@Roland2: Válaszol: Raj Tamás (bp.-i főrabbi volt - áldott legyen az emléke).

"A bibliai korban a zsidósághoz való tartozás még apai ágon történt, hiszen elég, ha József vagy Mózes gyermekeire gondolunk. A Talmud azonban (a rómaiak köréből ismert „mater certa” alapszabály hatására) az anyai ágon történő leszármazást tette gyakorlattá az időszámításunk kezdete körül. Ezért ma ez a hagyományos zsidóság körében az elfogadott."

@Krizsa: Egyébként az anyai ágú származás nem csak a diaszpóra kora óta meghatározó ? Hol írnak erről a Bibliában ?

@Roland2: A lekopaszítás értelme a múltban tetvetlenítés volt. Ma nem tudom hányan "kopaszodnak". A mélyen vallásos arab és héber nő ma ált. vagy parókát hord (inkább a zsidó), vagy teljesen beköti a haját kendővel (inkább az arab) és alatta általában megvan a saját haja.

Itt összekeveredik egy másik ARAB-ZSIDÓ vallási szabály a tetvetlenítéssel:

"idegen" férfi (nem a férje) nem lássa a viruló nő szépségét, amiben a lobogó hajzat az egyik fő kellem. A mélyen vallásosak száma azonban (a zsidóknál), 10% alatti kisebbség. De ebbe, ha nekik ez jó, nem köll beleszólni, így is szépek:-).

@blogen: "Az orosz zsidók Izraelben tanulmányt még nem olvastam, mert sietek dolgozni." De anélkül is ismerem (valszeg jobban) a problémát.

Nem születtem zsidónak - ez azt jelenti, hogy a családomban nem volt semmilyen zsidóságtudat sem és a 3 nemzedékre visszafelé szóló anyakönyvek szerint sem. (Apám kereskedő volt, tehát a háború előtt ki kellett mutatnia, mind a két ágon, hogy NINCS... azért, hogy folytathassa a foglalkozását.

A "mindez nélküli elismerés" azt jelenti, hogy némi huzavonával az a gyerekem is kapott állampolgárságot - az én jogomon - amelyik a betérésem idején már felnőtt volt. De ez ma már, a sok tízezer illegális bevándorló és munkakereső miatt (tailandi, afrikai, román, stb.) elég ritka dolog és lehetőség. Melyik ország ad állampolgárságot tíz és százezreknek csak azért, mert "becsúszott" valahogy?

Mi abban a logika, hogy a felnőttként érkezett gyerek már nem...? Az, hogy nem nevelhettem fel a zsidóság vallási ismereteinek a birtokában.

Mi a logika az anyai leszármazásban? Az, hogy, mint ismeretes, CSAK az anya a biztos felmenő, az apa nem - és a zsidóság nem hajlandó a gyermeket semmiben hibáztatni:-).

Az orosz zenész, stb. azért takarít, mert nincs "PIAC" a művészetére. Ennek semmi köze semmihez. Miért, Magyarországon van "piac" mindenkinek arra, hogy pont a tanult szakmájában tudjon elhelyezkedni? Ne vicceljünk, és ne keverjünk ebbe bele származást, amivel itt, ha itt lakik, már a kutya sem törődik!

Én most 69 éves koromban miért kertészkedek is? Mert nincs elég pénzem mindarra (pl. a könyveim kiadására, mások támogatására, stb.), amire igényem van.

Tehát hetenként 3-4-szer átváltozok jóféle parasztasszonnyá. S ettől a príma egészségem (rengeteg napfény és netuddmeg fizikai munka) is megmarad. (Persze még sose voltam kövér, mert KÉT KILÓ pluszra is odafigyelek.)

Az európai "görög-latin-keresztény" műveltség késői és LOPOTT kultúrfölény. Mezopotámiától, majd a közvetítő héber nagyműveltségtől lopott.

A római kortól kezdve a mai napig.

A megkólönböztetés pedig ma is gyakorlat. OTT. Nézd meg, hogy ez a hozzászólásom megjelenik-e KINT, a friss hozzászólók listáján. Két hónapja nem jelenik meg. CSAK AZ ENYÉM nem. Miért? Kérdezd meg a Nyest szerkesztőségét. Én miért nem kérdezem meg? Mert én tudom, hogy ez nem véletlen dolog, hanem szándékos kirekesztés.

@Sigmoid: Mondjuk azt nem írtam, hogy "kizárólag", hiszen vannak modern keresztény identitások is. Európai modernizmus van, csak Európa nincs kereszténység nélkül. A zsidók ősi fajelmélete pedig a komparatisztika korszaka miatt került elő, hiszen nincs többé mindenek felett valóság!

ui. Vidék he! Már a külvárosokban van? Ég a lábad alatt a világváros zsugorodó tere?

"A kultúrából a civilizációba való átmenet az antikvitásban a IV., Nyugaton pedig a XIX. században megy végbe. Ettől kezdve a nagy szellemi döntések nem a „széles földkerekségen” mennek végbe – mint például az orphikus mozgalom vagy a reformáció idején, amikor végeredményben egyetlen aprócska falu sem számított egészen jelentéktelennek -, hanem három vagy négy világvárosban, melyek a történelem egész tartalmát magukba szippantják; azok a tájak és területek pedig, melyek mintegy körülvesznek egy kultúrát, e városokkal szemben a vidék (Provinz) rangjára süllyednek le, s mindössze az lesz a feladatuk, hogy a világvárosokat – bennük a magasabb emberiség maradványait – ellássák. Világváros és vidék – a civilizációk e két alapfogalmával a történelemnek egy egészen új formaproblémája tűnik fel ; ezt a problémát mi, jelenleg élők épp korunkban éljük át, anélkül azonban, hogy ennek teljes horderejet akár csak a legcsekélyebb mértékben is felfogtuk volna. A világ helyett egy várossal, egy ponttal van dolgunk, melyben messzi tájak egész élete összpontosul, miközben a többi elsorvad ; zárt formátumú, a földdel együtt növekvő népek helyett egy újnomád, egy parazita tűnik fel, a nagyvárosi lakos, az alaktalanul hullámzó tömegben fellépő, tradíciókat nélkülöző, vallástalan, intelligens és terméketlen tény-ember, aki mély ellenérzéssel viseltetik a földművesnéppel és annak legmagasabb rendű alakjával, a vidéki nemessel szemben, ami tehát hatalmas lépés a szervetlen világ, a vég felé – mit jelent mindez? Franciaország és Anglia már megtette e lépést, Németország pedig épp most készül megtenni. Szürakuszait, Athént és Alexandriát Róma követte ; Madridot, Párizst és Londont pedig Berlin és New York követi. Hatalmas területek sorsa az, hogy vidékké váljanak, ha nincsenek e városok valamelyikének kisugárzási körén belül úgy, mint annak idején Kréta és Makedónia, manapság pedig a skandináv Észak.

Az a harc, melyet annak idején – metafizikai, kultikus vagy dogmatikus fogantatású világproblémák talaján – egy koreszme kialakításáért folytattak, a földművelő nép (nemesség és papság) mélyen a talajban gyökerező szelleme, valamint a korai dór és gótikus időszak régi, kicsiny és híres városkáinak „világi”, patrícius szelleme között zajlott le. Hasonlók voltak a Dionüszosz-vallás körül kirobbant harcok – pl. a sziküóni Kleiszthenész zsarnoksága idején -, illetve a reformáció kori küzdelmek a német birodalmi városokban és a hugenotta háborúk. S ahogy a falusi táj fölött végül is győzedelmeskedtek e városok – a tisztán városi világtudat már Parmenidésznél és Descartes-nál megjelenik -, ugyanúgy diadalmaskodott őfelettük a világváros. Minden késői kor ezen a szellemi folyamaton megy keresztül, az iónoknál éppúgy, mint a barokk korszak esetében. Ezek a kultúrvárosok – Firenze, Nürnberg, Salamanca, Brugge, Prága – manapság éppúgy provincializálódnak, mint a hellenisztikus korban – melynek kezdetén egy mesterséges, az anyaföldtől idegen nagyváros, Alexandria megalapítása áll -, és a világvárosi szellemmel szemben reménytelen belső ellenállást fejtenek ki. A világváros a „haza” helyett a kozmopolitizmust, a hagyomány és a természetesség iránti tisztelet helyett a hűvös tényérzéket, az állam helyett a „társadalmat”, a természetes jogok helyett a kivívott jogokat, végül pedig a tudományos vallástalanságot, mint a szív korábbi vallásosságának kövületét jelenti. A rómaiak a tekintetben, hogy a pénzt szervetlen, elvont nagyságnak tekintik – melynek immáron a termékeny föld gondolatához, illetve a puszta létfenntartás értékeihez fűződő valamennyi kapcsolata megszakadt – felülmúlják a görögöket. S ettől kezdve válik egy valamirevaló világnézet egyúttal pénzkérdéssé is. A vagyon nem Khrüszipposz görög, hanem Cato és Seneca késő római sztoicizmusának az előfeltétele, továbbá nem a XVIII., hanem inkább a XX. század szociál-etikai felfogása az – már amennyire e felfogás egy hivatásszerű (és jövedelmező) agitáción túlmenően valóságossá akar válni -, ami a milliomosok szája íze szerint való. A világváros nem a néphez, hanem a tömeghez kötődik. A tömeg minden hagyománnyal szembeni értetlensége, mellyel voltaképpen a kultúra (vagyis a nemesség, az egyház, a kiváltságok, a dinasztia, a művészetekben a konvenciók, a tudományban pedig a megismerés lehetőségének határai) ellen lép fel, a paraszti ravaszságot legyűrő éles és hűvös intelligenciája, egészen új értelemben vett naturalizmusa, amely minden szexuális és társadalmi jelenséggel kapcsolatban – Szókratészon és Rousseau-η is messze túlhaladva -az ősemberre jellemző ösztönökig és állapotokig lép vissza, továbbá a panem et circenses elve, melyet manapság a bérharc és a sportpálya formájában látunk viszont – mindez a végérvényesen lezáruló kultúrára, vagyis az emberi létezésnek arra az egészen új, késői és kilátástalan, egyúttal azonban elkerülhetetlenül bekövetkező formájára jellemző, amely ellenpólusa a vidéknek."

Oswald Spengler: A nyugat alkonya

@Krizsa: Mit értesz ezen "nem születtél zsidónak" "mindez nélküli "elismerés" kérdése - anyai ágról"

Tehát van zsidó nő a felmenőid között?

Csak egy példa az Izraeli (zsidó, mivel nincs szekularizmus és az egész vallási alapú) politikáról:

"Milyen beilleszkedési gondjai voltak Izraelben a bevándorlást követően?

Natalija Davigyenko Moszkvában zsidó volt, mert apai ágon zsidónak született. (Az orosz törvények szerint, ha az apa zsidó, a gyerek is zsidónak számít). Az asszony 1989-ben vándorolt ki Izraelbe zsidó férjével és gyerekeivel. Nem zsidó anyja miatt azonban Izraelben orosznak számított, ami számára érthetetlen és fájdalmas. (A bibliai törvények szerint az anya zsidósága a mérvadó.) Nataliját Moszkvában hegedűművészként ismerték. Jelenleg Ashdodban él, és takarítónőként dolgozik, különbözı családoknál végez háztartási munkát. Jól keres, közepes színvonalon élnek. 2 év alatt úgy elsajátította a héber nyelvet, hogy könnyedén kommunikál, olvas, ír, tévézik, moziba, színházba, könyvtárba jár. Azt vallja, és szomorúan megjegyzi, hogy nehéz Oroszországban zsidónak lenni, de orosznak lenni Izraelben sokkal nehezebb. "

www.or-zse.hu/phd/steinerne_habil_ert.pdf

"A negatív vélemény a modernitásról, pozitív vélemény a kereszténységről és semleges vélemény más kultúrkörökbe tartozókról beleértve a zsidókat is ...az európai"

Tévedésben vagy. Hogy mi az európai, arról az európaiakat kéne megkérdezni, akiket megtekintve te nem igazán számítasz reprezentatívnak.

Magyarországon talán többségben vagy, így bár borzolja a hátamon a szőrt, hogy a hozzád hasonló ultrák kisajátították a "magyar" szót, istenigazából vitatkozni nem tudok ezzel. Hisz ha kimegyek vidékre, vagy külkerületekbe, a hozzád hasonlók lesznek többségben - nagyrészt persze nem filozófiai elköteleződés, hanem tanulatlanság és a világgal szembeni bizalmatlanság, paranoia okán, de mégis veled fog egyetérteni az istenadta nép.

Szerencsére ez nem igaz Európa nagy részére. Nagyon nem. A német, francia, angol igenis szereti a modernitást. Akkor is, ha adott esetben keresztény.

Szóval a világ legnagyobb szerencséjére, az európaiság kisajátításához jóval korábban kell felkelned neked is, meg az összes elvbarátodnak.

(Amúgy érdekes, hogy a zsidó fajelmélet miért is érdekel téged, mint "európait". Tán csak nem addig kerested a hibát, az ürügyet a zsidó utálatához, amíg meg nem találtad?

Hisz ez Európában nem igazán merül fel még kérdés szintjén sem - pusztán az izraeli állampolgársági kritérium esetén lenne probléma, de mint "európai", miért is akarnál Izraelbe aliyázni?)

"A negatív vélemény a modernitásról, pozitív vélemény a kereszténységről és semleges vélemény más kultúrkörökbe tartozókról beleértve a zsidókat is ...az európai"

Tévedésben vagy. Hogy mi az európai, arról az európaiakat kéne megkérdezni, akiket megtekintve te nem igazán számítasz reprezentatívnak.

Magyarországon talán többségben vagy, így bár borzolja a hátamon a szőrt, hogy a hozzád hasonló ultrák kisajátították a "magyar" szót, istenigazából vitatkozni nem tudok ezzel. Hisz ha kimegyek vidékre, vagy külkerületekbe, a hozzád hasonlók lesznek többségben - nagyrészt persze nem filozófiai elköteleződés, hanem tanulatlanság és a világgal szembeni bizalmatlanság, paranoia okán, de mégis veled fog egyetérteni az istenadta nép.

Szerencsére ez nem igaz Európa nagy részére. Nagyon nem. A német, francia, angol igenis szereti a modernitást. Akkor is, ha adott esetben keresztény.

Szóval a világ legnagyobb szerencséjére, az európaiság kisajátításához jóval korábban kell felkelned neked is, meg az összes elvbarátodnak.

(Amúgy érdekes, hogy a zsidó fajelmélet miért is érdekel téged, mint "európait". Tán csak nem addig kerested a hibát, az ürügyet a zsidó utálatához, amíg meg nem találtad?

Hisz ez Európában nem igazán merül fel még kérdés szintjén sem - pusztán az izraeli állampolgársági kritérium esetén lenne probléma, de mint "európai", miért is akarnál Izraelbe aliyázni?)

@Krizsa: Az ortodox v. haszid zsidó nők esküvő után miért borotválják kopaszra a fejüket ? Mindenki tartja ezt a szokást ?

@blogen: "Zsidónak lenni vér kérdése anyai ágon."

Nem, hanem anyai ágon zsidónak születés mellett

betérés kérdése.

Vagy - harmadik lehetőség - mindez nélküli "elismerés" kérdése - anyai ágról. Ma nekem a 4-ből 3 gyermekem izraeli állampolgár. Kettő kiskorúan érkezett / született itt, egyet pedig betérés nélkül fogadtak el, mint "zsidó család" leszármazottját. Ennek a nemzetiséget: magyar, s az állampolgársága: izraeli (is). A "zsidó családfő" természetesen én vagyok, aki nem születtem zsidónak.

@Krizsa: Ehhez képest a valóság az, hogy az izraeli rabbinátus semmilyen betérést nem ismer el. Ami azt jelenti, hogy mégha nagy nehezen kap is olyasvalaki zsidó állampolgárságot, aki csak apai ágon zsidó, de se ő, se a leszármazottai nem fognak zsidónak minősülni vallásos értelemben, tehát nem temetkezhetnek zsidó temetőbe, stb. Persze lehetséges, hogy vannak olyan kis reformzsidó közösségek, elsősorban az USA-ban, ahol ezt nem veszik komolyan, de ebből nem lehet a zsidóságra következtetni.

Zsidónak lenni vér kérdése anyai ágon.

@blogen: Nem volt a hozzászólásodban kifogásolható, vagy sértő, akkor sem, ha én egyáltalán nem értek egyet az "ami európai, az keresztény" kitétellel.

Egy tévedést szeretnék helyreigazítani: a zsidó VALLÁSban nincs fajelmélet. Értsd származási, alfaj / rasszista megkülönböztetés. Egyáltalán nincs és soha nem is volt.

Van tudásanyag-világ felfogás szerinti megkülönböztetés, t. i. aki ismeri és elfogadja az I. által megadott szabályokat, azt az I. kiválasztotta, mint jobb, emberségesebb, környezetvédőbb, igazságosabb, stb. nép tagját.

Bizonyítok:az ókortól létezik az ú.n. "betérés" intézménye a zsidó vallásba. Ez MA lényegében a következőket jelenti: alapvető vallási ismeretek megléte és vizsgázás belőle. Nem tagadhatja meg (nyilvános szereplésben semmiképpen) az I. létezését. A 613 vallási szabályból annyit tart be, amennyit a saját felfogása szerint be akar tartani, de amit nem, az eltérő viselkedésével lehetőleg ne botránkoztassa meg direkt és rendszeresen a jelenlevő vallásos szomszédait, stb.

A betért zsidó bármilyen származású lehet, néger, hottentotta, stb. - mind száz százalákos zsidóvá válik - örökre. Még a leszármazottaiban is (ha azok is úgy akarják).

Ma a betért zsidó is azonnal állampolgárságot kap Izraelben, abban a pillanatban, ahogy lelép a földjére.

De a felnőttkorú, a betérése előtt született gyermekei nem kapnak automatikusan állampolgárságot.

Így faji megkülönböztetés (függetlenül attól, hogy az emberiség úgyis egyetlen faj, tehát ez ostobaság) az ókorban sem volt, azóta sincs a zsidó vallásban.

És lőn sötétség..

Ha Fejes László az én kommentemre céloz, az baj, de nem meglepő. Rövid felvilágosítás:

Pozitív vélemény a modernitásról, negatív vélemény a kereszténységről és a zsidókról és úgy általában más kultúrkörökhöz tartozókról, ugyanakkor a zsidó fajelmélet támogatása kicsit átalakítva az a náci.

A negatív vélemény a modernitásról, pozitív vélemény a kereszténységről és semleges vélemény más kultúrkörökbe tartozókról beleértve a zsidókat is és a zsidó fajelmélet és minden variációjának elutasítása az nem nem náci, hanem európai.

Már feltéve, hogy van még bárminek bármi értelme a posztmodernben.

@gzeevi: Aha, az UK a magyar nyelvű Új Kelet hetilap lesz. Egy keveset írtak rólam is, igaz. De én azt hittem, hogy a lap már nem is létezik. Veled, nem tudom, hogy személyesen találkoztunk-e, hiszen nagyon sokan bemutatkoztunk egymásnak a magyar klubokban. Csak annyit tudok, hogy a humorista Kishon könyveihez rajzoltál lendületes illusztrációkat. Például a "Bocsánat, hogy győztünk" címűhöz? Így emlékszem.