Nem kell több levegőnek feltorlódnia. Az ember képes arra, hogy kifúj valamennyi levegőt a zár mögé, de aztán már többet nem fúj hozzá (levegőutánpótlást elzárja), és csak tartja a zárat, ami mögött feltorlódott a fix mennyiségű levegő, és csak tartja, csak tartja, amíg bírja friss oxigén nélkül (mert ugyan nincs kilégzés, újabb levegő kifújása, de közben belélegezni sem lehet, ez is megkülönbözteti a szünettől).

Én tudom neked 30x hosszabban is tartani, és a végén, mikor felengedem, nem lesz 30x-es puffanás, legfeljebb 1-2%,elenyésző mérési hibahatárral több az 1x-esnél, amit a minket hallgató nem is érzékel, ő tökéletesen egyszeresnek fogja hallani.

Próbáld meg, te is, de ne mindjárt a vaddisznó szóban, hanem mondjuk "dac" szóban, csak az elejét nagyon-nagyon hosszú d-vel ejtsed. Megint más, hogy a vaddisznóban is ugyanez van, de szó elején lehet jobban érzékeled, hogy nem szünet van előtte.

@El Vaquero: "Tévedés. A hosszabb időtartam az csak hosszabb időtartam, nem jelenti feltétlenül több levegő feltorlódását, sem nagyon zörejt a végén."

Ha tényleg így van, akkor indoklásra szorul, hogy miért nem, mert elemi fizikai ismereteket alapul véve levezethető, hogy - minden más körülményt figyelmen kívül hagyva - több levegőnek kell feltorlódnia. Ha egy egységnyi idő alatt x mennyiségű levegő, akkor...stb.

Egyébként ez annak a folyománya, hogy a zárhangokat nem lehet kitartani, ennél fogja az elejük szünetnek tűnhet. Mindenképp röviden szólalnak meg, csak a zár felengedése után. Épp ezért nem lehet az angol ð-t sem d-vel helyettesíteni, mert az előbbinek pont az a lényege, hogy réshang, akármeddig ki lehet tartani, hangdinamikája egyenleges, nincs benne hirtelen felpattanási momentum.

@Grant kapitány: Azt hiszem, már kezdem érteni, amit írsz és valójában ugyanazt írjuk, csak te mást nevezel szünetnek.

"2. Tegyük fel, hogy a "vaddisznó" d-jét hosszan ejtjük. Ez azt jelentené, hogy a hosszabb időtartamú zár miatt több levegő halmozódik fel, emiatt nagyobb zörej keletkezik. (ez egy ésszerű feltevés)"

Tévedés. A hosszabb időtartam az csak hosszabb időtartam, nem jelenti feltétlenül több levegő feltorlódását, sem nagyon zörejt a végén.

Pont ezért nevezed te szünetnek, létrejön a zár, felhalmozódik normál mennyiségű a levegő, de második lépésben nem még több levegő halmozódik fel mellé, hanem csak a zárat engedik fel, és erre mondod te azt, hogy az első csak egy szünet, míg a második hang egy rövid mássalhangzó. Pedig nem. Az egy mássalhangzó, csak a zár felengedésével várnak. A feltorlódott levegő mennyisége nem változik a hang hosszával, akkor sem, ha 4x olyan hosszan ejtjük.

Rosszul használod a szünet terminológiát. A szünet az, ahol nem ejtünk semmit, egy hangképző szerv sem aktív. A zár létrejöttét, de fel nem engedését érzed te szünetnek, tévesen.

@szigetva: "Már ne is haragudj, te idézted ezt a példát."

Igen de csak azért, mert nem akartam megszakítani az idézetet, amit elsősorban azért hoztam, mert zárhangokról is szó volt benne.

@szigetva: "Na ez pont azt jelenti, hogy hosszú, nem pedig az, hogy „abbahagyjuk” a hang ejtését egy kicsit, vagy felpattan a zár"

Tévedés. Ha egyetlen hosszú hangról lenne szó, nem használhatná a szerző a "them" többesszámú névmást illetve a "between"-t.

Vedd már észre, hogy ezt a szöveget, amit idéztem, nyelvtanárok írták nyelvtanulóknak, nem pedig nyelvészek nyelvészeknek! Szerinted létezik olyan angol anyanyelvű nem nyelvész ember, aki úgy értelmezné ezt a mondatot, hogy bármit is hosszan kell ejteni? Teljesen kizártnak tartom.

@Grant kapitány: „Ez talán így van, de nincs jelentősége, mert zárhangokra keresünk példát.” Már ne is haragudj, te idézted ezt a példát.

„WITH A SLIGHT HESITATION BETWEEN THEM.” Na ez pont azt jelenti, hogy hosszú, nem pedig az, hogy „abbahagyjuk” a hang ejtését egy kicsit, vagy felpattan a zár. Ez az értelmezés csak azért valószínű neked, mert elvakít a hipotézised. Sokan sokat írtak a gemináta integritásról, hogy ti. egy gemináta egyik fele nem tud a másiktól függetlenül változni, tehát egy hang. De közben meg CC-nek számít.

Egyébként amit te írsz, az a preglottalizált zárhang, pl. az angol „zöngétlen” zárhangok előtt van ilyen, és rövid mgh után még virtuális geminátáknak is gondolják őket többen. Csakhogy „zöngés” zárhangok előtt nincs preglottalizáció, hosszú mgh után meg van, tehát nincs köze ahhoz, amit írsz.

@Grant kapitány: Kösz, hogy megint hülyének nézel. Ezek szerint fogalmad nincs róla, hogy a legújabb fonetikai elméletek a lenis/fortis (gyenge/feszes) szembenállást alkalmazzák a mássalhangzók realizációjára, nem pedig azt, hogy rövid/hosszú.

Egyébként már többször elhatároztam, hogy nem szólok hozzá többé ezen az oldalon, mert olyan baromi okos itt mindenki, remélem, ezennel sikerül is megtartanom ezt a fogadalmat.

@Extraterrestre: Tényleg nem, de azért nem árt, ha valaki veled ellentétben minimális mértékben ért ahhoz, amihez hozzászól, mert például aki ért hozzá az nem ír le olyan hülyeséget, hogy azért hosszú a mássalhangzó, mert feszesen ejtik.

@Grant kapitány: Még annyit, hogy szerintem nem kell ahhoz nyolc doktori diplomával rendelkezni és fonetikai szakértőnek lenni, hogy valaki logikusan végiggondoljon egy problémát. Én csupán ezt próbálom tenni.

@Grant kapitány: Abból indulj ki, hogy két artikulációs megoldás közül miért ejtenék azt, amelyik a bonyolultabb realizáció? Egy szünet közbeiktatása, azért, hogy az utána következő mássalhangzót hosszúnak halld, komplikáltabb, mint feszesebben ejteni a mássalhangzót.

@Extraterrestre: "egy abszurd képtelenség, amit állítasz, nincs ember, aki egy zárhanggeminátát úgy ejtene, ahogy leírtad."

Ez így ahogy beállítod persze hogy abszurd képtelenség. Én soha nem állítottam olyat, hogy a kérdéses "hosszú" mássalhangzók zárhanggemináták lennének. Kezdettől fogva azt állítom, hogy szünet+rövid mássalhangzó sorozatok. És emiatt végső soron annak sincs értelme, hogy a "rövid"-et rövidnek nevezzük, mert nincs mivel szembeállítani.

@Extraterrestre: Legjobb esetben is azt mondhatod, hogy az általad ismert nyelvváltozatokban nincs ilyen -de még azokról is kiderülhet, hogy ilyenek, nem hallottál még "kollektív fonetikai illúzióról"??

Ha nem, nézz utána, ez már Sapir munkássága óta ismert. Más emberek nyelvváltozatát "abszurd képtelenség"-nek nevezni arra utal, hogy benned az intolerancia igencsak magas fokot ért el.

@Grant kapitány: Tisztában vagyok vele, mi a percepciós és az artilkulációs fonetika közötti különbség. De ettől még egy abszurd képtelenség, amit állítasz, nincs ember, aki egy zárhanggeminátát úgy ejtene, ahogy leírtad.

Úgy szeretem az ilyen tudományoskodó fafejűséget: ha van előtted egy piros alma, addig nem hiszed el, hogy az piros, amíg azt egy tudományos folyóiratban nem írják le angolul??? Akkor no comment.

@Extraterrestre: Látom folytatod az álokoskodásodat. Artikulációs fonetikai kérdésben nem érvelhetsz azzal, hogy a "fülednek higgy". Te nem hallottál a füleddel arról, hogy ezek az érvek a percepciós fonetikába tartoznak?

@kalman: "ez az állításod teljesen a levegőben lóg"

Mondtam is hogy hipotézisnek tekintem. Csodálnám, ha kiderülne, hogy eddig még nem végeztek a hosszú és rövid mássalhangzókat összehasonlító fonetikai vizsgálatot.

@kalman "Azt állítani, hogy "ilyen a hosszú d", egyszerűen abszurd...Például köztudomású, hogy a finn gemináták ejtésénél különlegesen hosszú a zár""

Értem. Szóval más nyelvekből hozott példák győznek meg téged arról, hogy a magyarban milyenek a hosszú mássalhangzók.

Nahát ez az, ami aztán tényleg abszurd. Így nem szabad érvelni, mert ez legjobb esetben is csak valószínűsíti, de egyáltalán nem bizonyítja, hogy a magyarban úgy van, ahogy te azt gondolod.