BY-SA 2.5)

Szerkesztőségünk nagy örömmel nyugtázta, hogy Izidor és a nyest céljai között milyen sok hasonlóság van. Már-már nyugodtan hátradőltünk, illetve térdre ereszkedtünk: van kihez fohászkodnunk. Ekkor azonban megtudtuk, hogy bár Izidor forrásai megválasztásakor nem zárkózott el akár barbár tudósok munkái elől sem, még sem volt egészen toleráns. Sőt, a szakmája csúcsát jelentő toledói zsinaton két diszkriminatív határozat meghozása is az ő nevéhez köthető. Magyarországon az 1939-ben elfogadott II. zsidótörvény tiltotta ki a zsidónak minősített személyeket a közigazgatásból és igazságszolgáltatásból.A 60. cikkely elrendelte, hogy a zsidó gyerekeket vegyék el szüleiktől és részesítsék katolikus nevelésben, a 65. cikkely pedig megtiltotta a zsidók és a zsidó származású keresztények hivatalviselését.

Ezen a ponton feladtuk a védőszent keresgélését. Ez a feladat is oly reménytelennek tűnt, mint néhanapján az oldalainkra érkező kommentek áradatának mederben tartása. Mit tegyünk? Mégis csak fohászkodjunk Casciai Szent Ritához? Vagy keressünk egy másik, reménytelen ügyekben járatos szentet?

Források

Diós István (1984): A szentek élete

Butler (1894): Lives of the Saints

O’Connor, J.B. (1910). St. Isidore of Seville

Casciai Szent Rita a magyar és az angol Wikipédián

Sevillai Szent Izidor a magyar és az angol Wikipédián