A Nyelvtudásért Egyesületről

A Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület  célja az, hogy szakmai ernyőszervezetként azokat a társadalmilag jelentős, aktuális szakmai kérdéseket, melyekben a nyelvoktató és -vizsgáztató szakma döntő többsége egyetért, a nyilvánosság előtt megjelenítse, és a szakma véleményét sikeresen képviselje. Az alapítók határozott célkitűzése, hogy a nyelvoktató szakma a jövőben ne csupán kövesse a köz- és felnőttoktatást érintő változásokat, hanem azok aktív alakítója is legyen.

Jó, ha korán kezdik, de fontos a folytathatóság is

Kedvező fejlemény, hogy a tervezet a korai nyelvtanítás megkezdésére már az általános iskola 1.-3. osztályában lehetőséget kínál, ugyanakkor feltételeket is kíván szabni. Az Egyesület szakértői kiemelik, hogy a 6.-10. éves korosztályt olyan nyelvoktató tudja hatékonyan tanítani, aki az általános nyelvtanári képzettségen túl, a speciálisan e korosztály oktatásának módszertanában is megfelelő jártasságot szerzett, továbbá ismeri az adott nyelv életkor-specifikus kultúráját is, és elsősorban nem „papíralapon” képzeli el a nyelvórát.

Az Egyesület alapkövetelménynek tartja továbbá, hogy a korai nyelvtanítást bevezető intézményben/településen biztosítani kell a megkezdett idegen nyelv tanításának folytathatóságát, mégpedig a tanmenet szerint a 3. évfolyam végére megcélzott tudásszinttől. Ha a tanulók ismét az alapoktól kezdik „újratanulni” a már elsajátított nyelvi készségeket, az nemcsak a források rossz kihasználást jelenti, de az a diákok számára egyenesen demotiváló, sőt a tanulási pálya későbbi szakaszaira nézve kifejezetten kontraproduktív lehet. A fentiek értelmében az Egyesület a korai nyelvtanítás megkezdéséhez kapcsolódó feltételek kiegészítését, pontosítását tartja indokoltnak.

Forrás: Wikimedia Commons / Громыко Григорий Олегович / CC BY-SA 3.0

A nyelvválasztékot – a helyi sajátosságok figyelembe vételével – bővíteni kell

A Nyelvtudásért Egyesület méltányolandó célnak tartja az általános iskolai nyelvválaszték olyan racionalizálást, mely a későbbiek során biztosítja a nyelvtanulás folyamatosságát, ám a választható nyelvek (angol, német, francia vagy kínai) tervezetben szereplő korlátozását nem tartja célravezetőnek. Az Egyesület szerint ahhoz, hogy a tanulók a közoktatásban eltöltött 10-13 év során valós igényeket kielégítő és jól hasznosuló oktatásban részesüljenek, a tanítható nyelvek választékát, és az oktatás feltételeit a helyi viszonyok figyelembe vételével kell, települési, települési körzet szinten szabályozni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A második idegen nyelvet az iskolatípus függvényében kell bevezetni

A kormányzati tervezet szerint „a második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet”, ám e megfogalmazás nem különbözteti meg azt, hogy a hetedikes diák általános iskolás, vagy már gimnazista, holott az iskolatípusok között éppen a folyamatosság tervezésében jelentősek a különbségek. Ennek megfelelően, az Egyesület iskolatípusoknak megfelelően javasolja a második idegen nyelv bevezetésének szabályozását.

Kevés a B1, reális cél a B2 szint elérése

Az Egyesület helyes lépésnek tartja, hogy a tanterv a középiskolákban minimálisan elérendő nyelvtudásszintet világosan és egységesen rögzíti, ez azonban nem vezethet az óraszámkereteket és a diákok valós fejlődési képességeit súlyosan alulbecslő, egy helyben toporgó oktatás szentesítéséhez. Nemzetközi összehasonlítás alapján kijelenthető, hogy a hazai közoktatásban az idegen nyelvek elsajátítására fordított óraszámok kielégítő alapot adnak ahhoz, hogy a középiskola mindenütt lehetővé tegye a hatékony továbbtanuláshoz szükséges B2-es szintű nyelvtudás elérését. Rapid módosítások bevezetése helyett fel kell tárni a befektetett óraszámok jelenlegi alacsony hasznosulásának valódi okait, és olyan tanmenetet és oktatási stratégiát kell kidolgozni, amelynek megfontolt bevezetésével a középiskolások tanulmányaik során legalább egy idegen nyelvből reálisan elérhetik a B2 szintet.